Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2008. augusztus 30., szombat

2008. augusztus 24., vasárnap


MINDEN OLIMPIKONNAK SOK SOK SZERETETTEL!
Bronzérem, de mégis "arany" a Magyar szívekben!

Hatalmas hajrával, meglepetésre bronzérmes a Kozmann, Kiss kenu kettes 1000 méteren.
Kozmann eredetileg Kolonics Györggyel indult volna a játékokon, kettősük mindkét távon dobogóesélyesnek számított, a legendás, kétszeres ötkarikás bajnok társ azonban július 15-én, edzés közben elhunyt. A tragédia sokkolta az egész csapatot, különösen Kozmannt, aki néhány napig nem is tudta, folytassa-e egyáltalán a felkészülést és pályafutását, végül azonban úgy döntött, hogy a Kolonics által is kedvelt Kiss-sel elindul Pekingben, és megpróbál méltóan tisztelegni sporttársa és barátja emléke előtt.
Az idő igencsak kevés volt a felkészülésre, így Kozmann azt tűzte ki maguk elé célul, hogy jussanak be a döntőbe, s ezt a középfutamban nyújtott remek produkcióval sikerült is elérniük. Ott aztán a papírforma alapján már kevés esélyük volt a jó szereplésre, a dobogóra ugyanis 5-6 egység is pályázott. Ők azonban rácáfolta az előzetes várakozásokra, hiszen remek, taktikus versenyzéssel megszerezték a bronzérmet!
Kolonicsra emlékezve fekete gyászszalaggal versenyző magyarok óvatosan rajtoltak, fél távnál még csak a hetedik helyen haladtak át, de ezután fokozatosan léptek előrébb olyannyira, hogy az utolsó méterekre már dobogósként érkeztek. Bár az élen ádáz küzdelmet vívó fehéroroszok és németek csatájába nem tudtak beleszólni, harmadik helyük így is szinte csodaszámba megy. Még saját magukat is meglepték, mert amikor az eredményjelző kiírta a helyezésüket, szinte nem is akartak hinni a szemüknek.
A Kozmann György, Kiss Tamás 1000 m-es kenupáros minden várakozást felülmúlva bronzérmet szerzett a szám döntőjében a pekingi olimpián.
Kozmann eredetileg Kolonics Györggyel indult volna a játékokon, kettősük mindkét távon dobogóesélyesnek számított, a legendás, kétszeres ötkarikás bajnok társ azonban július 15-én, edzés közben elhunyt. A tragédia sokkolta az egész csapatot, különösen Kozmannt, aki néhány napig nem is tudta, folytassa-e egyáltalán a felkészülést és pályafutását, végül azonban úgy döntött, hogy a Kolonics által is kedvelt Kiss-sel elindul Pekingben, és megpróbál méltóan tisztelegni sporttársa és barátja emléke előtt. Az idő igencsak kevés volt a felkészülésre, így Kozmann azt tűzte ki maguk elé célul, hogy jussanak be a döntőbe, s ezt a középfutamban nyújtott remek produkcióval sikerült is elérniük. Ott aztán a papírforma alapján már kevés esélyük volt a jó szereplésre, a dobogóra ugyanis 5-6 egység is pályázott. Ők azonban rácáfolta az előzetes várakozásokra, hiszen remek, taktikus versenyzéssel megszerezték a bronzérmet! Kolonicsra emlékezve fekete gyászszalaggal versenyző magyarok óvatosan rajtoltak, fél távnál még csak a hetedik helyen haladtak át, de ezután fokozatosan léptek előrébb olyannyira, hogy az utolsó méterekre már dobogósként érkeztek. Bár az élen ádáz küzdelmet vívó fehéroroszok és németek csatájába nem tudtak beleszólni, harmadik helyük így is szinte csodaszámba megy. Még saját magukat is meglepték, mert amikor az eredményjelző kiírta a helyezésüket, szinte nem is akartak hinni a szemüknek.



Szívből GRATULÁLOK !

Kozmann György
Születési idő és hely: 1978.03.23., Szekszárd Klubja: Atomerőmű SE Versenyszáma: C-2 1000 m
Olimpiai eredményei: C-2 1000 m - 3. hely (2004, 2008) További kiemelkedő eredményei: C-2 500 m - vb-1. (2007), vb-3. (2006), Eb-1. (2004), Eb-2. (2008), Eb-3. (2007); C-2 1000 m - vb-1. (2006), vb-2. (2003), Eb-2. (2005, 2007); C-2 200 m - Eb-3. (2001); C-4 200 m - vb-1. (2003); C-4 500 m - vb-2. (2001), Eb-1. (2002); C-4 1000 m - vb-1. (2001), vb-3. (1999), Eb-1. (2000, 2002), Eb-2. (2001)
Kiss Tamás
Születési idő és hely: 1987.05.09., Ajka Klubja: Csepel Versenyszáma: C-2 1000 m Olimpiai eredménye: C-2 1000 m - 3. hely (2008.) További kiemelkedő eredményei: C-1 1000 m - ifjúsági vb-6. (2005



Schmidt Pál gratulál a Kozmann párnak.
Magyar szurkoló tábor.




2) kép




HAJRÁ MAGYAROK!!! HAJRÁ MAGYAROK!!! MAGYAROK!!!
Skandálták a szurkolók
Kajak 1es Vereczkei Ákos

6. lett az olimpián.

Kajak 1es Kovács Katalin

4. lett az olimpián

Kajak 2es 500 m magyarok

4. lettek az olimpián
Elvették tőlünk a bronzot

Ma már a bronzérem volt a tét.
Három perccel voltunk a vége előtt, amikor Tóth Tímea már sírta a padon, a szurkolók pedig szintén sirathatták a bronzérmet. Az érmet, amit lehet, hogy úgy szerezték meg a koreaiak, hogy egy fokkal jobban élvezhették a bírók támogatását.



De ez már nem számít. Hiszen csak a negyedik hely van meg. A bronz nincs.
Ez már platinacsapat! Ismét aranyérmesek vizilabdázóink!

A címvédő magyar férfi vízilabda-válogatott megszerezte a magyar küldöttség harmadik aranyérmét a pekingi olimpia utolsó napján. Kemény Dénes csapata a szoros első félidő után leiskolázta az Egyesült Államok legjobbjait.
A magyar férfi vízilabda-válogatott zsinórban harmadszor foglalta el az ötkarikás trónt, miután a pekingi döntőben 14-10-re legyőzte az Egyesült Államok csapatát.

A statisztika is a magyar csapat mellett szólt, miután a múltban 13 vereség és 5 döntetlen mellett 55-ször legyőzte az amerikaiakat, nem beszélve arról, hogy utoljára meglehetősen régen, négy éve kapott ki tőle. Persze nem ártott az óvatosság, a torna meglepetéscsapata ugyanis a horvátokat és a szerbeket megelőzve megnyerte a csoportját, továbbá az elődöntőben Szerbia kiütésével, 10-5-ös legyőzésével ijesztgetett.




Nagy-Britannia 1908 és 1920 között megnyert három olimpiai bajnoki címe után a magyar válogatott az első, amely triplázni tudott vízilabdában, akárcsak Sydneyben és Athénban, Pekingben sem akadt jobb Kemény Dénes legénységénél.

A magyar vízilabdacsapat összesen kilencedik olimpiai bajnoki címét szerezte, s van még három ezüst és bronzérmünk is, egyben begyűjtötte a magyar olimpiai történet 160. aranyérmét.

Ami a tétmérkőzéseket illeti, a magyar csapat Athénban, a csoportmérkőzésen 7-5-re, és Sydneyben - szintén a csoportkörben - 10-9-re győzött.




A magyar Himnusztól zengett a pekingi Jingtung uszoda
Több mint ezren énekelték az aranyérmes férfi vízilabda-válogatott tiszteletére felhangzott magyar himnuszt a Jingtung uszodában a pekingi olimpián.
A lelkes szurkolók megvárták az eredményhirdetést, amelyen Kemény Dénes játékosai Schmitt Páltól, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökétől, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjától vehették át a medálokat.

A ceremónián közreműködött a másik magyar NOB-tag, Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke is, aki a harmadik helyezett Szerbia pólósainak nyújtotta át a bronzérmeket.




Aztán Benedekék elővarázsolták a szurkolóktól kapott zászlókat, cserébe a virágcsokrok csaknem mindegyike a lelátóra repült.
A csapatból hatan, Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán harmadszor hallgathatták olimpián a Himnuszt. Ők csatlakoztak a korábban szintén háromszoros aranyérmes Gyarmati Dezsőhöz és Kárpáti Györgyhöz.
A drukkerek szűnni nem akaró "Ria-Ria Hungária!", a "Szép volt fiúk!", és a "Bajnokcsapat!" mellett "Mi vagyunk a legnagyobbak!" rigmussal ünnepelték a sorozatban harmadszor megszerzett aranyérmet.
A szervezők pedig a meccsfelvezetésekről megismert csárdásbejátszással kedveskedtek a magyaroknak.




Férfi vízilabda, döntő:

Magyarország-Egyesült Államok 14-10 (6-4, 3-4, 2-1, 3-1)

Vezeti: Turcotte (kanadai), Brguljan (montenegrói)

Magyarország:Szécsi Zoltán (kapus), Gergely István (kapus), Varga Tamás, Madaras Norbert, Varga Dénes, Kásás Tamás, Hosnyánszky Norbert, Kiss Gergely, Benedek Tibor,
Varga Dániel, Biros Péter, Kis Gábor, Molnár Tamás

Egyesült Államok: Merrill Moses (kapus), Peter Varellas, Peter Hudnut, Jeffrey Powers, Adam Wright, Rick Merlo, Layne Beaubien, Tony Azevedo, Ryan Bailey, Tim Hutten, Jesse Smith, James Krumpholz, Brandon Brooks (kapus)

Kemény Dénes szövetségi kapitány nyilatkozata:

"Szerettük volna, terveztük, dolgoztunk érte, de akkor sem volt biztos. Ahhoz, hogy sikerült, kellett egy csomó dolog: szerencse, elhivatottság, nem tudom, még mi minden. De azért a háromból három az valószínűleg nem véletlen. Háromszor egymás után valamilyen kívülálló okból nem nyerhetünk, valamit nyilván mi is hozzátettünk ehhez. Csak köszönni tudom ezeket az élményeket a srácoknak. Huszonegy ember hozta össze ezt a három címet, a magyarban mindkettő szerencsés szám. Négy új olimpiai bajnokunk van, de nagy volt a felelőssége a kilenc réginek. A meccs közepén egyik legjobbunknak lovaglóizom-húzódás miatt végleg ki kellett szállnia, ezt mondjuk nem nevezném szerencsének, de Biros Péter addig fantasztikusan játszott. Fontos volt, hogy a csapat a szoros állásból el tudott húzni. Most van hat háromszoros olimpiai bajnokunk, hogy mennyire nehéz ez, meg kell nézni a könyvekben. Három perccel a vége előtt, négygólos vezetésnél kezdtem megnyugodni. Szeretnék édesapámmal beszélni, mert nem látta a meccset, nem nézi soha, majd elmesélem neki. A nagyobbik fiammal is szeretnék beszélni, aki Floridában tanul, és interneten követte a mérkőzést" - mondta az eredményhirdetésre menet a szakvezető.
KÖLCSEY FERENC

HIMNUSZ

A MAGYAR NÉP ZIVATAROS SZÁZADAIBÓL



Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját e hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvák hő szeméből!

Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

(1823)


Százhetven éve hunyt el himnuszunk atyja, Kölcsey Ferenc
Kölcsey Himnusza nemcsak irodalmi remekmű, hanem elejétől végéig imádság. Minden félreértés ellenére is biblikus szellemű imádság.

A legelején megvallja, hogy Istent a történelem Urának ismeri. Megvallja, hogy menynyit vétünk Isten ellen. Ha az Ő igazságos ítéletét végrehajtaná rajtunk, megsemmisülnénk. Történelmünk ítéleteit, nehézségeit Isten megérdemelt ítéleteként fogadja alázatosan. Azonnal apellál arra, hogy Isten irgalmas. Nem ítélni akar, nem akarja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy éljen. Ezért kér mindjárt az első két sorban bőséges kegyelmet Istentől. - Hol van még egy nemzeti himnusz, amelyik ezt a legfontosabbat kéri a népének, hogy Isten adjon bőséges kegyelmet neki, és ez legyen az ő áldása? Ezért könyörög, mert mindnyájan kegyelemre szoruló emberek vagyunk, s miközben a nép nevében megvallja a bűnöket, az egész népe számára kéri Isten kegyelmét.

Azt hiszem, hogy azoknak még többet jelent ez az imádság, akik éltünk olyan évtizedekben, amikor kivételes ünnepi alkalmakkor is csak zenekar játszhatta a Himnuszt, de leszoktatták az embereket a szövegnek az énekléséről. - Mivel csak az első versszakot szoktuk énekelni, és az első versszak elejét meg a végét kevesen értik helyesen, erről hadd mondjak még néhány szót.

Úgy kezdődik: Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel.
Ezt a két szót nem értjük, mit jelent, mert a legtöbben úgy értelmezik, mintha “és” lenne közötte, mintha két különböző dolgot kérnénk Istentől: jó kedvet, vagyis vidám kedélyt, és bőséget, vagyis anyagi gazdagságot, különféle javakat. Itt egyáltalán nem erről van szó.

A bőség nem egy másik kérés utána, hanem a kegyelemnek a jelzője, vagy ha úgy fogalmazzuk, akkor mennyiséghatározója. Tehát: Isten, áldd meg a magyart kegyelemmel bőségesen, vagy elé tehetjük, és akkor jelzős szerkezet lesz: bőséges kegyelemmel. — Ez az első kérés a Himnuszban, csak ezt helyesen kell érteni. Egészen másként mondanánk ezentúl, ha tudnánk, hogy itt mint bűnösök borulunk le a nagy Isten előtt, és bőséges kegyelmet kérünk tőle, mert rászorulunk arra. Ezért folytatódik tüstént így: bűneink miatt gyúlt harag kebledben. Megérdemeljük a szörnyű ítéleteket, de tudjuk, hogy nem az ítélet az utolsó szavad, ezért kérünk bőséges kegyelmet.

Teljesen lelki gondolkozás. Ha így gondolkoznánk népünk jövőjéről, sorskérdéseiről, és így vinnénk azokat Isten elé, nemcsak magunkban pöfögnénk, morognánk, akkor azon áldás lenne. Akkor Isten megáldhatná a magyart bőséges kegyelemmel, ha lennének, akik tartják a kezüket, kérnék, és elfogadnák ezt a bőséges kegyelmet abban a bizonyosságban, hogy nagyon is rászorulunk, hogy erre szorulunk rá a legjobban. Új kezdést, életlehetőséget csak az Ő kegyelme biztosít nekünk. Egyébként betemetjük magunkat a bűneinkkel.

Ha a nemzeti Himnuszban imádkozik Istenhez, akkor elsősorban a saját nemzetének a kérdéseit viszi oda, és azért imádkozik. Úgy gondolom, ez nem nacionalizmus, nem sovinizmus, hanem egészen természetes lelki magatartás. Aki hozzám a legközelebb van, először is annak a dolgait viszem Istenhez. Csak itt be ne fejeződjék a dolog, hanem férjenek bele minél többen az imádságomba, és terjedjen a felelősségem, az imádkozó hűségem is minél messzebbre.

A legkritikusabb két sor azonban az első versszaknak a két utolsó sora: “Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt.”
Szentírás világos tanítása az, hogy egyedül Jézus Krisztus bűnhődte meg mindannyiunknak minden bűnét. Akármennyit szenvednénk is, azzal nem vezekelhetjük le Isten előtt bűneinket, mert Őelőtte csak az Ő egyszülött, bűn nélküli Fiának a halála elégtétel mindannyiunk bűnéért. S ez így is van. Ennek az igaz-ságnak nem szabad csorbát szenvednie, mert erre épül egész hitünk és életünk.

Amikor tehát itt ezt olvassuk: megbűnhőd-te már e nép a múltat s jövendőt, akkor tessék ezt a Himnusz további verseinek a tükrében vizsgálni. Mennyire nem az Kölcseynek a szemlélete, hogy levezekeljük a bűneinket, és tulajdonképpen több jót érdemelnénk Istentől, mint amennyi ítéletet ad, mert egyáltalán nem erről van szó. Biblikusan azt mondja: semmi jót nem érdemlünk Istentől. Annyit vétkeztünk ellene, hogy még ennél is súlyosabb ítéletet érdemelnénk, de Ő bőséges a kegyelemben, és kérjük tőle ezt a kegyelmet. Ettől függetlenül viszont úgy érzi: nagyon sokat szenvedtünk a történelmünk során, és ezt a “nagyont” akarja kifejezni ilyen félreérthető módon, mintha megbűnhődtük volna a múltat s jövendőt. - Sajnos ez a két sor valóban félreérthető teológiai szempontból, de azért magyaráztam ennyit, hogy ne értsük félre. Ez már a mi dolgunk, ha tudjuk, mit jelent, akkor értsük helyesen. Ha így énekeljük, valószínűleg még kifejezőbb lesz. Ez az, ami nem lehetséges, olyan túlzás, hogy ez képtelenség, hogy mi bűnhődjük meg bűneinket, - egyszerűen csak azt jelenti: nagyon sokat szenvedtünk mint nép a történelem során.

Ebben az imádságban négyszer fordul elő ez a jelző: nagy. Ez jellemzi a helyesen látó és imádkozó embert. Először is megvallja: tudja, hogy Isten milyen nagy. “Te nagy és rettenetes Isten vagy!” A népeknek az Ura, a pogányoké is, noha ők nem tudják. Az egész világmindenségé, hiszen a tied ez a világmindenség, te alkottad ezt, minden erőlködés nélkül a szavadra jött létre. Te elképzelhetetlenül nagy Isten vagy, akinek minden lehetséges. Milyen jó, hogy így borulhatok le előtted.

Felszínes vélekedéseket elröppentgetni könnyű dolog, de komolyan venni az imaharcot, vállalni olyan bűnöket is, amiket nem én követtem el személy szerint, de amik miatt mindnyájan számíthatunk Isten ítéletére, vagy máris nyögünk alatta, és hinni azt, hogy a nagy Isten tud könyörülni, ez már sokkal nehezebb. Minket erre a feladatra hív a mi Istenünk, és erre ad itt példát Nehémiás is.

Beleborzongtam, amikor az a kifejezés is eszembe jutott a Himnuszból: “Lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre” - a több millió abortusz vajon nem ezt jelenti-e? Van itt miért bűnbánatot tartani és ezt nem ők, valakik csinálták, hanem Nehémiás azt mond-ja Istennek: mi. Mi valljuk meg ezeket a bűnöket, és mi kérünk tőled kegyelmet.

Ez a harmadik “nagy” az ő imádságában: tudom, hogy te nagy irgalmasságú vagy, és megtartod a szövetséget akkor is, ha mi megszegtük azt. Te nagy kegyelmű Úr Isten vagy. Nagy szabadítást készítettél, és nagy erő-vel sietsz a segítségünkre. Itt halmozza ezt a jelzőt: mert nagy a mi bűnünk, de még sokkal nagyobb a te kegyelmed. Ezért van értelme annak, hogy hozzád könyörgök. Csak ezért van reményünk arra, hogy van jövőnk, mert nálad készen van a bocsánat, és bővölködsz a kegyelemben.

Hisszük-e mi ezt igazán? Különösen itt most, a megterített asztalnál. Mert az igazi nagy szabadítás a Golgotán történt, amiért Pál apostol a Kolosséi levele elején így ad hálát: “Áldott az Isten, aki kiszabadított minket a sötétség hatalmából, és átvitt az Ő szeretett Fiának országába, akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneink bocsánata.” Nagy az Isten kegyelme, és mi egyedül ebben a kegyelemben reménykedhetünk.

Kölcsey Ferenc


Igazság

Vak vagy-e te szent Igazság?
Néked látni kellene;
Látni, mint hevűl a gazság
Jámborságnak ellene.
"Nem valék vak, hív Igazság,
Láttam mit mivelt a gazság
Lest intézvén s szopván vért,
S adtam néki méltó bért.

Ajkát méreg haboztatta,
És dühödve vívt velem,
S eltiporván megszaggatta
Vérrel ázó kebelem.
S hogy ne látnék vad szüvébe,
Fátyolt vont szemem fölébe;
S nem rettegvén már tanút
Nyílt bűnének tágas út."

Szépre, rútra hát így gondot
Nem tarthatnak szemeid,
Szent Igazság és e fontot
Mégis hordják kezeid!
"Szépre, rútra nincsen gondom,
S nem magamnak függ így fontom,
Mely kezemben semmi bért
Százak óta már nem mért.

Tartom azt újjam hegyéből
Elmeredve, mint csontváz;
S a Gonosz rablott kincséből
Serpenyőmbe terhet ráz.
A teher sújt bús erőben,
S a lebillent serpenyőben,
- Borzadjon bár föld és ég, -
Néki száll a nyereség."

Hát befátylozott szemével,
Kinn e pompás kapunál,
S rosszra fordúlt mértékével
Istenséged őrt mért áll?
"Ah, benn ültem hajdanában,
S szózatom zengő hangjában,
Fennálló székem körűl
Megcsendült sok gyáva fül!

S már itt állok elnémítva,
Bús orcámon zápor s szél;
S a Gonosz nem háborítva
Benn veszélyes kénynek él.
Zúg csapása villámának,
S romján más boldogságának,
Melyet rogyni vígan lát,
Alkot márványpalotát."

Szent Igazság, és honodnak
Hol vagynak határai?
Szenvedsz, s vissza nem ragadnak
Hű szerelmed szárnyai?
"Jámbor, fenn hazám az égben,
Mondhatatlan messzeségben,
A csillagpályák között,
S már valóm felköltözött.

Ám tekintsd e hidegséget
Arcom holt vonásain;
És tapintsd e keménységet
Testem márvány tagjain:
S ím befátylozott szemével
Rosszra fordult mértékével,
S kinn e pompás kapunál -
Lelketlen kép ami áll!"

Cseke, 1824. február

Bocsásd meg, Urunk, hogy ott kezdődik a bajunk, hogy nem is látjuk, milyen nagy a vétkünk. Azt sem vesszük komolyan sokszor, hogy te milyen egyedülállóan hatalmas és dicsőséges vagy. Bocsásd meg, hogy magunkhoz méricskélünk téged, és a saját szűkös fantáziánkkal próbáljuk elképzelni: mi lehetséges neked, és mi nem, s vajon te mit miért teszel. Szabadíts meg minket ebből a tévelygésből, és bátoríts meg minket arra, hogy annak fogadjunk el, akinek kijelented magadat!
Dicsőítünk nagy tetteidért. Köszönjük azt a hűséget. Köszönjük, hogy érdekünkben még egyoldalúan is hűséges maradsz hozzánk, amikor szembefordulunk veled, vagy elhagyunk téged. Köszönjük a visszatérés lehetőségét, köszönjük, hogy új kezdést engedélyezel nekünk. Sőt, azt kínálod, hogy egészen újat kezdjünk veled.
Kérünk, igazítsd ki eltorzult gondolkozásunkat. Kérünk, töltsd meg a szívünket igaz tisztelettel irántad. Segíts el minket helyes önismeretre, és könyörülj rajtunk, hogy ne akarjunk ilyenek maradni, amilyenek vagyunk. Ne ezt igazoljuk és mentegessük, hanem engedjük, hogy egészen újjáteremts minket. Köszönjük, hogy ezért hívtál most is ide, és így szóltál hozzánk az igén keresztül.
Köszönjük, hogy teremtő Lelked itt munkálkodik. Hadd legyünk mi is az Ő munkájának a gyümölcsévé.
Hadd tudjunk egészen konkrétan bűnt vallani neked, és bűnöket elhagyni. Hadd tudjuk komolyan venni, hogy nagy a te irgalmasságod, a bűnöket megbocsáthatod.
Könyörgünk hozzád népünkért. Adj jövőt ennek a nemzetnek. Adj lelki ébredést. Segíts el minél többünket oda, hogy valóban neked szenteljük az életünket. Könyörülj meg ifjúságunkon, az apátlan-anyátlan gyermekeken. Ragyogjon az evangélium világossága, hogy sok hitetlen ember felismerje: te vagy a mi Urunk.
Könyörülj rajtunk is, hogy minden langyosságtól, kettősségtől, bizonytalankodástól megszabadulva, hadd legyünk elkötelezett tanítványaid, Jézus Krisztus, akik tudjuk egymást igazán szeretni, és erről ismeri meg a világ, hogy az Atya küldött téged. Formálj minket!
Köszönjük, hogy eléd hozhatjuk a gondjainkat, terheinket, a megoldhatatlannak látszókat is. Taníts úgy imádkozni, hogy el ne felejtsük: neked minden lehetséges, az is, ami az embereknél lehetetlen.
És kimondhatatlan szeretettel szeretsz minket, akkor is, amikor mi még nem szeretünk téged.
Segíts folytatni az imádságot.
Ámen.


Duplázott a Kovács - Janics duó

A Kovács Katalin - Janics Natasa kajakpáros remek, magabiztos versenyzéssel megvédte címét 500 m-en a pekingi olimpián, s ezzel megszerezte a magyar küldöttség második aranyérmét.
A keddi előfutamból a magyarok és a nagy rivális németek - Fanny Fischer és Nicole Reinhardt - is elsőként jutottak a végjátékba, a jobb idő azonban akkor Janicséké volt. A finálé előtt nagy kérdés volt, hogy Kovács össze tudta-e szedni magát az egy órával korábbi kudarc után, vagy az egyesre úgymond "rámegy" a páros is.




A rajt jól sikerült a magyaroknak, mert bár a németek előttük voltak, ez az állapot csak 50-60 méterig tartott, itt már Kovácsék vezettek. Féltávnál magyar, lengyel, német volt a sorrend, majd némileg váratlanul a franciák is bejelentkeztek az érmes pozíciókra.




A klasszis magyar duót azonban ez nem zavarta, előnyét tartva magabiztosan lapátolt a cél és a címvédés felé és végül - a délután kudarcai után már kissé letargikus állapotba került piros-fehér-zöld szurkolósereg legnagyobb örömére - elsőként haladt át a célvonalon!




Kovács és Janics aztán a partra evezett és egy hatalmas közös vízbe csobbanással ünnepelte a fényes sikert.




A magyar párosnak Schmitt Pál, a MOB elnöke adta át az aranyérmeket.

2008. augusztus 22., péntek

Megvan az első magyar aranyérem a pekingi olimpián

A 14. versenynapon végre megszületett az első magyar aranyérem a pekingi olimpián: igazolva az előzetes várakozásokat, Vajda Attila megnyerte a kenu egyesek 1000 m-es döntőjét, méghozzá remek, taktikus versenyzéssel egy hajóhosszal verte a teljes mezőnyt.




Egyértelmű esélyesként ráijesztett a több száz helyszínen szurkoló magyarra Vajda Attila, sokáig csak 5-6. helyen utazott a mezőnnyel.
Óvatosan kezdett a vb-címvédő magyar, aki a legjobb idővel került a végjátékba, 250-nél csak a nyolcadik volt, miközben az élen az üzbég Vagyim Menkov őrületes tempót diktált. Vajda még féltávnál is csak a középmezőnyben haladt, a második 500-on aztán elindult úgy, hogy csak Cal tudott vele tartani. Sokáig úgy tűnt, hogy az utolsó méterekre marad a döntés, de a magyar máshogy gondolta: 150 m-rel a vége előtt ellépett spanyol riválisától és a magyar szurkolók üdvrivalgása közepette fokozatosan növelte előnyét, a célba pedig végül mintegy másfél hajóhosszas, óriási előnnyel érkezett. A második Cal, a harmadik pedig a kanadai Thomas Hall lett.

A július 15-én, edzés közben elhunyt Kolonics György emlékére fekete karszalaggal versenyző Vajda aztán a célban diadalmasan emelte magasba a lapátját, és boldogan csapkodta a vizet, a drukkerhad pedig önkívületi állapotban ünnepelte a magyar küldöttség első pekingi aranyát.

Vajda Attila nyilatkozata:
"Bajnok vagyok! Úgy jöttem ki, hogy nyerni akarok, s köszönöm egy embernek, aki nem lehetett itt, de fentről figyelt engem, s az egész csapatot. Köszönöm Koló! Nagyon sok erőt adott a küzdeni akaráshoz, nagyon nehéz volt az egész verseny, ő végig velem volt, s az utolsó ötvenen már nem kellett, hogy velem legyen."

Vajda hozzátette, nem gondolta volna, hogy ő szerzi a magyar küldöttség első aranyát. "Arra gondoltam, hogy a kajakosok, kenusok között én leszek az első. Az volt a lényeg, hogy a táv elején az elsőkkel menjek, s végét meg tudjam nyomni. Ehhez nincs mit hozzátenni, fantasztikus érzés, csak így tovább!"





Kozmann - Kiss kenu kettes 1000 méteren bronzérmes

A Kozmann György, Kiss Tamás alkotta kenu kettes 1000 méteren bronzérmet szerzett. Az első helyen a fehérorosz egység ért célba, a másodikok pedig a sokáig vezető németek lettek.




Kozmann eredetileg Kolonics Györggyel indult volna a játékokon, kettősük mindkét távon dobogóesélyesnek számított, a legendás, kétszeres ötkarikás bajnok társ azonban július 15-én, edzés közben elhunyt.

A tragédia sokkolta az egész csapatot, különösen Kozmannt, aki néhány napig nem is tudta, folytassa-e egyáltalán a felkészülést és pályafutását, végül azonban úgy döntött, hogy a Kolonics által is kedvelt Kiss-sel elindul Pekingben, és megpróbál méltóan tisztelegni sporttársa és barátja emléke előtt.

Az idő igencsak kevés volt a felkészülésre, így Kozmann azt tűzte ki maguk elé célul, hogy jussanak be a döntőbe, s ezt a középfutamban nyújtott remek produkcióval sikerült is elérniük.
Ott aztán a papírforma alapján már kevés esélyük volt a jó szereplésre, a dobogóra ugyanis 5-6 egység is pályázott. Ők azonban rácáfoltak az előzetes várakozásokra, hiszen remek, taktikus versenyzéssel megszerezték a bronzérmet!

Kolonicsra emlékezve fekete gyászszalaggal versenyző magyarok óvatosan rajtoltak, féltávnál még csak a hetedik helyen haladtak át, de ezután fokozatosan léptek előrébb olyannyira, hogy az utolsó méterekre már dobogósként érkeztek. Bár az élen ádáz küzdelmet vívó fehéroroszok és németek csatájába nem tudtak beleszólni, harmadik helyük így is szinte csodaszámba megy. Még saját magukat is meglepték, mert amikor az eredményjelző kiírta a helyezésüket, szinte nem is akartak hinni a szemüknek.

Óriási bravúr, harmadik lett a magyar hajó! Kiss Tamás és Kozmann György fantasztikus hajrával feljött a dobogóra az utolsó métereken.

Kozmann nyilatkozata: "Van Isten! Koló velünk volt!"




Kolonics György

Henri Boulad: A megbocsátás képessége

Megbocsátani annyit jelent, mint a megbocsátáson túl a szívünket is átadni. Megbocsátani annyit jelent, mint a másiknak vétkét magunkra vállalni, szeretetünkre váltani. A megbocsátás titkos felhívás arra, hogy önmagunkat legyőzzük és önmagunkat elfelejtsük. Mindez azért nehéz, mert az ember legérzékenyebb pontját érinti, a személyes méltóságunkat, ezért minden megbocsátás egy hősies tett.
Amikor megbocsátunk, akkor a másiknak és önmagunknak egy új esélyt adunk, hogy újra szerethetjük és újra szerethet bennünket. Valahol ez azt jelenti, hogy egészen oldozzuk fel a másikat, tegyük szabaddá, engedjük, hogy újra szülessen, és ezáltal segítsük megtalálni számára az újrakezdést. Megbocsátásunk azt jelenti, hogy bízunk a másikban és hiszünk a vétkek eltörlésében. S így történik meg saját magunk legnagyobb legyőzése, amely benső szabadságunkhoz vezet.

Reményik Sándor - A kagyló

Én itt vagyok, akarva, nem akarva,
A végtelen vetett a véges partra.

Fekszem aléltan a sivár fövenyben
És az óceán himnuszait zengem.

Anyám, a tenger apadt, s itthagyott,
Kinek mi köze hozzá, ki vagyok?

Gazdátlan, üres ház, mire se jó,
Csak eldobni, vagy eltörni való.

Apály s dagály közt, így, időm mulván,
Várom, míg értem visszatér a hullám.

Nekem nem hazám e kietlen part,
De aki titkon a füléhez tart,

Magányban, éjben, emberektől távol:
Annak mesélek egy más, szebb világról.

Kahlil Gibran - A Próféta

(részlet)

És egy csillagász így szólt: és az Idő, Mester?
És ő így válaszolt:
Szeretnétek megmérni az időt, a mérhetetlent és mérték nélkül valót.
Cselekedeteiteket, még lelketek útjait is órákhoz és évszakokhoz igazítanátok.
Folyót csinálnátok az időből, melynek partján üldögélve figyelnétek a folyását.

Pedig ami bennetek időtlen, az ismeri az élet időtlenségét,
És tudja, hogy a tegnap csupán a ma emléke, és a holnap csupán a ma álma.
És hogy az, ami bennetek énekel és gondolkodik, még mindig a legelső pillanat határain belül lakik: abban a pillanatban, amely a csillagokat szétszórta a térben.
Ki ne érezné közületek, hogy a szeretet ereje határtalan?
És ki ne érezte volna mégis, hogy a szeretet, habár határtalan, benne foglaltatik lénye legközepében, nem egyik gondolattól a másikig, nem egyik cselekedettől a másikig halad?
És az idő vajon, akár a szeretet, nem oszthatatlan és fokozatok nélkül való? Hanem ha gondolatban mégis évszakokra kell tagoljátok az időt, egy évszak foglalja magában az összes évszakot,
A ma pedig ölelje át emlékezettel a múltat, és vágyakozással a jövőt.

2008. augusztus 21., csütörtök


Székely himnusz


Ki tudja, merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen?
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillagösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

Ameddig élünk magyar ajkú népek
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha!
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár s török dúlt a labanc leigáz.
Jussunk e honban magyar-székely földön
Szabad hazában, éljünk boldogan!

Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át?
Jöjj hát királyunk, itt vár a te néped,
Székely nemzeted Kárpát bérceken!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Háborgó szélben, zúgó tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt istenünk!

Édes szűz anyánk könyörögve kérünk:
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban székely-magyar földön,
Szabad hazában, éljünk boldogan!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Oláh igában, meggyötörten él.
Szemünk a korbács százszor eltalálja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt istenünk!