Illuminátusok
Az illuminátusok nevet a történelem során négy különböző társaság viselte. Az alombrádoké (Spanyolo.), az entuziászta és vizionárus álmodozókból álló guerineteké (Franciao, 1684 körül), a misztikusok által alkotott egyesület (Belgium, XVIII. század második fele), és végül az illuminátusok rendje.
A rend
A rend, melyet Weishaupt Ádám kánonjogi tanár alapított Inglostadtban (1776. május 1.), csakhamar elterjedt Németország összes, római katolikusok által lakott részén. Napjainkban az Illuminátusok fogalom alatt csak őket értik.
Alapítója a perfektibilisták rendjének nevezte a rendet, és tagjait. Idegenséggel viseltettek a jezsuita rend valamint a szellemi bilincsek iránt. Az az eszme fogalmazódott meg Weishauptban, hogy egy társaságot kell létrehozni, amely hatását mindenfelé kiterjeszti, a leghatalmasabb szellemeket öleli föl, az ész uralmának helyreállításáért munkálkodik, továbbá előremozdítja a vallásos s politikai felvilágosodást és az emancipációt.
Tanai szerint a vallásos dogmák és istentiszteleti formák elvetendők, csak a deizmus rendszere terjeszthető, és a köztársasági elvek a hirdetendők. Knigge betársulásával, és a szabadkőműves páholytól nyert támogatás folytán az új rend rohamosan terjedt.
Felbomlásuk
Az Illuminátusok közt csakhamar kölcsönös kémkedési, vallatási s más ilyen rendszer fejlődött ki, mely ugyan határozott ellentétben állott az igaz szabadsággal, de arra valónak tekintetett, hogy minden szálat egy kézbe adjon, mely aztán a szent sereget az emberiség boldogítására vezesse. Ez a rend felbomlását okozta, majd Weishaupt és Knigge, a két vezető is meghasonlott egymással. Később a bajor választófejedelem, az immár közveszélyesnek ítélt rend feloszlatására először 1784. június 22-én, majd 1785. március 2-án is rendeletet adott ki, melyben Weishauptot megfosztotta tanári állásától és száműzte Bajorországból.
Weishaupt ezután Halléba vonult ahol 83. éves korában bekövetkezett haláláig élt (1830). A rend sok tagját is szigorúan megbüntették.
Bejegyzések
