Ura község
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ura község címere álló, csücsköstalpú, kék színű katonai pajzs, melyet kétharmadánál arany hullámpólya oszt két részre. Az alsó mezőben heraldikailag jobbra néző ezüst ugró ló lebeg, melynek nyaka nyílvesszővel át van lőve. A pajzsfőben két ezüst sulyomlevél fog közre egy ezüst sulyom virágot. A pajzsot két oldalról egy-egy arany búzakalász tartja. A pajzs alatt szalag lebeg URA felirattal.
Ura település bemutatása
Hivatalos és népi neve Ura. A község neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló név az úr főnév -a toldalékos alakja. Ura ismeretlen eredetű kisnemes falu, egy 1291-1303 között keletkezett oklevél említi először. A 14. század elején és később az Uray család egymással rokonságot tartó tagjai birtokolják. 1646-tól rövid ideig báró Károlyi Ádámnak is volt itt birtokrésze, 1810-ben ismét Uray család tulajdona. Századunk elején gróf Tisza István, báró Uray Bálint, Sándor és Margit is földbirtokosa.
Község korában egészen az Ecsedi-láp szélén feküdt, amely állandóan elnyeléssel fenyegette, sőt a 18. század elején el is pusztította. Körülbelül 1724-től 1800-ig lakatlan puszta volt. Újratelepítése a 19. század elején kezdődött.
A reformáció az Uray család támogatásával terjedt el a községben. A múlt század elején épült kis fatemplom helyett 1902-ben építettek újat.
Története során Ura is sokat szenvedett. Különösen a láp veszélyeztette létét. 1855-ben nagy árvíz pusztította. Későbbi megpróbáltatásai közül meg kell említenünk Trianonhoz kapcsolódó sorsát. 1918 után Urát ideiglenesen kettéosztották. A határt később kiigazították, és a község teljesen Magyarországhoz került.
Ura község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szatmári részén található, a megyeszékhelytől (Nyíregyháza) száz, Mátészalkától harmincöt kilométerre. A település Porcsalmán, illetve Csengeren keresztül közelíthető meg közúton. Lakóinak száma 754 fő. A község lakossága nagyrészt nyugdíjas. A község rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával: vezetékes ivóvízzel, vezetékes földgázzal, telefonnal több mint nyolcvan család. Belterületi útjai nagy része aszfalt burkolattal ellátott. A település önkormányzata 1992-vel vált önállóvá, korábban Tyukod társközségeként létezett. A településen önálló polgármesteri hivatal működik.
A község héttagú Önkormányzati Képviselőtestülete a társadalmi megbízatású polgármester irányításával végzi a településüzemeltetés, intézményhálózat fenntartási feladatait.
A település intézményei: Iskola, Óvoda, Idősek Klubja, Polgármesteri Hivatal, Orvosi rendelő.
Az önkormányzat fejlesztési terve között szerepel a szennyvíz csatornázás megvalósítása, mellyel az infrastruktúra a környezetvédelem szempontjából teljesedik ki. A községben az önkormányzaton kívül más foglalkoztató nincs, így a lakosság az alacsony jövedelmét mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel egészíti ki.
A településvezetés célja a lakosság megtartása az intézmények fenntartásával.
Bejegyzések
