Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2008. augusztus 18., hétfő




Idézetek


Ez a háború nem itt kezdodött a mi földünkön, ezt a háborút a Nagy Fehér
Atya (az Egyesült Államok elnöke - a szerk.) gyermekei hozták ránk.
Idejöttek és elvették a földünket, nem fizettek érte, és sok gonoszságot
muveltek. A Nagy Fehér Atya és gyermekei a hibásak balsorsunkban. Sohasem
kívántunk mást, mint hogy békében élhessünk földünkön, azt cselekedve, ami
népünk üdvére válik. A Nagy Fehér Atya azonban katonákkal szállta meg e
földet, a katonák pedig vesztünket akarják. Számos testvérünk más földet
keresett, mert azt remélte, másutt jobban élhet majd. Mások északra mentek
vadászni, de ezeket is, azokat is megtámadták a katonák. Amikor megérkeztek
északra, ott ütöttek rajtuk a katonák, most pedig, amikor visszajönnének,
megint csak katonák állják útjukat, és nem engedik, hogy hazatérjenek.
Lelkem azt suttogja pedig, jobb ösvény is lenne. Ha viszály támad az emberek
között, a harcos számára az a legjobb, ha fegyvertelenül találkozik
ellenfelével, hogy tanácskozzék és békés megoldásra jusson.
Szinte Gleska (Pöttyös Far), a Brulé lakoták fonöke

Nem lehet eladni a földet, amelyen jár az ember.
Tasunka Vitko (Szilaj Ló), Oglala lakota harci fonök

Valamikor apám mondta nekem, amit o is az apjától hallott, hogy élt egyszer
egy szent ember a lakoták között. Issza A Vizet volt a neve, aki megálmodta
a jövot. Ez sok idovel a Vaszicsuk (a fehér ember lakota elnevezése - a
szerk.) eljövetele elott történt. Megálmodta, hogy a négylábúak visszatérnek
a földbe. Egy különös faj, mint a pók, körülveszi és behálózza a lakotákat
Így szólt:
- Amikor ez megtörténik, négyszögletes, szürke házakban éltek majd egy kopár
földön. A négyszögletes, szürke házak mellett éhezni fogtok.
Azt mondják, látomása után nem sokkal visszatért a Földanyába. Megölte a
szomorúság. Körültekintve láthatod házainkat, melyekben élünk. A látomás
minden része igaz. Néha a látnok úgy látja álmait, mintha ébren lenne.
Fekete Szarvas, Oglala lakota szent ember





Idézetek
Megérzo eroid a Holdad idején a legerosebbek, mert ez a tisztulás ideje, s
régi eltávozik beloled.Ez alatt az ido alatt a Hold-kunyhóba , ahol csak azt
csinálod, amit szeretsz.Egyik testvéred gondoskodik a gyerekeidrol. Nem
fozöl a férfinak, mert a táplálék összes élo energiáját felvennéd, s magadba
szívnád...
Ezért nem hagyják a gyógyító sámánok sem, hogy megérintsd oket, mert
elvennéd az erejüket, energiájukat. Nem veszel részt a gyógyító
ceremóniákon, mert a ceremónia ereje csak beléd áramlana. Egy asszony képes
volt arra, hogy varázslattal megejtsen egy férfit, ha Holdjának idején hált
vele, elvette tole az erejét, s megzavarta az elméjét.
Az asszonyok a Hold-kunyhóban álmodtak, s a rákövetkezo nap reggelén, amíg
az álom frissen emlékezetükben élt, azonnal vagy egy sámánhoz, vagy a falu
fonökéhez kellett menniük, hogy elmeséljék neki álmukat, mert ezek az álmok
vezérelték az embereket.

Oh Shinnah Fastwolf

Aki önnön magát nem szereti, senkit sem szeret
Aki szégyenli testét, szégyell minden élo elevent
Aki piszkosnak tartja testét, elveszett
Aki a már születése elott volt adományokat nem tiszteli,
Soha semmit sem tisztel majd igazán
Nootka indián asszony

Egy népet nem lehet leigázni addíg, amíg asszonyainak szíve ellenáll. De
azután mindennek vége. Mindegy, bármilyen bátrak is legyenek harcosaik,
bármilyen erosek legyenek is fegyvereik.
Cheyenne indián szólás

A régészek, a múlt vallatói meg akarják találni az indiánok lakta terület
határát. Az indiánok nem ismertek határokat. Szabadok voltak.
Jobban szeretném, ha csillagos égbol lenne a házam teteje, s a föld lenne a
padlója, inkább élnék egy fa alatt, s kosarat fonnék, vagy tenném, amit
mindig tenni szoktam. Egyetlen kívánságom, hogy szabadabbak legyünk, s
kimehessünk a dombokhoz és a hegyekhez, hogy ott eltölthessünk egy napot.
Csak azért, hogy visszaidézzük annak az emlékét, milyen volt, amikor még ott
éltünk.
Juanita Centeno, Chumash indián asszony

Ha végighajtok egy úton, gyakran eszembe jut, milyen lehetett itt száz évvel
ezelott.
Ha elmegyek a Niagara-vízeséshez, ott ülök és arra gondolok, kétszáz évvel
ezelott, ha indiánok jártak erre, egyszeruen leültek egy fára, vagy a
partra, s nekem most betonon kell ülnöm. Mindenütt csak épületek. Képzeld
el, mennyivel szebb volt minden, mielott mindezt ide építették.
Minden reggel kijövünk ezen az ajtón, s Föld Anyára lépünk, tudjuk, hogy ez
mindig megmarad nekünk. Azért járhatunk a Földön, mert tudjuk, hogy nem a
miénk... A mi feladatunk, hogy vigyázzunk rá.
Jill, Seneca indián asszony

Idézetek

Minden, minden és minden egyes dolog fontos.
És semmi, ami jó, nem megy gyorsan.
(Sikwalxlelix, Bella Coola indián javasasszony)

Ha a feszültség és a nyomás eluralkodik rajtam, lemegyek a folyóhoz.
Énekelek. Sírok és imádkozom, beszélek Anyámmal és Nagyapámmal, egyszeruen
csak ennyit mondok:"Adjatok erot."
Gyakran, mikor ott ülök, arra száll egy sas, és átrepül a folyón. Leül épp
velem szemben a folyó túlpartján egy fa ágára. Erre én azt mondom:"Mindíg
itt vagy, ha szükségem van rád. Mindíg tudod, mikor kell jönnöd."
Ez aztán igazán megnyugtat és erot ad.
(Mary Leitka, Hoh indián asszony)

Az igazi indián filozófiája szerint indiánnak lenni egyfajta tartást,
szellemi állapotot jelent. Indiánnak lenni egyfajta létállapot, amit az
ember a szívében hordoz. Ez azt jelenti, hogy a szív szavát követed, s
mintegy energia-elosztóként muködsz ezen a bolygón. Hallgatsz a szívedre, az
érzéseidre, a megérzéseidre, hogy eloszthasd az energiádat, hogy a Föld és
az Ég hasonló energiáit mágnesként magadhoz vonzzad, s a szívedbol - lényed
valódi központjából - újra eloszthasd. Ez a mi feladatunk.
Számos filozófia beszél négy-öt különbözo világról, s azt mondják, a Teremto
minden egyes világnak egyazon egyszeru törvényt adna: hogy minden dologgal
harmóniában és egyensúlyban kell élnünk, beleértve a Napot. Az emberek
mindíg újra és újra megtörték a harmóniát. Mi is szétromboltuk ezt a
harmóniát. És ismét nem voltunk erre rákényszerítve.
Ha nem állítjuk helyre újra ezt az egyensúlyt, több lehetoségünk nem lesz
rá.
(Brook Medicine Eagle, Nez Percé és Lakota indián asszony)

Elodeink úgy hitték, hogy a dalok a csend szülöttei, akkor keletkeznek, ha
mindenki megpróbál a szépre gondolni.
A dalok akkor alakot öltenek az emberek szellemében, s a felszínre jönnek,
akár tenger mélyérol a buborékok, amelyek a levegore törekszenek, s ott
szétpukkannak.
Igy keletkeznek a szent énekek.
(Inuit sámánasszony)

A dalokban van az ero.
Néha egyszeruen csak ott fekszenek az emberek, s azt mondják:"Nem jön a dal.
Nem jön a dal. Nem jön a dal." Meg vannak bolydulva. Olyankor megkeresnek,
eljönnek értem, én meg beszélek velük. Én akkor azt mondom, nem kell egyebet
tenned, csak sírjál. Gondolj valami nagyon rosszra, ami megesett veled, s
ordíts a fájdalomtól. Akkor eljön hozzád a dal. Mindenkinek van saját éneke.
A kiáltásotok a dal. Ha az Édesanyád után sírsz, van valami a
jajveszékelésedben, ami elocsalja a dalt. Ki fog jönni beloled. És ha
elojön, erot ad néked.
(Ethel Wilson, Cowichan indián asszony.)

A dalainkon keresztül tartjuk a kapcsolatot a Szellemvilággal. Minden dal
jelent valamit, és minden dal fontos.
A dalok segítenek rajtad, meggyógyítanak...
Segítségükkel másokon is tudsz segíteni. A dalokban van az erod, az
orvosságod.
A dal segítotársad, ha munkáddal másokon segítesz. A dalok hozzátartoznak a
gyógyításhoz, a segítségnyújtáshoz, mikor valakin segíteni tudtál, aki beteg
volt, vagy a halálán volt.
A Nagyapám kapott egy dalt, amely segítségére volt lánya halála fölött
érzett fájdalma enyhítésében. Három napra lement a folyóra, s egyszerre csak
megpillantotta ezt a csónakot a fa tetején.
Ebben a csónakban ül a leánya, s néhány férfi, akik fölmennek a magasba, föl
a leány fölé, a fák fölé, a felhok fölé. A csónak átvitte oket a másvilágra.
Szomorú dal ez, igaz. Ezt a dalt anyámtól kaptam. Mindíg sírnom kell, mikor
ezt énekelem, s olyan, mintha anyámat hallanám.
Ahhoz, hogy az Erod, a Segítod s a Dalod eljöjjön hozzád, elébe kell menned,
hogy fogadhasd. El kell menned, s dolgoznod kell a hegyekben, a folyókban,
hogy tiéd legyen ez az Ero.
(Mary Leitka, Hoh indián asszony)