József nádor, a legmagyarabb Habsburg
Habsburg József Antal osztrák főherceg, német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a Habsburg-ház magyar ágának megalapítója, a későbbi II. Lipót császár fia 1776 május 9-én született Firenzében.
József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együtt Bécsbe költözött. 1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó.
József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták (1792. június 6-án). Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg volt Magyarország nádora.
1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává. József Antal főherceg Budára költözött. Diadalkapun át vonult be a városba. Kinevezték a császári–királyi hadsereg tábornagyává, több ezrednek tulajdonosa (tiszteletbeli ezredpanacsnoka) lett.
A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a 103. helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Őelőtte a Habsburg-háznak csak egy tagja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőt át töltötte be.
Kiállt az országgyűlési szólás szabadsága mellett. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.
József nádor a magyar reformkor idején élt, eszmetársa Széchenyi Istvánnak.
József nádor tér
Sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda szépítéséért. Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást.
Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait s maga akar király lenni.
1802-ben támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum magva lett - ennek gyűjteményét is segített bővíteni, értékes kódexeket és ősnyomtatványokat ajándékozva. 1804-ben Pest városnak írt leiratában kifejtette városrendezési elképzeléseit, 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, a Lipótváros kiépítését. 1815-ben a gellérthegyi csillagvizsgáló építését szorgalmazta, úttörő szerepe volt a Városliget rendezésében (a legöregebb platánfák az ő alcsúti birtokáról származnak) s az általa megvett Margitsziget parkosításában.
József nádor alcsúti kastélya (Pollack Mihály tervei alapján épült) - a tűzvész előtt
1826-ban alapította Pesten a Vakok Intézetét, vállalva annak védnökségét. Pártolta az 1827-28-ban épültkőbányai lóvasút építését, majd a Pest-Vác vonal létrehozását, együttműködve Széchenyi Istvánnal. Tevékenysége nyomán vált Pest provinciális kisvárosból az 1830-as évekre országos politikai, kulturális és gazdasági központtá. Részt vett az 1835-ben felavatott magyar tisztképző intézet megalapításában, amely I. Ferenc feleségéről kapta a Ludovika nevet.
a Ludovika épülete
1825-ben József nádor vette rá Ferenc bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést, s a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapításához – Széchenyi István mellett – jelentősen hozzájárult. Az 1832-36-os országgyűlésen mérsékelni próbálta a reformellenzék követeléseit s megakadályozta, hogy a felsőtábla az alsótábla határozatai ellen vétót emeljen. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő irányította a mentést, s sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. 1840-ben amnesztiát szerzett az elítélt Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását. Segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, új terményeket és korszerű eljárásokat honosíttatva meg. Számos humanitárius egyesületet támogatott, 1846-ban alapította a róla elnevezett Ipartanodát, a Műegyetem elődjét.
Első felesége 1799-1801 között Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnő volt, I. Pál cár lánya, nagy Katalin cárnő unokája, akit első diplomáciai küldetése során maga hozott el Szentpétervárról.
A második feleség, 1815-17 közt Hermina anhalt-bernburg hercegnő, István fiának, az utolsó magyar nádornak és Hermina lányának anyja.
A harmadik feleség 1819-től Mária Dorottya württembergi hercegnő volt, tőle öt gyermeke született.
Nádorrá választása ötvenedik évfordulóját 1846-ban országos ünnepségsorozattal ünnepelték.
1847. január 13-án Budán halt meg. A nádort, „aki Habsburgnak született, és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota Nádori kriptájában helyezték örök nyugalomra, későbbi nádortársával és családtagjaival együtt.
József nádor a halálos ágyán
Temetése alkalmából Kossuth Lajos - aki akkor még pesti újságíró, a Védegylet vezetője - e méltató sorokat írta róla: „És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”
Alig több, mint egy évvel József nádor halála után kitört a bécsi és a pesti forradalom.
Bár nem volt uralkodó, nem állt birodalmi vagy európai politikai poszton, ő lett az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel az ország és nemzet érdekének szentelte életét.
(Forrás: geographic, wikipedia, MTI-Panorama-Sajtóadatbank, egyéb – összeállította: maya50)
Habsburg József Antal osztrák főherceg, német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a Habsburg-ház magyar ágának megalapítója, a későbbi II. Lipót császár fia 1776 május 9-én született Firenzében.
József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együtt Bécsbe költözött. 1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó.
József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták (1792. június 6-án). Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg volt Magyarország nádora.
1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává. József Antal főherceg Budára költözött. Diadalkapun át vonult be a városba. Kinevezték a császári–királyi hadsereg tábornagyává, több ezrednek tulajdonosa (tiszteletbeli ezredpanacsnoka) lett.
A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a 103. helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Őelőtte a Habsburg-háznak csak egy tagja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőt át töltötte be.
Kiállt az országgyűlési szólás szabadsága mellett. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.
József nádor a magyar reformkor idején élt, eszmetársa Széchenyi Istvánnak.
József nádor tér
Sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda szépítéséért. Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást.
Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait s maga akar király lenni.
1802-ben támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum magva lett - ennek gyűjteményét is segített bővíteni, értékes kódexeket és ősnyomtatványokat ajándékozva. 1804-ben Pest városnak írt leiratában kifejtette városrendezési elképzeléseit, 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, a Lipótváros kiépítését. 1815-ben a gellérthegyi csillagvizsgáló építését szorgalmazta, úttörő szerepe volt a Városliget rendezésében (a legöregebb platánfák az ő alcsúti birtokáról származnak) s az általa megvett Margitsziget parkosításában.
József nádor alcsúti kastélya (Pollack Mihály tervei alapján épült) - a tűzvész előtt
1826-ban alapította Pesten a Vakok Intézetét, vállalva annak védnökségét. Pártolta az 1827-28-ban épültkőbányai lóvasút építését, majd a Pest-Vác vonal létrehozását, együttműködve Széchenyi Istvánnal. Tevékenysége nyomán vált Pest provinciális kisvárosból az 1830-as évekre országos politikai, kulturális és gazdasági központtá. Részt vett az 1835-ben felavatott magyar tisztképző intézet megalapításában, amely I. Ferenc feleségéről kapta a Ludovika nevet.
a Ludovika épülete
1825-ben József nádor vette rá Ferenc bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést, s a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapításához – Széchenyi István mellett – jelentősen hozzájárult. Az 1832-36-os országgyűlésen mérsékelni próbálta a reformellenzék követeléseit s megakadályozta, hogy a felsőtábla az alsótábla határozatai ellen vétót emeljen. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő irányította a mentést, s sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. 1840-ben amnesztiát szerzett az elítélt Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását. Segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, új terményeket és korszerű eljárásokat honosíttatva meg. Számos humanitárius egyesületet támogatott, 1846-ban alapította a róla elnevezett Ipartanodát, a Műegyetem elődjét.
Első felesége 1799-1801 között Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnő volt, I. Pál cár lánya, nagy Katalin cárnő unokája, akit első diplomáciai küldetése során maga hozott el Szentpétervárról.
A második feleség, 1815-17 közt Hermina anhalt-bernburg hercegnő, István fiának, az utolsó magyar nádornak és Hermina lányának anyja.
A harmadik feleség 1819-től Mária Dorottya württembergi hercegnő volt, tőle öt gyermeke született.
Nádorrá választása ötvenedik évfordulóját 1846-ban országos ünnepségsorozattal ünnepelték.
1847. január 13-án Budán halt meg. A nádort, „aki Habsburgnak született, és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota Nádori kriptájában helyezték örök nyugalomra, későbbi nádortársával és családtagjaival együtt.
József nádor a halálos ágyán
Temetése alkalmából Kossuth Lajos - aki akkor még pesti újságíró, a Védegylet vezetője - e méltató sorokat írta róla: „És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”
Alig több, mint egy évvel József nádor halála után kitört a bécsi és a pesti forradalom.
Bár nem volt uralkodó, nem állt birodalmi vagy európai politikai poszton, ő lett az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel az ország és nemzet érdekének szentelte életét.
(Forrás: geographic, wikipedia, MTI-Panorama-Sajtóadatbank, egyéb – összeállította: maya50)