A huna hét eleme

IKE – az életed rajtad múlik

Jelszó: TUDATOSSÁG (látás)

erőállat: delfin

Istennő: Hina

Hina a szépség istennője. A neve azt jelenti: „aki életet hoz”. A tenger és a víz elem hozzá kapcsolódik. Éjszaka világít, mivel a Hold az a hely, ahová felemelkedett. A béke, a szeretet és a megújulás istennője.

Ia ke ola i kahiki

Egészség és jólét a belső világból jön

KALA – nincsenek korlátok

Jelszó: Szabadság (tisztaság)
erőállat: tengeri madár (pl. 'Iwa)

Istennő: Haumea

Haumea a bőség, termékenység istennője, akinek a neve „ az építő”. Wakea – a Mennyek Urának isteni hitvese. Földanya, akiből az emberiség testet ölt. Pele és testvéreinek anyja. Sok neve volt: - Haumea, E Papa, E La’ila,E Kameha’ikana.

A'ohe pau ka 'ike i ka halau ho'okahi

A teljes tudásra nem tehetsz szert egyetlen iskolában

MAKIA – energia követi a figyelmet

Jelszó: koncentráció

erőállat: macska, gyík, cápa

Istennő: Pele

Pele a vulkánok, a tűz és az energia istennője. A neve: „a mozdító”. A szent fény és a szent sötétség vezére. A teremtés és a rombolás istennője. Megteremtette a világ leghatalmasabb hegyét - Kilauea vulkánt - Hawaii szigetén, amely azóta az otthona. Szerelem, tüzes szenvedély istennője.

E waikahi ka pono i manalo

Jó egyesülni azon gondolatban, hogy mindnyájan békében élhetünk

MANAWA – a mostban hozzáférhetsz az erődhőz

Jelszó: kitartás
erőállat: bika, teknős

Istennő: Hi’iaka

Hi'iaka a cselekvés istennője. A neve jelentése: „a szeretett.” Pele elhozta Hi'iakát kozmikus tojás formájában (lásd: kép), amelyből kikelt. A teljes neve azért: Hi’iaka-i-ka-poli-o-pele, ami azt jelenti: Hi’iaka Pele szívén. Hi’iaka a hula tánc mestere, tudását Laka istennőnél végzett szorgos tanulásának köszönheti. Mítikus hawaii-i erdők titkai után kutatott Hopoe barátnőjével együtt. Feladata az volt, hogy a veszélyekkel és kihívásokkal teli utazásai során felfedezze saját belső isteni erejét. Az eleme a szél, ami a szeretet hawaii-i szimbóluma.

Wela Ka Hao!

Addig üsdd a vasat amíg meleg!

ALOHA- a szeretet boldoggá tesz

Jelsző: szeretet

erőállat: ló, vaddisznó, hal

Istennő: Laka

Laka a szeretet és a hula istennője. A neve: „vonzó”. Laka megosztotta Pele-vel és Hopoe-vel tudását a természetről és a szent erdőkről. A hula táncosok különösen tisztelték őt. Laka az égi ihletet szimbóluma. Neki köszönhető, hogy a tánc rendkívül erős és kifejező.

He'olina Leo Ka Ke Aloha!

Öröm van a szeretet hangjában

MANA – az erő belülről jön

Jelszó: bizalom

erőállat: medve, denevér, bálna

Istennő: Kapo

Kapo az álmok istennője. A neve: „a láthatatlan”. Tevékenységét nem lehet észrevenni, mégis rendkívüli hatással van ránk. Kapo a parafenomenális képességek szimbóluma, a törődés és a védelem megtestesítője. Segített Pelének a Kamapua’a isten elől menekülni Oahu szigetén, ahol Koko nevű krátert teremtett.

'Ike No I Ka La o Ka 'Ike, Mana No I Ka La o Ka Mana!

Van a tudás megszerzésének ideje, és van az erő kifejezésének ideje

PONO – Az igazságot a hatékonyság igazolja

Jelszó: hajlékonyság, nyitottság

erőállat: farkas, kutya, angolna

Istennő: Uli

Uli a mágia istennője, akinek a neve: „árnyékos”.
Uli a földalatti világ ismerője és a titkos jelek olvasója. Ka Lua (Lemuria) ország istennője.

'Ike 'Ia No Ka Loea I Ke Kuahu!

A pap megismerhető oltárának felépítése által.

I KU A HELE MAI I KA 'AINA, HE HALE, HE 'AI, HE I'AI NOU, NOU KA 'AINA.

Ha szeretnéd meglátogatni a földemet, várni fog a házam, a poi* és a hal. Legyen e föld a Tiéd is.

A hula

A hagyományos hula táncok a régi hawai'i bölcsességeket képviselik, képesek megőrízni és továbbadni. Eljuttatnak a Természettel való mély kapcsolatba és a Valóság szellemi oldalához. Harmonizálják az emberi természet női és férfi aspektusát, elvezetnek a régi hawai'i istenségek -Laka és Pele- által képviselt képességekhez.
A mai modern időkben a hula nagyszerű eszköze az örömmel és szenvedéllyel teli belső önkifejezésnek.

A hagyományok

Régi időkben a hula a természet isteneivel való párbeszéd elsődleges eszköze volt.
Hula táncosok kísérték a kahunákat az Ohane ( kiterjesztett család, törzs) egészségét és boldogságát visszaállító rituálékban. Volt a harcosoknak is külön táncuk. De különleges táncuk volt az uralkodóknak is.
A hula sosem csupán táncot jelentett – leginkább a táncos mozdulatokkal való isteni energiák hívásának hatékony módszere volt.
Egyes hagyományok szerint a hulát Hopoe hozta Hawaiira, aki nem volt más, mint Pele istennő hugának, Hi'iaka-i-ka-poli-a-o-Pele-nek a társa.
Napjainkban a hula a Természettel való eggyé válást szolgálja. Roppant romantikus módja a férfi vagy női természet kifejezésének, az életerő, az öröm és a szenvedély kifejlesztésének!

A hula, Hawaii lelke, mozgással kifejezve. Nem lehet tudni pontosan milyenek voltak a hula kialakulásának kezdetei, de a hawaiiak egyhangúlag állítják, hogy az első táncos egy isten vagy istennő volt és általa a hula szent rituálévá vált. A történelmi források szerint a táncosok mindig nők és férfiak voltak vegyesen. A hawaii-i hula egyedülálló és nagyon különbözik az összes többi polinéz tánctól. Kezdetben főleg vallási ceremóniák része volt, pahu ( kókuszpálma törzséből vájt és cápabőrrel borított dob) kíséretével. A hulában minden egyes mozdulatnak jelentősége van, a kezek minden egyes gesztusa rendkívül lényeges, mivel a kezekkel történeteket mesélnek el. A táncos mozdulatai növényeket, állatokat, jelenségeket mutatnak be, mesélhetnek akár viharról vagy harcról. Az úszó cápát vagy ringatózó pálmát utánzó táncos hiszi, hogy valóban cápává vagy pálmává válik.

A dalok (mele) is történeteket mesélnek a hawaiiak életének minden aspektusáról: istenekről, híres harcosokról, fontos történelmi momentumokról, születésről, életről és halálról, nemritkán a hullámlovaglásról... és főleg: a szeretetről és szerelemről.

Mivel a régi hula mindig is szakrális tánc volt, a táncosok képzése a halau hula-ban (hula iskolákban) szigorúan szabályozott módon ment végbe. A tanulóktól teljesen szófogadó magatartást vártak el a kumu-k. Pódiumon táncoltak, ahol a virágokkal díszített Laka istennő oltára helyezkedett el. A tanulás befejezését speciális rituálék és a tudásuk bemutatására szolgáló szertartások jelezték. A mai hula iskolák hasonló elvek szerint működnek.

A XIX. században a misszionáriusok egyre növekvő hatására, a hula majdnem teljesen eltűnt a világból. A misszionáriusok pogány és bűnös szokásnak találták a hulát. David Kalakaua király megmentette a feledéstől, azzal, hogy saját táncegyüttest alapított és ezzel bátorította népét a régi táncok tanulására.

Kétféle hula tánc létezik. Hula kahiko (szakrális, régi, templomi), amelyet hagyományos öltözékben táncolnak, régi dalok és dobok kíséretével. Hula auana (modern stílus) gitárok, ukulele, modern dalok kíséretében, és modern ruházatban történik.

A mai időkben Hawaiin több, mint száz hula iskola működik. A hula a hawaii - szigetek operája, színháza, oktatóterme és szentélye.

Mindig új dalok és új táncok jönnek létre, de a hula célja mindig ugyanaz marad: történeteket, hawaii-i kultúrát tanítani, megőrízni az értékeket, erősíteni az életerőt és a jókedvet, felemelni a táncosok tudatosságát magasabb, szellemi síkra.

A „hula” szó jelentése: „meggyújtani a belső tűzet”. A hula, a szív és a szeretet nyelve. Maga a szépség, a kecsesség és az energia. Európai embernek, aki először lát hulát, úgy tűnik, mintha a táncosok a levegőben úsznának, tökéletes harmóniában az éggel, a földdel és a saját testükkel.

A táncosok talpának erős kapcsolata van a földdel, a csípő mozgása az energia szabad áramlását szolgálja, a kéz pedig magával ragadó módon meséli el a történeteket. A könnyed, kecses mozdulatok és mozgások a dal témájára való öszpontosítás eredménye.

Az energia szabad áramlása az egész testben látható – ez egy természetes, női mozgás, habár a hulát férfiak is táncolják. Tánccal mesélnek az istenekről és az istennőkről, hősőkről és a szigetek szépségéről. A Hawaiiak az örömöt és az életszeretetet táncban fejezik ki. Természetes minden, ami a testhez kapcsolódik: a mozgás, a játék, az öröm, a szexualitás, a növekedés, az egészség. A hula a tiszta szeretet az élet minden formája iránt.

Hulát bárki táncolhat, aki szereti a táncot és az életet. Férfiak és nők, idősek és gyerekek, kor- és súlykorlátok nélkül! A hula nagyszerűen gyógyítja a gerincet, megmozgatja a beállt ízületeket, javítja az állóképességet és a mozgáskoordinációt, visszaállítja a saját testünkben való örömteli jelenlétet.

A hula célja elsősorban: visszahozni a fényt. Egy régi hawaii dal így szól erről:

Ó fehér fény

a szivárvány sok árnyalátába öntve

világítsd meg az utunkat

hogy észrevehessük a láthatatlant.

A hula kahiko egy sámanisztikus rendszer is, rituális mód a táncos tudatának megnyitására. A táncot kísérő dalok szövegei sok rejtett üzenetet tartalmaznak, melyek „átjárók” vagy „láthatatlan kapuk” lehetnek az arra összpontosult tudatra. Mindegyik tánctechnikának a neve egy szín elnevezéséhez kapcsolódik. A táncosok így színeket idéznek elő tánccal, színeket táncolnak el. A táncosnak úrrá kell lennie az érzelmi állapotok összes „színén”, és a tanulás során végigjárni a Fény felé vezető utat. A hula mélyebb jelentéseit vizsgálva mindig emlékeznünk kell, hogy ez a tánc a fény spektrumának minden színét magába foglalja. Ahogyan a fény spektrumának is csak egy kis részét láthatjuk szabad szemmel, úgy nézőként a hulának is csak egy kis részét észlelhetjük. A többi, a „huna”, a láthatatlan rész, amely mérhetetlenül nagyobb és mélyebb.

Végső célja – kapcsolatot létesíteni a szentséggel, és eggyé válni vele. A kicsi, személyiségalapú „én”, amelyhez hozzászoktunk, csodálatosan hátralép, hogy helyet adjon annak, ami nagyobb.

Heart Shrine Relic Tour - Music by Imee Ooi

A HÁROM FOGADALOM

Bár önmagát egyszerű szerzetesként aposztrofálja, a XIV. Dalai Láma nemcsak Tibet szellemi és világi vezetője, hanem a béke karizmatikus nagykövete is. Tanításai és utazásai során az együttérzés, a tolerancia, az erőszakmentesség alapvető értékeire hívja fel a figyelmet, így utalva arra a három elvre, amelyek mellett aktívan elkötelezett.


AZ EMBERI ÉRTÉKEK TÁMOGATÁSA

Emberi lényként első célja, hogy az emberiséget és a világot szolgálja. A Dalai Láma, mint Nobel-Békedíjas azon a véleményen van, hogy a boldogság igazi forrása az együttérzés és a türelem. Ezek a jellemvonások nem feltétlenül a vallásos hitből, vagy vallásos gyakorlatokból eredeztethetők. Minden emberei lény magában hordozza az együttérzés, és az erőszakmentesség magját. A Dalai Láma egyik célja, hogy az együttérzés, a tolerancia, a jóakarat, és a béke fontosságát hirdesse.


A VALLÁSOK KÖZÖTTI HARMÓNIA TÁMOGATÁSA

Buddhista szerzetesként és gyakorló hívőként a Dalai Láma másik célja, hogy támogassa a különböző vallások közötti harmóniát. A világ minden vallásának alapértékeit az együttérzés, a szeretet, és a türelem jelentik. Mivel az emberi lényeknek különböző vágyai és szükségletei vannak, fontos, hogy létezzenek különféle vallások. Kölcsönös tiszteletet, és megértést tanúsítva a vallási hagyományok közötti harmonikus kapcsolat lehetséges.


A TIBETI NÉP JÓLÉTE

A tibeti nép vezetőjeként Őszentségét magától értetődően komolyan foglalkoztatja Tibet sorsa. Ez okból fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megtalálja a tibeti helyzet békés megoldásának kulcsát. Utazásai során, politikusokkal és a médiával történő találkozásai alkalmával sohasem mulasztja el megemlíteni, hogy helyre kell állítani a tibeti nép valós önrendelkezéshez való elidegeníthetetlen jogát.

A BÖLCSESSÉG ÓCEÁNJA

A Dalai Lámát (a név jelentése: a Bölcsesség Óceánja) Avalokitésvara, az Együttérzés Buddhájának újraszületéseként tisztelik.

Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma 1935. július 6-án született egy földműves család gyermekeként egy Takcer nevű tibeti faluban. Szülei Lhamo Dhondupnak nevezték el. Két éves korában jóslatok alapján a Dalai Láma tizennegyedik reinkarnációjaként azonosították és Lhaszába vitték.

1940 február 22-én, öt és fél éves korában a Dalai Lámát formálisan megkoronázták, ekkor vette fel a Tenzin Gyatso nevet. Tanulmányait hat évesen kezdte meg. Tantárgyai közé tartozott a dialektika, a tibeti kultúra és művészet, nyelvtan, nyelvészet, orvostudomány, és a legfontosabb tantárgy, a buddhista filozófia is.

1950-ben a kínai hadsereg megszállta Tibetet. Egy évvel később a Dalai Láma tizenhat éves lett, és miközben az ország helyzete egyre reménytelenebbé vált, teljes politikai felelősséget vállalt magára hazája érdekében. 1954-ben Pekingbe utazott, hogy egyezségre jusson Mao Ce- tunggal, és más kínai vezetőkkel, köztük Csou En-lájjal, és Teng Hsziao-pinggel. 1956-ban Buddha Nirvánába jutásának 2500 évfordulóján Indiába utazott. Több közeli tanácsadója is arra kérte, hogy maradjon Indiában és ne térjen vissza Tibetbe, de ő úgy döntött, visszautazik Lhaszába, hogy folytassa a kínai megszálló erőkkel történő békés együttélésre irányuló erőfeszítéseit.


MENEKÜLÉS A SZÁMŰZETÉSBE

Kína Kelet-Tibetben bevezetett kegyetlen intézkedései Őszentsége békés megoldást célzó terveit keresztülhúzták. A kínai megszállók a tibeti nép 1959. márciusában kirobbant felkelését vérbe fojtották. 1959-ben és 1960-ban mintegy kilencvenezer tibeti vesztette életét. Az események alakulását látva a Dalai Láma, és több tízezer tibeti a Himalája hegyein keresztül kénytelen volt Indiába menekülni. A tibetiek azóta minden évben megemlékeznek az 1959-es esztendő áldozatairól. 1960 óta a Dalai Láma az észak-indiai Dharamszalában él, abban a városban, amely egyben a tibeti száműzetésben lévő kormány székhelye is. Az emigráció első éveiben arra kérte az ENSZ-t, hogy találjon megoldást a tibetiek kétségbeejtő helyzetére. 1959-ben, 1961-ben és 1965-ben az ENSZ határozatot adott ki, melyben felszólította Kínát, hogy tartsa tiszteletben a tibetiek emberi jogait, és önrendelkezéshez való jogukat.

A száműzetésben a Dalai Láma és az emigráns kormány elkötelezett politikát folytatott a tibeti nép és kultúrájának megóvása érdekében. A száműzetésben lévő kormány gondoskodik a menekültekről, támogatja a gazdaság fejlődését, az évek során felépített iskolahálózatot és egyetemeket. Az elmúlt hat évtized során Közel kétszáz kolostort alapítottak. 1963-ban a Dalai Láma bemutatta a jövő Tibetjének tervezett alkotmányát. A Dalai Láma kezdetektől fogva a tibeti társadalom demokratikus átalakításának buzgó híve volt. A tibeti menekült közösség jólétéért tett erőfeszítései mellett fáradhatatlanul igyekezett lépéseket tenni a tibeti helyzet megoldásának érdekében is.


ERŐFESZÍTÉSEK A BÉKÉÉRT

1987-ben Őszentsége bemutatta „Öt pontos béketervét”, amely az első lépés volt Tibet jövőbeni státuszának tisztázása felé vezető úton. A következő év júniusában Strasbourg-ban, az Európai Parlament előtt tovább folytatta tervének ismertetését. Kezdeményezésének lényege egy valós tibeti autonómia létrehozása a Kínai Népköztársaság keretein belül. Továbbá arra kérte Kínát, hogy Tibetet alakítsák „békezónává”, hogy gátat szabjanak a kínaiak betelepítésének, helyreállítsák az emberi jogok helyzetét, és arra, hogy ne tároljanak nukleáris fegyverzetet és hulladékot Tibet területén. Ugyanennek a tervnek a keretein belül Tibet jövőjéről szóló, nyitott, komoly párbeszéd kialakítását kezdeményezte.

1989-ben a tibeti vezető elfogadta a Nobel-Békedíjat, melyet a tibeti helyzet békés megoldása érdekében tett erőfeszítéseiért adományoztak neki. A Nobel-bizottság kijelentette: „A Dalai Láma békés filozófiája az emberi lények iránti végtelen tiszteleten, valamint az emberiség és a természet iránti egyetemes felelősség elvén alapszik.” Eddig összesen ötvenkét országba tett utazásai, és politikusokkal, államfőkkel, vallási vezetőkkel történt találkozói során a tibeti helyzet, és más konfliktusok békés megoldása, az emberi jogok, és a környezet megóvása mellett szólalt fel. Számtalan államférfi fogadta hivatalosan. A politika, a vallás, a tudomány és a gazdaság világának befolyásos személyiségei folyamatosan keresik társaságát, hogy eszmét cseréljenek különböző kérdésekkel kapcsolatban. Rendszeresen hívják meg a világ különböző országaiba, hogy kifejtse véleményét a békés együttéléssel, és a világbékével kapcsolatban, illetve azért, hogy tanításokat adjon.

Szellemi vezetőként, és Tibet vezetőjeként betöltött szerepe mellett a Dalai Láma a tibeti buddhista hagyomány egyik legnagyobb mestere, és tudósa. Ebben a vonatkozásban rengeteg időt szentel annak, hogy tudását, és spirituális tapasztalatait megossza buddhista mesterekkel, és a szélesebb közönséggel.

Szent István ünnepén...

Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során azonban Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett.

"Ím eljött az áldott új nap

zengő üdvös ünnepe

szent királyunk-Istvánunknak!

Míg tart e világ heve,

örvendjen, ki őáltala

lőn Urunk örököse

s érdeméből nyeri vala,

hogy a mennynek részese ..."

A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt. István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok.

Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is!

István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el.

45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra ­1083. augusztus 20-ára ­évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja ­ nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

Nyugodjon Békében!



KÁLLAI FERENC

Kossuth-díjas, Kíváló művész,

A Nemzeti Színház örökös tagja, A Nemzet színésze

KÁLLAI FERENC (Gyoma, 1925. október 4. - Budapest, 2010. július 11. - Felesége: Csima Ida) 1944-ben végzett a Színművészeti Akadémián. 1945-től a Szabad Színház, 1946-tól a Belvárosi Színház 1948-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze. - 1977-1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanár. 1981-1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985-1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja volt.

Kitüntetései:

Jászai Mari-díj 1956, 1958, Érdemes művész 1966,
Kíváló művész 1970, SZOT-díj 1971,
Kossuth-díj 1973, A Nemzeti Színház örökös tagja 1989,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1995,
A Nemzet színésze 2000.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal 2002.

Egyéb elismerései:

A teheráni filmfesztivál legjobb férfialakítás-díja 1977,
Pro urbe 1981, Erzsébet-díj 1987,
Örökös tag a Hallhatatlanok Társulatában 1996,
Budapest díszpolgára 1998, Hazám-díj 2003,
Főnix-díj 2006, Maecenas-díj 2006, Príma Primissima Díj 2006.

A Magyar Színházban utoljára játszott szerepei:

PAPA (Alan Bennett: Kafka Farka),
JASPER (Simon Gray: A játék vége),
SZOPHOSZ (Offenbach: Orfeusz az alvilágban),
CÖDLINGER (Rejtő-Schwajda: A néma revolverek városa),

Róla:

Kornis Mihály: Mesterek a színpadon - Kállai Ferenc
Premier 2004. november

Koltai Tamás: K.F. (1978),
Kovács Boglárka: SZÍNHÁZ, SZERELEM…KÁLLAI FERENC (Saxum KFT 2000)

Legfontosabb alakításai:

ROMEO (Shakespeare: Romeo és Júlia),
CSONGOR, KALMÁR (Vörösmarty: Csongor és Tünde),
OBERON (Shakespeare: Szentivánéji álom),
RODRIGO, CASSIO (Shakespeare: Othello),
BELOGUBOV (Osztrovszkij: Jövedelmező állás),
CLEANT (Moliere: A fösvény),
NOSZTY FERI, TÓTH MIHÁLY (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival),
AURÉL (Krleza. Léda),
SZAKHMÁRY ZOLTÁN (Móricz: Úri muri),
HAPPY (Miller: Az ügynök halála),
VŐLEGÉNY (Garcia Lorca: Vérnász),
FRANC RICE (Osborn: A komédiás),
RÁCZ (Szakonyi: Életem, Zsóka !),
SZILÁGYI MIHÁLY (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak),
BEBEK (Illyés: Dózsa György),
SZEMERE BERTALAN(Illyés: Fáklyaláng),
DR. HEVES (Nagy: Tisztújítás),
OTTÓ, BÁNK, PETÚR (Katona: Bánk bán),
SARTORIUS (Shaw: A szerelem ára),
TARTUFFE, ORGON (Moliere: Tartuffe),
DOMITIUS AENOBARBUS (Shakespeare: Antonius és Kleopátra),
JAMIE (O'Neil: hosszú út az éjszakába),
STOCKMANN (Ibsen: A nép ellensége),
VOLPONE (Ben Jonson: Volpone),
NAGY IMRE (Németh László: Villámfénynél),
DANTON (Büchner: Danton halála),
LUKA (Gorkij: Éjjeli menedékhely),
PAÁL KÁROLY (Csurka: döglött aknák),
MEFISZTÓ (Goethe: Faust),
JOURDAIN ÚR (Moliere: Úrhatnám polgár),
SIR JOHN FALSTAFF (Shakespeare: IV. Henrik),
POLGÁRMESTER (Gogol: A revizor),
JEGOR BULICSOV (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek),
BIG DADDY (Williams: Macska a forró bádogtetőn),
NICIA (Machiavelli: Mandragora),
SEBŐK IMRE (Sarkadi: elveszett paradicsom),
JAKAB (Márai: A kassai polgárok),
DOVRE APÓ (Ibsen: Peer Gynt),
GIBBS DOKTOR (Wilder: A mi kis városunk),
DOKTOR GÖRGEN (Gyurkovics: Halálsakk),
LUKA LABAN (Kovacevic: A profi),
MACDUFF, VÁRKAPUS (Shakespeare: Machbeth),
FRANK, CROFTS (Whaw: Warrenné mestersége),
MR. VISCONTI (Greene-Havergal: Utazások nénikémmel),
ISAÍÁS KRAPPO (Sartre: A szájkosár),
POLINIUS (Shakespeare: Hamlet),
EDMUND, GLOSTER GRÓF (Shakespeare: Lear király),
KRAYER-KAPOSVÁRI MARCELL (Szakonyi: Vidám finálé),
ÖRKÉNYI VILMOS BÁRÓ (Csiky: A nagymama),
ÖREG HERCEG (Neumann-Piscator-Prüfer: Háború és béke),
HARRY (Albee: Kényes egyensúly),
HAYNAU (A kőszívű ember fiai),
BUNKÓS (Shakespeare: Sok hűhó semmiért),
AZ ÚR HANGJA (Madách: Az ember tragédiája),
KALMÁR (Vörösmarty: Csongor és Tünde),
JUHÁSZ (Shakespeare: Téli rege),
PAPA (Alan Bennett: Kafka Farka),
JASPER (Simon Gray: A játék vége),
SZOPHOSZ (Offenbach: Orfeusz az alvilágban),
CÖDLINGER (Rejtő-Schwajda: A néma revolverek városa),

Rendezése:

Németh László: VILLÁMFÉNYNÉL - Várszínház 1996.

Filmek:

ELSŐ FECSKÉK,
KISKRAJCÁR,
2 X 2 NÉHA ÖT,
DANDIN GYÖRGY, AVAGY A MEGCSÚFOLT FÉRJ,
A CSÁSZÁR PARANCSÁRA,
FAPADOS SZERELEM,
CSIGALÉPCSŐ,
KATONAZENE,
MEGSZÁLLOTTAK,
HOGY ÁLLUNK FIATALEMBER,
EZEK A FIATALOK,
A HAMIS IZABELLA
ISZONY,
MI LESZ VELED ESZTERKE?
A GYÁVA,
A TANÚ,
GYULA VITÉZ TÉLEN-NYÁRON,
VOLT EGYSZER EGY CSALÁD,
KREBSZ, AZ ISTEN,
EGY ŐRÜLT ÉJSZAKA,
SZABAD LÉLEGZET,
DÉRYNÉ, HOL VAN ?
SZÉPEK ÉS BOLONDOK,
GYERTEK EL A NÉVNAPOMRA,
ZONGORA A LEVEGŐBEN,
AZ ÁLDOZAT,
SZÓKARATÉSZ HALÁLA,
A MÜLLER CSALÁD HALÁLA,
NŐK ISKOLÁJA,
HÁNY AZ ÓRA, VEKKER ÚR ?
SZÖRNYEK ÉVADJA,
A LEGÉNYANYA,
MEGINT TANÚ,
SZERESSÜK EGYMÁST GYEREKEK - MAGYAR PIZZA,
A HÁROM TESTŐR AFRIKÁBAN,
A MINISZTER FÉLRELÉP,
ÁMBÁR TANÁR ÚR,
6 : 3

Néhány televíziós produkció:

MÍG ÚJ A SZERELEM,
HALÁLNAK HALÁLA,
JEGOR BULICSOV,
VENDÉGSÉG,
KÉK TISZTA SZERELEM,
BÁNK BÁN,
A VÖRÖS BESTIA

Lemezei:

ŐSZIKÉK,
SZABÓ LŐRINC: 26. ÉV,
MENEKÜLÉS AZ ÚRHOZ

KÁLLAI FERENC megszámlálhatatlanul sokat dolgozott a Magyar Rádióban, s e műfajban is a közönség egyik kedvencévé vált. Alakításait felsorolni lehetetlen, csak annyi bizonyos, hogy szinte naponta hallhatjuk Őt például a Rádiószínház régi és új felvételein.