Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2008. augusztus 21., csütörtök


Székely himnusz


Ki tudja, merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen?
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillagösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

Ameddig élünk magyar ajkú népek
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha!
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár s török dúlt a labanc leigáz.
Jussunk e honban magyar-székely földön
Szabad hazában, éljünk boldogan!

Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át?
Jöjj hát királyunk, itt vár a te néped,
Székely nemzeted Kárpát bérceken!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Háborgó szélben, zúgó tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt istenünk!

Édes szűz anyánk könyörögve kérünk:
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban székely-magyar földön,
Szabad hazában, éljünk boldogan!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Oláh igában, meggyötörten él.
Szemünk a korbács százszor eltalálja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt istenünk!