Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. június 30., kedd


1959 Június 30. (50 éve történt)
A Kossuth Rádióban megkezdték a Szabó család című családregénysorozat sugárzását.




48 év után 2007-ben ért véget


Ötven éve, 1959. június 30-án kezdték meg a Kossuth Rádióban a családregény-sorozat, a Szabó-család sugárzását.

Az első számú - és eddig egyetlen - magyar rádiós teleregény népnevelő családtörténetként indult, a mindennapi élet eseményeit dolgozta fel mindenki számára érthető formában. A forgatókönyv napról-napra frissült, próbálta követni a közéleti eseményeket.

A pártpolitikai témáktól a készítők igyekeztek távol maradni, de így is megesett, hogy az ORTT négyszázezer forintra büntette a sorozatot, mert egyoldalúan kampányolt a NATO-csatlakozás mellett. 1959 januárjában Liska Dénes, a József Attila Színház dramaturgja kapott megbízást a sorozat írására, aki negyven esztendeig, 1999-ig vett részt ebben a munkában, szerzőtársai később Bozó László, Baróti Géza és Forgács Péter voltak.

Az utolsó epizódokat Pozsgai Zsolt és Bakonyi Péter írta. A készítők mit sem tudtak az Amerikában és Angliában már évtizedek óta sugárzott szappanoperákról, maguknak kellett kitalálniuk azt a családot, melynek tagjai aztán megjelenítették a szocialista élethelyzeteket, és a különféle foglalkozásokból eredő konfliktusokat. Maguk sem gondolták, hogy az adások akkora közönségsikert aratnak, hogy a történet negyvennyolc éven át folytatódik majd.

Az ilyen életmesékben, amilyen a Szabó család is volt, nincs egyetlen főszereplő, csak fontosabb, és kevésbé fontos karakterek, a cselekmény általában egy közösség köré szerveződik, s követi az életüket epizódról-epizódra. Az első szereplők, a Szabó nénit alakító Gobbi Hilda, a Szabó bácsit megszemélyesítő Szabó Ernő, majd Rajz János, s a többi szereplő, Benkő Gyula, Kállai Ferenc, Vörösmarty Lili, Lőte Attila, Zenthe Ferenc a hallgatók kedvenceivé váltak, szinte családtagnak számítottak sok magyarországi otthonban. A műsor hallgatottsága 1962-ben nyolcvan százalékos volt, ez az arány húsz év múlva negyven százalékra csökkent. 1997-ben a rádiójátékot a hallgatók 6,6 százaléka kísérte rendszeresen figyelemmel, ami az akkori viszonyok közepette még mindig magas aránynak számított. A Gallup 2007. évi mérése alapján a rádiót hallgatóknak már csak 2,5 százaléka kapcsolt az adásra, ez körülbelül negyvenezer embert jelentett hetente.

A rádiójátékban több mint ezer színészt foglakoztattak, köztük Sztankay Istvánt, Kautzky Armandot, Oszter Sándort, Moór Mariannát, Mednyánszky Ágit, Kézdy Györgyöt, Schnell Ádámot. Érdekesség, hogy Zenthe Ferenc előbb egy zongorista szerepét játszotta, aki egy nő miatt a Dunában végezte. A hallgatók felháborodása olyan nagy volt, hogy az írók szinte azonnal kitalálták neki egy újságíró figuráját, amit aztán haláláig játszott. Életének utolsó hónapjaiban ágyában fekve telefonon olvasta be a szövegét. Negyvennyolc év, százötvenezer műsorperc, kétezer-ötszáz adás, a magyar színjátszás színe-java - ez volt a Szabó család.

Az utolsó, 2487. adást 2007. február 19-én sugározta a Kossuth Rádió, s ezzel véget ért a magyar rádiózás leghosszabb rádiójáték-sorozata, a negyvennyolc éven keresztül minden héten jelentkező Szabó család.


1991 Június 30. (18 éve történt)
A Magyar Szabadság napja.

1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról és az ország visszanyerte önállóságát. Ennek emlékére minden év júniusának végén országszerte rendezvényeket tartanak, a fővárosban Budapesti Búcsú néven.


A Magyar Szabadság Napja
/SuliNet/

Idén ismét megünnepeltük a Magyar Szabadság Napját. De mire is emlékezünk minden egyes június utolsó szombatján?

Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén döntött erről az emléknapról. 12 évvel ezelőtt, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.

A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a "menetrendet": a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.

A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.

Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét - az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére - nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját (2003-ban: június 28.) a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

Rákos Sándor: KÍVÁNCSI ŐZ

Szeretsz, tudom, lőtávolon kívül is
gyönyörködni bennem, többé-kevésbé önzetlenül.
Ám romlott érzékeid még jobban szeretnének
sültként, áfonyával, netán
vadasan vagy másként, a tányérodon
birtokukba venni, miután megölettem
és tűzön feláldoztattam az ínyesség
kegyetlen szertartásai szerint.
Szeretlek én is, bár megenni semmiképp
nem tudnálak, mivelhogy vegetáriánus
természetű vagyok, s különben sem.
De kérdem tőled, vajon törvény-e
köztetek, emberek között, hogy akit
szerettek vagy szeretni véltek,
azt föl is faljátok előbb-utóbb?

2009. június 29., hétfő

Mummy lapjai



Mummy lapjai











1884 Június 29. (125 éve történt)
Megszületett Szép Ernő költő, író.


Édesapja tanító volt a hajdúszoboszlói izraelita iskolában, édesanyja varrónő. Gyermekkorában szüleivel Debrecenbe költöztek. Iskolai tanulmányai során tette meg első írói lépéseit. 1902-ben jelent meg első verseskötete. Iskolai tanulmányai végeztével Budapestre költözött és újságíróként helyezkedett el.

1908-tól a Nyugat, 1910-től az Est munkatársa. Az I. világháborúban, 1914-ben önkéntesnek jelentkezett. 1925-től Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. 1944 augusztusában csillagos házba internálták, a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadult. 1944. október 20. - november eleje között a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. 1948 után szegénységben élt; a Petőfi Társaság tagjai közé választotta.

Jó kapcsolatban volt Ady Endrével.


Szép Ernő - Valami


Szél voltam itt, mely ellobog
Egy ernyőt fel nem fordítottam
Egy rózsaszálat meg nem törtem én


Felhő voltam, gyors égi füst
Vonagló szárny, úszékony álom:
Egy árnya sem maradt, nem lett eső


A szívszorúlás voltam, a sóhaj
A messzenézés két szó között
A fülcsengés, az elcsodálkozás




Szép Ernő:
Olyan csöndet szeretnék

Olyan csöndet szeretnék
Hogy hallván hallgassam
A pillangók szárnyait.

A rózsák jajjait
Szeretném hallani
Mikor odasüt a nap.

Szeretném hallani
Kacagni a tollút
Mikor a szélbe hajbókol.

A hattyúk örömét
Sötét híd alatt úszókét
Hallgatnám hallgatag.

Szeretném hallani
Holdsugár sikolyát
Ha az ablakot találja.

Hallgatnám hallgatnám
A könnyek rívását
Akik az arcon lejárnak.

Süllyednék a tengerbe,
Süllyednék, hallanám
Az emlékek énekét.

Merülj el ki éltél
Mosódj el ki szenvedtél
Múlj el ki gyermek voltál.



Szép Ernő:
Csak a szívem érzi

Nem érzi a halott veréb
Ha a ló a begyére lép
Csak a szívem érzi

Nem érzi a száraz levél
Ha sárba teszi le a szél
Csak a szívem érzi

Ha válnak néma fellegek
Nem érzik azt meg az egek
Csak a szívem érzi

Nem érzi nyíló rózsa azt
Hogy elvesztette a tavaszt
Csak a szívem érzi

Nem érzi azt a sárga hold
Hogy végtől végig árva volt
Csak a szívem érzi


Szép Ernő - Nézni

Két titkos sötét pont nézi szememben
Az életet, mely körülront engem.
Kiállítások káprázata ez,
Én nézem és nem nyúlok semmihez
Nézem, mint gazdag éjszakákon át
Álmaim ünnepi forgatagát.
Virraszt szemem éber két katonám
Alvó életemnél nyoszolyán.
Nézni a fényeket, nézni felhőket,
Nézni gyászruhás vékony szőke nőket,
A farsangot, mely utcámon elnyargal
S én nem megyek a vihogó farsanggal.
S így vonulnak és nézhetek utánok:
Nyári éjek és téli délutánok
Óh nézni: száll a napfényes vasárnap,
Órák, amikor randevúkra járnak.
Óh nézni! bennem nincs vágy, cél, erő,
Így vár tunyán a trónkövetelő.
Csak ne bomolna semmi a szemembe,
Láz, mámor, könny ne gyújtogatna benne,
Világéletemben tisztán és szépen
Néznék, mint holt húgom egy régi képen.
Így nézzenek hű szemeim halálig,
Egy szép, komor csók szent pillanatáig.
Szép néma csók lesz. Eljön egyszer, holnap:
Pilláim örökre egymásra forrnak.
Ha idebenn majd minden elaludt,
Nagy csönd lesz: leeresztem a zsalut.

1935 Június 29. (74 éve történt)
Megszületett Montágh Imre nyelvész, színészpedagógus.


Montágh Imre (Budapest, 1935. július 29. – Budapest, 1986. augusztus 1.) logopédus, tanár.

A Gyógypedagógiai Főiskolán vézett. Az ötvenes–hatvanas években sűrűn látogatta Török Sándor magánlakásokon tartott antropozófiai előadásait. Süketnéma gyerekekkel foglalkozott, majd amatőr színjátszók képzése kapcsán a beszédtechnika oktatásába kezdett. 1973-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tartott előadásokat, cikkeket is írt e tárgykörben.

Közismert volt a kommunista rendszerrel szembeni nyíltan ellenséges hozzáállásáról, annak vezetőit rendszeresen személyükben is kritizálta.

Ellentmondásos körülmények között elütötte az autója a saját garázsában; az ügyet balesetként zárták le.


Művei

* Beszédtechnikai ismeretek (Népművelési Intézet, 1962.)
* Figyelem vagy fegyelem?! Az előadói magatartás (Kossuth Kiadó, 1986.)
* Mondd ki szépen! (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1987.)
* Tiszta beszéd (Calibra Kiadó, 1998.)

Róla elnevezett intézmények

* Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola (Esztergom)
* Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola (Budapest, XI. kerület)
* Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (Gödöllő)
* Montágh Imre Általános Iskola (Abony)

Katharine Hepburn - Philadelphia Story

Katharine Hepburn - Philadelphia Story





2003 Június 29. (6 éve történt)
Meghalt Katharine Hepburn Oscar díjas amerikai filmszinésznő.

A filmművészet legendás alakja 96 évesen, connecticuti otthonában halt meg. A színésznő a kilencvenes évek elejétől Parkinson-kórban szenvedett.
Összesen tizenkétszer jelölték Oscar-díjra, ebből négy ízben meg is választották a legjobb színésznő kategóriájában. A színésznők közül legtöbbször ő nyerte el a filmszakma e legrangosabb kitüntetését az alábbi filmekért:
1934-ben a Hajnalka (Morning Glory),
1968-ban a Találd ki, ki
jön vacsorára (Guess, Who,s Coming to Dinner),
1969-ben Az oroszlán télen
(The Lion in Winter),
1982-ben pedig Az aranytónál (On Golden Pond)
44 filmben játszott, 1994-ben vonult
vissza. 1970-1980. között számos tévéfilmben is forgatott, 1975-ben
Emmy-díjat is nyert.
Mások mellett James Stewart, Humphrey Bogart, John Wayne, Henry Fonda
partnereként játszott, nevét azonban leginkább Spencer Tracyével párosítják,
akivel egy életen át tartó kapcsolatot alakított ki.
Sokoldalúságával, fékezhetetlen életerejével, nevettető képességével Katharine Hepburn a
hetvenes évekig Hollywood legjellegzetesebb művészei közé tartozott.


Idézetek tőle

* Ha minden szabályt betartasz, minden jóból kimaradsz.
* Időnként elgondolkodom azon, vajon tényleg illenek-e egymáshoz a nők és a férfiak. Talán jobb lenne, ha csak szomszédok lennének, és időnként átugranának egymáshoz.


1400 Június 29. (609 éve történt)
Péter-Pál nap, az aratás kezdete.

Ezen a napon megszentelték az aratóeszközöket.
Szent Péter apostol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje.
Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, "Actio Cattolica Cursillo" - mozgalmának védőszentje.


Péter-Pál napja

június 29.



Péter-Pál napja: aratás kezdeteAz aratás kezdetéhez kevés néphiedelem tartozik, az ünnepi kalendárium inkább az aratás befejezését tartotta számon.


Június 29-e, Péter-Pál napja az egyik leggyakoribb időpontja az aratás kezdetének, noha Vid (június 15.) és István napja (június 24.) ugyancsak elterjedt dátumok voltak. Kevés népszokás fűződik a naphoz, az aratás vagy más néven a takarás befejezését sokkal jelentősebb eseményként tartották számon. Péter-Pálkor a Dunántúlon a gazda kezdte meg jelképesen a betakarítást, a Csallóközben pedig gyümölcsevési tilalom lépett érvénybe.

Az aratás hagyományos eszköze a sarló volt, amelyet csak a 19. század végén váltott fel a kasza. A két aratószerszám egészen más munkamegosztást igényelt: sarlóval a nők és a férfiak egyaránt kivették részüket a munkából, erre utal a három nappal később ünnepelt Sarlós Boldogasszony ünnepe is. Napjainkban hagyományőrző rendezvények elevenítik fel a sarlós és a kaszás aratást, és eleinkkel ellentétben aratóbálokat is rendeznek június végén, július elején.




Sarlós Boldogasszony

Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. A Sarlós Boldogasszony Mária látogatását eleveníti fel a várandós Erzsébetnél, Keresztelő Szent János anyjánál.



A négy evangélista közül Lukács írja le a ma Sarlós Boldogasszony ünnepeként ismert eseményt. Erzsébetnek, Mária idős rokonának és férjének, Zakariásnak nem volt gyermekük. Amikor a papként szolgáló Zakariás illatáldozatot mutatott be, megjelent előtte Gábor angyal és megjósolta, hogy fiúgyermekük fog születni.

Fél év múlva Gábor angyal Szűz Mária előtt is megjelent, hírül adta, hogy Isten fiával várandós, s hogy idős rokona is fiúgyermeknek fog életet adni. Mária elindult, hogy meglátogassa Erzsébetet, három hónapig maradt náluk.

A Sarlós Boldogasszony ünnepén ezt a látogatást ünnepeljük. Az ünnep elnevezése a kereszténység előtti időre utal, a Boldogasszony kifejezés valószínűleg egy ősi istennő neve. Gellért püspök tanácsára kezdhették el használni Szűz Mária szinonimájaként a 11. században. Az egyházi ünnep viszonylag későn, csak a 14. században terjedt el, s mivel egybeesett az aratás kezdetével, a népnyelv sarlós jelzővel illette. Nemcsak a név, hanem az ünnep is pogány eredetű, eredetileg a betakarítás, a nyári munkálatok jeles napja volt.

2009. június 28., vasárnap

Atlantisz öröksége



Atlantisz öröksége

"... akkoriban a tenger ott még járható volt. Ugyanis a szoros előtt, amelyet Héraklész Oszlopainak neveznek, egy sziget terült el, nagyobb mint Ázsia és Líbia (Afrika) együttvéve, s erről a szigetről akkoriban még át lehetett kelni más szigetekre, ezekről pedig a túlnan fekvő egész világrészre... Ezen az Atlantisz nevű szigeten egy nagy és csodálatra méltó birodalom állt fenn, mely nemcsak az egész szigeten, hanem sok más kisebb szigeten és ama szárazföld egyes részein is uralkodott; hatalma ezenkívül kiterjedt Líbiára, egészen Egyiptomig és Európára Türrhéniáig... Később azonban hatalmas földrengések és vízáradások támadtak, egy szörnyű nap és egy szörnyű éjszaka leforgása alatt... Atlantisz szigete elmerült a tengerben."

Platón híressé vált szavai ezek, melyet a Timaiosz néven ismert írásában vetett papírra. Az atlantisziak egyik legősibb kolóniája Egyiptomban volt, melynek kultúrája kezdetben megegyezett az atlantisziéval.

Egyiptom vallása és mitológiája Atlantisz ősi napkultuszának egyenes folytatása. A Trója és Mükéné romjainak feltárásával világhírnevet szerzett Heinrich Schliemann állítólag a következő feliratot találta a mükénéi Oroszlán-kapu közelében: "Az egyiptomiak Misortól származnak, Misor pedig a történelmi Thot isten gyermeke. Thot egy atlantiszi pap száműzetésbe vonult fia volt, akinek, miután szerelembe esett Kronosz király lányával, menekülnie kellett. Hosszú évekig vándorolt, míg végül eljutott Egyiptom földjére. Ő építette fel az első saisi templomot, ahol tanítványainak átadta szülőföldje bölcsességét." Schliemann a nyomára bukkant egy papirusztekercsnek is Szentpétervárott, mely a II. dinasztiabeli Senet fáraó idejéből való. Többek között az áll rajta, hogy Senet fáraó expedíciót küldött nyugatra, azzal a céllal, hogy kutassa fel Atlantisz földjének maradványait, ahonnan 3350 évvel ezelőtt (kb. i. e. 6300) az egyiptomiak ősei elmenekültek, elhozva magukkal szülőföldjük minden bölcsességét. Az expedíció öt évvel később sikertelenül tért vissza. Ugyanebben a múzeumban egy másik papiruszon az egyiptomi pap-történész, Manetho szavai találhatóak, aki oly módon utal egy 13.900 éves periódusra, mint Atlantisz bölcseinek (királyainak) uralmára. Ez a papirusz az atlantiszi civilizáció csúcsát az egyiptomi történelem kezdetére, azaz kb. 16.000 évvel ezelőttre teszi.
Az egyiptomi és atlantiszi kultúra kapcsolata mára már csak nyomokban fedezhető fel. Néhány vállalkozó kedvű nyelvész végzett összehasonlításokat a feltételezett atlantiszi eredetű települések nyelveiben, és több hasonlatosságot is felfedeztek. Az egyik legszembetűnőbb példa egy szóra, amely mind hangzásban, mind jelentésben azonos az Ó-és Újvilág számos, feltehetőleg atlantiszi eredetű nyelvében, az az apa, amely mint aht, tata és ata fordul elő nagyon kis eltérésekkel. Az óegyiptomi nyelv szava az apára az atef, ami szintén hasonlóságot mutat. Még szembeszökőbb mindez az anya szóban, amely a különböző nyelvekben mint ma, mama, mu, am, stb. fordul elő, az óegyiptomi nyelvben mut. Egy ősi maya könyv, a Popol Vuh így ír: "Azok, akik bámulják a napkeltét... csak egy nyelvet bírtak, mielőtt nyugatra jöttek. Itt a törzsek nyelve megváltozott; - különbözőképpen beszéltek. Minden, amit hallván megértettek, amikor eljöttek Tulanból, érthetetlenné vált számukra... Ó jaj, mi elhagytuk a beszédünket. A mi nyelvünk egy volt, amikor Tulanból eljöttünk, egy volt az országban, ahol születtünk." Tulan - A-tulan - Atlan..., a hasonlóság itt is feltűnik. Az aztékok ugyanezt Aztlánként említik.
A szavak hasonlóságán túl más közös emlékek is fellelhetőek. Megtalálható a közös vonás a művészetekben, az ünnepekben, még a játékokban is.
Az azték mítoszok szerint őshazájukból, Aztlánból nyolc törzs vándorolt el. Az ábrázolásokon fallal kerített, hegyek között álló város képe látható egy szigeten, mely pontos mása a Platon által leírt atlantiszi fővárosnak. A város falla kerített, és négy út vezet ki belőle, a négy égtájnak megfelelően. Ez a szimbólum, a Napkerék sok népnél megtalálható, többek között az egyiptomi, a kelta és az indián kultúrákban is.
Az atlantisziak ismerték a búzát és a többi gabonafélét. Ennek maradványa többek között az egyiptomi Osiris mítoszban is fellelhető. A dél-amerikai indián kultúrákban szintén isteni eredetűnek és rendkívül fontos momentumnak tartják a gabonát. Mítoszaikban messziről jött, fehér bőrű, szakállas, hosszú fehér ruhába öltözött emberekkel találkozhatunk - ez a leírás többek között az ősi druida papokra is emlékeztet. Ezeket az embereket az indiánok később általában a Napistennel azonosították, mint az Osiris esetében is történt Egyiptomban. A szakállas, fehér istent a perui indiánok Viracocha (a Tenger Habja) néven tisztelték, ő tanította meg az embereket az országban vándorolva a földművelésre és a művészetekre. Egy maja mítosz szerint Votan - a Popol Vuh-ban Kukulkan - a Tollaskígyó érkezett a tengerentúlról, és megalapította Palenque városát. Kukulkan neve szintén összefüggésbe hozható a másik nagy atlantiszi eredetű néppel, a keltákkal, akiknek volt egy igen nagy kultúrhérosza, bizonyos Cú Chullainn (kiejtve Kuhulin). Az is elgondolkodtató, hogy a druida papok kígyók leszármazottainak tartották magukat, akárcsak a maja Kukulkan, illetvve az egyiptomi fáraók, akiknek homlokán ott trónolt a hatalmo jelképeként az uraeus-kígyó. A kelta mítoszokban bőven találhatunk más megegyezéseket is az atlantiszi eredetre utalóan: a kelták ősei, a Túatha De Dannan népe az "északi szigetekről" érkeztek eredetileg Írország földjére, ahonnan mindenféle különös tudományt örököltek. A távoli földről érkezett idegenek a legtöbb mondában azután megpróbálták meghonosítani saját, elveszett kultúrájukat. Utakat, templomokat, városokat építettek, és új törvényeket hoztak. Tudásukat könyv formájában is megpróbálták megőrizni, ezek azonban - úgy tartják, elvesztek - mint Thot könyvei, Virakocha kódexei vagy a druidák legendás Ferilt könyvei. Az írásos anyagokat egyedül Tibet őrizte meg. Az atlantisziak könyveiket vékony fémlapokból állították össze, ilyen hasonló fémlapok ma is megtalálhatóak a legeldugottabb tibeti kolostorok féltve őrzött kincsei között. A könyvtárak azonban csak a felsőbb kasztbeliek számára voltak fenntartva. A kiválasztott kevesek ezenkívül nagy tudású mesterek és beavatottak segítségével ismerkedhettek meg a világi és okkult tudományokkal. Kiváló építőmesterek voltak, és majdnem mindegyik tanult atlantiszi művelte valamilyen fokon az asztrológiát. Mindezek az ismeretek a későbbi Egyiptomban is elterjedtek.
Az Atlantisz leszármazottjai által alapított kultúrák mind fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. A legismertebbek az egyiptomiak és az asszírok. Az egyiptomiak időszámítása a napkörökön, az asszíroké a holdon alapult.
A vízözön legendáját a világ minden ókori népe jól ismerte. A pusztulás előjeleit jó előre látták Atlantiszban, azonban csak kevesen hittek neki. Ezek a kevesek azonban hajóra szálltak, és útnak indultak a világ számos részébe. Egy ilyen atlantiszi menekültekből, elsősorban beavatottakból álló csoport alapította meg a mitikus Isteni Dinasztiát Egyiptomban, és emelte magasabb szintre a törzsi kultúrában élő egyiptomi népet. Az egyik történetben, melyet a X. században jegyzett fel Egyiptomban Abu"l Hasszán Masz-Udi arab utazó és földrajztudós, egy Saurid nevű királyról esik szó, aki megálmodott egy katasztrófát, majd tudósaival kiszámította, hogy előbb tűz- majd vízáradatnak kell bekövetkeznie. Ekkor piramisokat építtetett, melyekbe ezután bemenekültek a király és a bölcsek könyvekkel, a tudományok ábráival, talizmánjaikkal és mindavval, amit az emberi nem jövője számára meg kellett menteni. Saurid király valószínűleg Osiris-szal, vagy eredeti nevén Usirral azonos, aki az Isteni Dinasztia egyik legnagyobb uralkodója volt. Szintén ennek a mitikus ősegyiptomi dinasztiának volt a tagja az a Thot nevű fáraó, akit az özönvíz után az írás és bölcsesség isteneként tiszteltek, majd később Hermész Triszmegisztosszal azonosítottak. A XIII. században egy Gregorios Bar Kochba nevű szerzetes, valószínűleg régebbi hagyományok alapján a következőeket jegyezte fel: "Mondják, három Hermész volt; közülük az első (Thot) Felső-Egyiptomban élt, és megjósolta az özönvizet, s mert félt, hogy a tudományok elvesznek, gúlákat épített, amelyekre minden művészetet és mesterséget felrótt, s azután eltemette a tudományok eme kincstárát, hogy utódai számára fennmaradjon."
Lehetséges, hogy egy ómexikói felirat is az egyiptomiakra vonatkozik. Egy Strath nevű washingtoni tudós egy mexikói őserdőben számos romot fedezett fel, melyeknek több feliratát megfejtette. Az egyik felirat egy száműzött atlantiszi királylányról beszél, akit messze Keletre (esetleg Egyiptomba) küldtek, ahol vezeklésképpen óriási kőkolosszusokat építtetett.
Az ókor számára gyakorlatilag Gibraltár a világ végét jelentette. Az Atlanti-óceánban nyugodott le a nap, és a hitvilág ide helyezte a holtak birodalmát, a túlvilágot. Itt keresték az örök élet titkát, az életfát, itt terült el Osiris országa, Amenti, a babiloni Arallu, a zsidó Seol, a görög Hades, a kelta Avalon. Itt volt Sekhet-Hetep, a "lelkek örök hazája", ahová a "halál vizén" át eveztek a holtak lelkei az ősi kereszt jelével, a Tau-val díszített bárkáikon.

Atlantisz elsüllyedését a kutatók a vízözönnel hozzák összefüggésbe. Az egyiptomi monda így szól róla: Ra, az istenek királya tanácsot tartott, mit kellene tenniük a gonosz emberiséggel. Elhatározták, hogy Ra szemét, Hathor istennőt elküldik a rosszak kiirtására. Hathor pusztítani kezdte az embereket, akik a pusztába menekültek. Egy nap alatt nem tudta bevégezni a munkát, ezért visszatért. Ekkor Ra, részvétet érezve a megmaradtak iránt, éjszaka hétezer korsó sörbe egy dedi nevű gyümölcsöt kevert, és a főzetet kiöntötte a földre, úgy, hogy az mintegy négy láb magasan mindent elborított. Mikor Hathor reggel újból elindult, látta a vörös áradatot, és mivel azt hitte, hogy embervér, olyan sokat ivott belőle, hogy már meg sem ismerte az embereket, és dolgavégezetlenül ment haza. Így menekült meg az emberiség a teljes pusztulástól.
Egy másik monda szerint Tum isten a legnagyobb mélységekbe szállt le, hogy azok vizével megsemmisítse az emberiséget. Minden ember elpusztult, kivéve azokat, akiket Tum felvett a bárkájába. Ez a mítosz figyelemreméltó hasonlóságot mutat a Bibliai Noé történetével.
Az egyiptomiak azonban nemcsak egy vízözönről tudtak, mint ahogy a maják vagy a zsidók sem. A maja legenda 52.000 évenként megismétlődő hold-árvízről beszél. A zsidó mítosz három vízözönt ismer Kenan, Henoch és Noé idejéből, egy ómexikói imádság három világpusztulásról beszél, a tupi indiánok mondája lehulló holdakról, a saisi papok megváltozott mozgású égitestekről és az általuk okozott tűz- és vízkatasztrófákról beszéltek Platónnak. A hagyomány szerint Atlantisz is több részletben süllyedt el.
Az egyiptomiak minden tavasszal holdtölte első napján minden tárgyat, sőt állatot és ételt is vörös krétával dörzsöltek be, mert végtelen sok évvel azelőtt a földkerekséget tűz pusztította el. És kovásztalan kenyeret is ettek, mert ez volt a megmaradt emberek tápláléka.

Már csak a legendák és a mesék őrzik Atlantisz történetét. Tir na n-óg (a Fiatalság Földje) ír legendája beszámol egy nagy városról, mely most elsüllyedve fekszik a hullámok alatt, mint ahogy más kelta mesék is szólnak az Arany Kapuk Városáról. A csodálatos, virágzó szigetekről szóló mesék, az őshaza képe lassan a túlvilág, az istenek és mágikus képességgel rendelkező tündérek hona lett. Ide vágytak visszatérni a kelták haláluk után és ide utaztak a mesebeli hősök, hogy számtalan kaland és megpróbáltatás után erősebben, bölcsebben térjenek vissza hazájukba.
A távoli múlt emlékei gyakran keverednek a helyi mítoszokkal. Így az ősi Avalont Arthur király végső nyughelyével azonosítják. A brit kontinentális talapzat elsüllyedését Gradlon király történetével kapcsolják össze. Eszerint a király városát, Ys-t tenger pusztította el, mivel engedetlen leánya, Mahu a védőgát kulcsait szerelmének ajándékozta. Ezek a középkori mítoszok homályosak ugyan, de kapcsolhatóak a korábbi hagyományokhoz, mely szerint a gallok nyugati törzsei Atlantiszról jöttek és erre emlékezteti őket hatalmas menhírjeik hosszú vonala, amely Britannia nyugati partjáig húzódik és az óceán mélyén is folytatódik.
Manetho, egy II. Ptolemaios uralkodása (i.e. 285.-247.) idején élt egyiptomi pap feljegyzései és az úgynevezett Turini papirusz egy mondabeli dinasztiáról beszélnek, mely Menes, az első történelmi fáraó dinasztiája előtt uralkodott Egyiptomban. Ez volt a Sólyom-diansztia, megalapítóji nem mások, mint "Horusnak, az égi sólyomnak, Osiris fiának társai, akik Osiris-szal együtt jöttek Nyugatról", és akiket a turini papirusz "halott félisteneknek" nevez. Manetho szerint ez a dinasztia Menes előtt 5813-ban, a Turini papirusz szerint 5613-ban uralkodott. Ez i.e. 9000 környékét jelenti, mely megegyezik Platón adataival.
Más források szerint először az isteni királyok dinasztiája kormányzott, ez volt az aranykor; utána a félisteneké; s midőn meghaltak, szellemeik vezették a hős dinasztiák uralkodóit. Végül a történelmi fáraók következtek.
Herodotos arról írt, hogy Egyiptom papjai megmutatták neki királyaik szobrát, akik anya nélkül születtek, egymásból jöttek létre, és akik Menes, az első ember-király előtt uralkodtak. Ezek a szobrok Herodotos szerint hatalmas, fából épített kolosszusok voltak, pontosan 345 darab volt belőlük, és mindegyiknek megvolt a maga neve és története. Az egyiptomi papok biztosították róla Herodotost, hogy soha egyetlen történetíró sem értheti meg vagy írhatja le beszámolóját ezekről az emberfölötti királyokról, ha nem tanulmányozza előtte az Istenek Dinasztiájának három nemzedékét, a félisteneket vagy óriásokat, akik a fáraók előtt kormányozták az országot. Ez a három dinasztia volt a Három Faj.
Származási helye: Osara honlapja

Az ománi szultán számára készült Zsolnay tárgyak



Az ománi szultán számára készült Zsolnay tárgyak

Az ördögtorony és az istenek hídja


Az ördögtorony és az istenek hídja

A világ egyik legkülönösebb geológiai képződménye a Wyoming (USA) északkeleti részén található ördögtorony, ahogy az indiánok nevezik Mateo Teepe. 183 méter magas. Az alapot alkotó törmelékes kőzetek a jura korszakban keletkeztek. A torony bazaltoszlopokból áll, amelyek alul vastagabbak, felül pedig elvékonyodnak. A torony állítólag egy összeomlott vulkán magjának maradványa.

A kajova indiánok legendiája szerint: "Valamikor két kislány játszott a réten, messze a falutól. Váratlanul medvék támadtak rájuk. Ráugrottak hát egy nagy lapos kősziklára és imádkozni kezdtek a szikla szelleméhez, hogy mentse meg őket. A kőtömb növekedni kezdett, s végül teteje elérte az eget. A kislányok csillaggá változtak. Belőlük lettek a Plejádok, vagyis a Fiastyúk csillagkép, az ördögtorony oldalán található függőleges barázdák pedig a medvék karmait őrizték meg."

A sájen indiánok szerint: "Élt régen hét testvér, a Vadnyugaton. A fivérek legidősebbike, akit Ellenségesen Diadalmaskodónak hívtak, fiatalon megházasodott. Egy szomszédos törzsfőnök lányát vette feleségül, Erdők Virágát. Nagyon szerették egymást, egy nyugodt helyen éltek. Az egyik reggel, a hét fivér halászni ment a folyók partjára. Erdők Virága egyedül maradt otthon. Tett-vett a sátrak között, aztán leheveredett a fűre és elszunnyadt. Hirtelen borzalamas, mély morgás hallatszott. Egy medve állt előtte. A nő felugrott és beszaladt a sátorba. De a sátor, ahogy a medve hozzáért, azonnal összedőlt. Az asszony védekezni próbált, de a medve mancsa lecsapott rá, és elájult. Az állat pedig óvatosan állkapcsai közé fogta az alélt testet, és elindult az erdőbe.

Amikor testvérek hazaértek azonnal a nő keresésére indultak, hiszen tudták, hogy még él, vérnyomokat nem láttak sehol. Este megtalálták a medvét, amint egy barlang előtt aludt. Mellette az asszony, eszméletlenül. Férje odaugrott hozzá, és felkapta. De a medve felébredt, és elkezde őket kergetni. Az egyik varázsolni tudó testvér, Szellemek Barátja, odahívta őket egy lapos kőre, és rázendített az énekre. Erre a kő hirtelen megmozdult a lábuk alatt, és emelkedni kezdett. A medve két mellső lábával próbálta az indiánokat a szikla tetejéről lesodorni. De a legfiatalabb fiú csak énekelt. A Nagy Szellemet hívta segítségül, hogy mentse meg őket a medve karmai közül. Ő meghallgatta könyörgését, nagy villám csapott le az égből, s átjárta a szörnyeteg szívét. Az indiánok látták, hogy nem juthatnak le a hatalmas szikláról. Közben Erdők Virága is magához tért. A lány tudta a varázsigét, megfogta Nagy Szellem kezét és csak ennyit mondott: szeretlek. Igen, csak ez volt a varázsige ami megmenthette őket. Nagy Szellem szívét melegség járta át, olyan, amit már régen nem érzett. Jöjj hát nagy sasok fejedelme- mennydörögte. Parancsolom: vedd szárnyaidra e bátor gyermekeimet, és ezt a hőslelkű asszonyt, aki kimondta a varázsigét. Vidd őket magaddal, és vigyázz rájuk, addig, míg hozzám nem költöznek az Örök Vadászmezőkre."

Macskatörténelem



Macskatörténelem

A történelem hajnalán
Még vitatott, hogy a macskát mikor háziasították, ám elvétve az i.e. VIII. évezredből származó rétegekben már találtak macskafogakat és -csontokat, amelyek, talán már háziasított egyedektől származnak. Ilyen leletekre bukkantak Jerikóban és az iráni Deh Luranban is, ám kézzelfogható bizonyítékok csak az i.e. III-II. évezredből erednek. Egyiptomban még nem találtak bizonyítékokat arra nézve, hogy az i.e. II. évezred előtt háziasították volna a macskát. Kisázsiában és Kréta szigetén valószínűleg ugyanebben az időben jelentek meg a házimacskák. Ám a legrégebbi macskaábrázolás az i.e. VI. évezredből származik. A kisázsiai Hacilarból előkerült szobrocska egy macskával játszadozó asszonyt ábrázol. A cicáknak az ókorban, a legtöbb országban igen megbecsült helyük volt.
Egyiptomban eredetileg az alvilág őrei voltak, ám végül istent csináltak belőlük. Basztetet, a szerelem, a termékenység, majd a háború istennőjét és Ré (mint "Nagy Kandúr") leányát is karcsú fekete sziámi macskaként ábrázolták. Ha a macskák úrnője meghalt, akkor is kis kedvenceket befalazták a sírba, hogy a túlvilágra is kísérjék el gazdijukat. Egy régi történet szerint egyszer a perzsák úgy mentek csatába Egyiptom ellen, hogy macskákat kötöztek a pajzsaikra, s mivel az egyiptomiak szent állatként tisztelték a macskákat, nem mertek támadni. Egyiptomban olyannyira tisztelték a macskákat, hogy ha valaki megölt egy macskát, azt halálra kövezték, tűzvészkor pedig először a macskákat mentették ki, ha pedig meghalt a család cicája a családtagok leborotválták a szemöldüköket, majd bebalzsmozták kedvenc macskájuk földi maradványait.

Macskamúmia az ókori Egyiptomból
Macskamúmia az ókori EgyiptombólEgyiptomon túlra nem nagyon terjedt a macskakultusz, mivel szigorúan megbüntették azokat, akik külföldre csempészték próbálták csempészni a szentnek tekintett állatokat. A macskák istenítése a görög Ptolemaiosz-dinasztia hatalomra jutásával kezdett feledésbe merülni, véglegesen azonban csak az I. században, a római uralom alatt tűnt el. A görögök ugyanis a macskákkal szemben a szelidített görényeket részesítették előnyben, őket tartották az egerek elleni vadászatra is.
A rómaiak is hasonlóan jártak el, amire részint az is bizonyíték, hogy Pompejiben sem találtak macskatetemekre. A IV. századra azonban a Római Birodalomban is elterjedtek a cicák, és Európa germán népei körében nagy tiszteletnek is örvendtek - Freyának, a szerelem és anyaság istennőjének szimbóluma ugyancsak a macska volt.
Többé-kevésbé a Távol-Keleten is szerették a macskákat, noha a buddhista tanok azt állítják, hogy a macskáknak nincs bejárásuk a mennybe, mivel egyikük sem segített Buddhának. Ennek ellenére úgy tűnik, nem minden buddhista csoport van ezen az állásponton, ugyanis vannak, amelyek tagjai pozitívan értékelik a macskák szerepét. Egy legenda szerint a Birman macskafajta éppen egy templomból származik, miként a Hívogató Macska is, amely állítólag szerencsét hoz. E legenda szerint egy szegény templomban a papok mellett lakott egy macska is. Egy szép napon gazdag szamurájok vonultak az úton. A macska odament hozzájuk és hívogatta őket, ők megfogadták a macska invitálását, így rátaláltak a templomra, amelyet azután bőséges pénzadományban részesítették. Az ősi Kínában jótékony állatnak tartották, mivel a gabonát pusztító egerek ellensége, vagyis az ember megbízható segítőtársa. Azok az ókori népek, amelyek nem ismerték a macskákat, azok nagyobb rokonait, a pumát, a leopárdot, a tigrist, az oroszlánt és a gepárdot istenítették.



Európa cicái
Azt tartják, hogy Mohamed próféta annyira szerette a macskáját, hogy mikor az elszunyókált a kaftánja ujján a próféta inkább levágta a ruhája ujját, nehogy megzavarja kedvence békés szunyókálását. Európában kezdetben nem igazán foglalkoztak a macskákkal, így azok többnyire természetes halállal - általában éhen - haltak. Idővel a lustaság és kéjvágy szimbólumai lettek. Az ezredfordulót követően azonban főként Nyugat-Európában vallásos macskagyűlölet kezdett kibontakozni, a macska volt a Sátán a gonosz, a rossz, és a boszorkány szövetségese. A katharokat és más eretnekeket például azzal vádolták és citálták az inkvizíció elé, hogy a macskák anusát csókolgatják, vagyis az ördöggel cimborálnak.
Ám az európai macskagyűlöletnek is meglett az ára, ugyanis amikor a kereskedők behozták a fekete patkányokat a Krím-félszigetről, kevés macska élt, így a patkányok gyorsan elszaporodtak, és meglehetősen gyorsnak bizonyultak a halálos kór elterjesztésében is, ami az 1347-1349-es nagy pestisjárványhoz vezetett.
Mivel féltek a macskáktól, ezért sokszor halálra is ítélték őket, karneválok idején összefogdosták őket és vagy tűzbe vetették, vagy megkövezték őket. Kelet-és Észak-Európában (pl. Oroszország, Finnország, stb.) másképp viszonyultak a házikedvencekhez, a macskákat nem üldözték, ennek is szerepe lehetett abban, hogy itt nem tört ki ilyen pusztító mértékű járvány. angliában igen szigorúan bűntették a macskagyilkosokat: az elpusztított macskát felakasztották, és a gyilkosnak annyi búzát kellett ellenértékül fizetnie, amennyi teljesen befedte a tetemet. (Ekkoriban - X. század - egy házimacska naponta 3-4 patkányt és több mint 10 egeret pusztított el, így hasznosságához kétség sem férhetett.)

Üldözöttek, ember-tükrök

A cicákkal szembeni bánásmód a középkor későbbi századaiban és az újkorban sem változott lényegesebben. Mivel korábban a macskák a pogány istenségek szent állatai voltak, ezért a keresztény egyházak üldözték őket, 1484-ben VIII. Ince pápa az "ördöggel szövetkező, pogány állatoknak" minősítette a cicákat, ezért az emberek egy része bajok esetén a titokzatos macskákat tette felelőssé. Ünnapnapokon templomtoronyból hajították le őket, forró vízbe fojtották, kínozták őket. Sokszor azonban azért gyilkolták őket, mert varázserőt tulajdonítottak nekik. A házak bejárata elé azért ástak el macskafarkot, mert úgy vélték, hogy távol tartja a lkaókat a betegségektől. Az árpaliszt és macskavér keverékeként készült kenőcsöt a viszketegség ellenszereként tartották számon, a szárított macskamájat viszont a hólyagkő kezelésére tartották alkalmasnak.
A XVII. században a macskákat egyenesen a boszorkányok rokonainak tartották, ezért gazdájával együtt üldözték. Mivel a macska teste rendkívül hajlékony, járása pedig nesztelen, így sokan a női testre asszociáltak a macskák kapcsán, amit tovább erősített kiszámíthatatlan és kiismerhetetlen, démoni természete (doromboló macska, mely váratlanul kimereszti karmait) (vö. Baudlaire: A macska; Bulgakov: A Mester és Margarita). A reformáció idején Londonban a protestánsok megborotváltak egy macskát, hogy az a katolikus papra hasonlítson, majd miseruhába öltöztették, és a hivatalos vesztőhelyen felakasztották. Mint a fentiekben is láthattuk, a macskák nem egyszerűen állatok, hanem iolyan rituális értékkel rendelkező lények, amelyek az emberiség történetében mindig is fontos szerepet játszottak.
Sajnos a történetnek, történelemnek a rituális macskagyilkosságok is a részét képezték. Talán itt az ideje, hogy tanuljunk a történelemből, hisz a macskák rituális értelemben már nem is önmagukat szimbolizálják, hanem a társas együttélés egyes vetületeit.

2009. június 26., péntek










Néhány érdekesség:

- Minden idők legnagyobb számú amerikai nézőseregét vonzotta a TV elé, amikor fellépett a 27. Superbowl meccs félidejében.

- A Thriller című 1982-es albuma a legtöbb példányszámban elkelt zenei anyag, több mint 104 000 000 [2] eladott lemezzel.

- Első önálló szólóalbuma, az 1979-es Off the Wall volt az első olyan lemez, amiről 4 dal is bekerült a top tízbe. Az 1987-es Bad album is beírta magát a zene történelmébe, hiszen a lemezről 5 szám (Dirty Diana, Man in the Mirror, The Way You Make Me Feel, Bad és az I Just Can't Stop Loving You) is volt listavezető az USA-ban és Európában is - az Egyesült Királyságban a mai napig a 2. legtöbbet eladott lemez, megelőzi ezzel a híres Oasist is.

- A Bad turné, ami 1987-89-ig tartott, minden idők legsikeresebb koncertturnéja volt.

- Az 1984-es Grammy-díjkiosztó gálán egy este 7 díjat nyert, amit se előtte sem utána senki sem múlt felül.

- A Guinness Books of World Records szerint minden idők legtöbb pénzt kapó reklámembere Michael Jackson, aki a Pepsitől 4 reklámért 12 millió dollárt kapott.

- A Guinness Books of World Records szerint minden idők legnagyobb szerződése a szórakoztatóiparban Michael Jackson nevéhez kötődik. Az egyezséget a 90-esévek elején kötötte meg a Sonyval, s értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt.

- 1983-ban Michael lett az első olyan művész, aki ugyanabban az időben uralta a Billboard lista rockalbumok, rockkislemezek, R&B-albumok és R&B-kislemezek részét.

- A Jackson 5 volt az első csapat, amelynek 4 egymást követő dala lett listavezető sláger.

- A Blood on the Dance Floor album, amely szinte egyáltalán nem kapott reklámot, s a sajtó alaposan lehúzta, minden idők legtöbb példányszámban elkelt remixlemeze.

Nyugodj békében!!!

Michael Jackson halott








Az ötvenéves énekest szívleállással szállították kórházba, az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Csak a pénteki boncolás után lehet megmondani, mi okozta pontosan Michael Jackson halálát.

A TMZ Los Angeles-i bulvárlap információi szerint szívroham gyanújával kórházba szállították Michael Jacksont, aki a kórházban meghalt. Michael Jackson már eszméletlen volt, és nem lélegzett, amikor a mentők megérkeztek Holmby Hills-i bérelt házába, közölte az AFP. A mentők szóvivője csak annyit mondott, hogy a beteget a UCLA Medical Centerbe szállították, amely két mérföldre, vagyis alig pár percre van a háztól, ahol rosszul lett, de a kórházban az orvosok már nem tudták megmenteni.

Magyar idő szerint éjjel fél kettőkör a megyei halottkém hivatala bejelentette, hogy Michael Jackson halott. A halottkém szerint a halál időpontja helyi idő szerint délután 2 óra 26 perc. Az első szakértői vélemények szerint a halál oka a keringés összeomlása volt, pontosabbat csak a boncolás után lehet majd mondani.

A CNN értesülései szerint Michael Jackson családtagjai a halál után egy órával a kórházban voltak, ahol akkor már több száz rajongó gyűlt össze. Többen mécseseket és virágokat helyeztek el a kórház bejáratánál. A CNN képei alapjén nem csak Los Angelesben, de például Harlemben is az utcán emlékeznek az emberek Michael Jacksonra.
Nem volt jól?

Az elmúlt hónapokban a sajtó Michael Jackson nagy visszatérésétől volt hangos, az énekes Londonban akart stadionkoncertet adni, később már tíz állomásos turnéról volt szó, amely folyamatosan újabb helyszínekkel és időpontokkal bővült. Közben a sajtó arról írt, hogy az énekes bőrrákban szenved, állandó fájdalmai vannak, evési problémákkal küzd, és krónikus gyomorvérzése is van.

Ian Halperin brit újságíró orvosi szakvéleményekre hivatkozva azt állította, hogy Jacksonnak sürgős tüdőátültetésre lenne szüksége, szinte teljesen megvakult, csak tolószékkel képes közlekedni, illetve, hogy súlyosbodott vitiligo nevű, pigmenthiánnyal járó betegsége is.
Világsztár a vidámpark mélyén

Michael Jackson már ötévesen fellépett testvéreivel, az első igazi sikereket azonban akkor érték el, amikor 1967-ben megnyertek egy tehetségkutatót Harlemben. Ezután szerződtette le őket a Motown, az egyik legnagyobb, fekete művészeket futtató kiadó, ahol 1976-ig tizenegy albuma jelent meg az együttesnek. A Motownnál több mint százmillió lemezt adott el a Jackson Five. 1976-ban az Epichez igazoltak, szerzői jogi viták miatt már The Jacksons néven.

Michael Jackson az együttes szétesése után fimszerepet kapott a Wizben, Diana Ross partnere volt. Első szólólemeze 1979-ben jelent meg Off the Wall címen, húszmillió darabot adtak el belőle. Ezután jelent meg 1982-ben a legendás Thriller, olyan nagy slágerekkel, mint a Billie Jean, vagy a Paul McCartney-val közösen írt The Girl is Mine

Michael Jackson ekkor már szupersztár volt, így 1985-ben Lionel Ritchie-vel együtt megírhatja a We Are The World című számot, amivel a kor leghíresebb előadóival összeölelkezve, fülhallgatóra szorított kézzel énekelve az afrikai éhezőkön akart segíteni.

A bulvármédia 1986-ban kezdett el rászállni a popvilág legfontosabb szereplőjére, akire azt mondták, legalább olyan meghatározó volt a könnyűzenében, mint John Lennon. Ekkor jelentek meg róla azok a hírek, hogy Jackson oxigénsátorban alszik, hogy lassítsa örögedési folyamatát. A hír ugyan nem volt igaz, hiszen az énekes azért készíttetett magáról olyan képet, amin oxigénkapszulában fekszik, mert ezzel akarta promotálni a Captain EO című filmjét. Jackson ekkor esett át élete negyedik plasztikai műtétjén. Férfiasabban akart kinézni, ezért extra arccsontot rakatott be magának. Arról is cikkeztek már, hogy egy csimpánzzal él együtt.

Jackson ebben a korszakban kezdett el fogyókúrázni, mert táncosalkatot szeretett volna elérni. Testsúlyingadozásai miatt ráfogták, hogy anorexiás, azt viszont szakorvosok is megállapították, hogy van egy olyan pszichológiai problémája, ami miatt nem tudja, hogy néz ki valójában.

A Man In The Mirror vagy a The Way You Make Me Feel nem fogyott annyira, mint a Thriller, ami tavalyig 100 millió példányban kelt el. A Baddel Jackson két évig turnézott. 1988-ban adta ki első önéletrajzi könyvét a Moon Walkot. Ebben a Jackson 5-os megpróbáltatásairól, apja kegyetlenségéről és a gyerekkorában elszenvedett bántalmazásokról is írt. Ebben az évben vette meg a hírhedt Neverland farmot tizenhétmillió dollárért, aminek tizenegy négyzetkilométeres területen volt óriáskerék, mozi és állatkert is. A King of Pop nevet állítólag 1989-ben kapta Elizabeth Taylortól, aki egy díjátadón „the true king of pop, rock and soul”-ként konferálta fel.

1991-ben hatvanötmillió dolláros szerződést írt alá a Sonyval, és tavasszal kijött új albuma, a Dangerous, ami világszerte harminckétmillió példányban kelt el, a Remember the Time, a Heal the World lettek a legnagyobb slágerek. Ezután alapította meg a Heal the World nevű alapítványát, amivel afrikai AIDS-es gyerekeken akart segíteni, sok-sok millió dollárt gyűjtött rá össze.

1993-ban pályája csúcsán együtt zenélt Bill Clintonnal az elnöki beiktatási rendezvényen, és koncertet adott a Super Bowl szünetében.

Kétszer vádolták meg kiskorúak megrontásával, először 1994-ben, akkor a tizenhárom éves Jordan Chandler vádolta azzal, hogy szexuálisan zaklatta. A rendőrség akkor több házkutatást is tartott Jackson birtokán, az ügyben megszólalt testvére, LaToya is, aki szerint az énekes gyakran napokra bezárkózott fiatal fiúkkal a hálószobájába, majd több százezer dollárról szóló csekkeket írt a fiúk szüleinek.

A Jordan Chandler elleni nemi erőszak ügyében azonban nem emeltek vádat, mivel Michael Jackson peren kívül megegyezett a szülőkkel, akik visszavonták a vádakat. Egyes források szerint huszonkétmillió dollárba került a fiú hallgatása.

1994-ben jött a hír, hogy Jackson elvette feleségül Elvis Presley lányát, Lisa Marie Presleyt, két évvel rá elváltak. HIStory című duplaalbumát 1995-ben adta ki tizenöt régi és tizenöt új számmal. A lemez világkörüli turnéjának ausztrál állomásán vett el feleségül a bőrgyógyászát, Deborah Jeanne Rowe-t, akivel akkor találkozott, mikor egy pigmenthiányos betegséggel (vitiligo) diagnosztizálták. Tőle született Jacko első két gyermeke, Michael Joseph Jackson, Jr. (másnéven Prince) és Paris Michael Katherine Jackson. 1999-ben elváltak, mindkét gyereket Jackson kapta meg.

Michael Jackson annyit jótékonykodott, hogy még a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, mint a legjótékonyabb híresség a világon. A Nelson Mandela-alapítványtól kezdve az UNESCO-n át a Vöröskeresztig, mindenhol tevékenykedett, és jótékonysági akciókban is részt vett.

Jövedelmének nagy része nem is saját dalainak bevételéből származott, Jackson már a nyolcvanas évek elején üzletelni kezdett jogdíjakkal. Többek közt ő szerezte meg Eminem, Shakira és Beck dalainak jogait, de nála van az összes Beatles-dal joga is. Utóbbi miatt Paul McCartney (aki szintén adott-vett jogdíjakat) megharagudott rá.

Hat évig nem adott ki albumot, a 2001-es Invincible-t óriási várakozás és a Sonyval való csúnya szakítás előzte meg. Jackson harmadik gyereke, Prince Michael Jackson II., alias Blanket (paplan) 2002-ben született. Az anya kiléte soha sem vált nyilvánossá, csak annyit, tudni, hogy Blanket mesterséges megtermékenyítéssel, Jackson saját spermájából fogant.

2005-ben újabb gyermekmolesztálási ügybe keveredett, ezúttal a tizenhárom éves Gavin Arvizo megrontásával vádolták meg. A rendőrség ebben az esetben is több házkutatást tartott, és végül két évvel az ügy kirobbanása után vádat is emeltek. Jacksont ekkor pszichológus is megvizsgálta, aki szerint az énekes érzelmi világa olyan, mint egy tízéves gyermeké. Az üggyel kapcsolatban a Larry King Show-ban Elizabeth Taylor is megszólalt: ő azt mondta, hogy gyakran aludt együtt Michael Jacksonnal, de csak rajzfilmeket néztek az ágyban.

Az énekes a pedofilügyének kirobbanásakor szokott rá a morfiumra és a Demerol nevű gyógyszerre, majd mindenféle stresszbetegségek jelentkeztek nála. Az öt hónapig húzódó per után Bahreinba költözött, ahol Abdullah sejk vendégeként éldegélt. 2006 környékén már egyre gyakrabban lehetett hallani anyagi gondjairól. Eladta Neverlandet, de ez a bevétel semmi volt ahhoz képest a 270 millió dolláros kölcsönhöz képest, ami kiadóvállalatát terhelte. A Forbes akkori közlése szerint Jackson még így is 75 millió dollárt keresett évente.

Magyarországon különösen népszerű volt, a Pecsában mai napig sikerrel működik a fanklubja, a hardcore rajongók között még mindig nagyrészt fiatalok vannak.

Idén jelentette be ötvenállomásos koncertjét, amivel visszatért volna. A sorozat London legnagyobb koncerttermében, az O2 Arenában kezdődött volna július 13-án. Eleinte csak tíz állomásról volt szó, de aztán egyre többet és többet kötöttek le. A hírek szerint orvosai több vizsgálatot is elvégeztek rajta, mielőtt koncertezni engedték volna, és nem találtak problémát. Nagy visszatérésére készült.

Visszatérését több mint egymillióan láthatták volna, az összes jegy órák alatt elkelt. Állítólag csupán az első tíz koncert ötvenmillió fontot hozott volna Jacksonnak.



Reakciók Madonnától Uri Gellerig Quincy Jones: „A testvéremet vesztettem el, lelkem egy része távozott vele. Ő volt a tökéletes szórakoztatóművész, akinek a munkássága örökre nyomot hagy a világon.” Madonna: „Csak sírok a hír hallatán.” Justin Timberlake: „Egy zsenit vesztettünk el, aki nemcsak a popzenének, hanem az egész zenének igaz nagykövete volt.” Slash: „Tetőtől talpig tehetség volt.” Liza Minelli: „Kedves, ártatlan, csodálatos ember volt. Életem végéig hiányozni fog.” Steven Spielberg: „Ahogy nem lesz több Fred Astaire és Elvis Presley, vagy Chuck Berry, nem lesz soha többé Michael Jacksonhoz hasonló. Tehetsége, vonzereje, rejtélyessége legendává teszi őt.” Uri Geller: „Elvesztette gyermekkorát és ez végzett vele. Nehéz elviselni azt a traumát, hogy valaki hirtelen híres, milliomos, legenda lesz.” (MTI)

Fluorit


Fluorit

Mint csendes zsoltárt

Mint csendes zsoltárt mormolom áhítattal
újra és újra a neved
Mint áldást kérvén hajtom le fejem
s fognám, fognám a kezed
Mint sötét tolvaj osonnék a lélek templomába
s gyertyát gyújtanék a szerelmünkért
és suttognék egy halk imát is
értünk és a holnapért, majd
Mint jöttem, fedett arccal, némán
elmennék akkor, ha kéred
de áhítattal mormolnám mint csendes zsoltárt
akkor is újra a neved.

Budapest, 1995. eleje
Osara LaMort

Charles Baudelaire: A szomorú Hold


Charles Baudelaire: A szomorú Hold

Zsibbadtan álmos lett a Hold ez éjjel;
mint pompás nő, ki vánkosára hull,
s míg el nem alszik, átsuhan kezével
a keble halmán halkan, hanyagul.

Ágyán, mely súlyos ájulásba rázó,
pihézve ringó selyem-görgeteg,
a kék azúr ölében felvirágzó
fehér csodákra bámul réveteg.

Ha elmerengve, néha tompa búja
könnyet percent a földre lopva, bújva,
van egy költő, ki álmatlan maradt,

s ki e színjátszó csöppet, ezt a tiszta
opál-szilánkot tenyerébe issza,
s szívébe rejti, hogy ne lássa nap.

Olivin


Olivin

Ametiszt


Ametiszt

Geóda


Geóda

Karneol


Karneol

A Földhöz (Orphikus himnusz)


A Földhöz (Orphikus himnusz)

Földanya, boldogok anyja, halandó embereké is,

mindenadó, mindentápláló, mindenemésztő,

rügynevelő, termést hordó, szépévszakú,

gazdag, tarka leány,

a világnak, a nemmúlónak a széke,

könnyű szülésekkel szülő sokféle gyümölcsöt,

boldogsorsú, örök, mélykeblű, áldva magasztalt,

jószagú-fű-szerető, istennő, tarkavirágú,

záporeső-váró, ki körül csillagzatok ezre

úszik örök természettel, csodaszép folyamárban,

nőttess hát minekünk jókedvű, drága gyümölcsöt

jószívben, kegyes istennő, boldog virulásban.


(Fordította: Ritoók Zsigmond)

Nordia

Álomországban héttüzű szeretőim
Nordia ormán szőkén csillan a tél
kacagó baglyok cafatos szájú szarvasok
rohannak halk tenyered tükrén

hullám-kösöntyűbe bújt tavaszi titkok
vad férfiak mulatós ajkán zengenek
Néped vagyok, kemény tölgy-király!

homlokodon farkasdühű sírás lobban
fenséges vénasszonyok koponyáin
szeretkezik az északi szél

Budapest, 1999. november 3.
Osara LaMort

2009. június 25., csütörtök

A Voynich kézirat



A Voynich kézirat egy ismeretlen betűkkel és nyelven írt könyv, melynek tartalmát mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid M. Voynichról kapta, akihez 1912-ben került. Becslések szerint 1450 és 1520 között íródhatott. Jelenleg a Yale Egyetemen a Beinecke könyvtárban található.

A kézirat ábrái csak kevés segítséget nyújtanak a mű pontos tartalmának meghatározásához, de segítségükkel 6 különálló fejezetre bonthatjuk. Az utolsó fejezet kivételével, mely tartalma kizárólag szöveges, majd minden oldal tartalmaz legalább egy ábrát melyek stílusa igen változatos. A fejezetek, korabeli nevekkel:


Herbárium : minden egyes oldal egy, néha két növényt tartalmaz, valamint néhány bekezdésnyi szöveget. Az abban a korszakban az európai herbáriumokra jellemző stílusban készült. Egyes ábrák nagyításai és pontosabb ábrázolásai a farmakológia (lásd lejjebb) részben találhatókénak.
Asztronómia : a kör alakú ábrák, néhányuk égitestek ábráival (napok, holdak és csillagok) sejtetik hogy a tartalma asztrológiával és asztronómiával kapcsolatos. Sorban egymás után a 12 csillagjeggyel foglalkozó lapokat találunk a fejezetben (Halaknak, Bika, egy íjpuskás katona mint Nyilas stb.). Minden szimbólum 30 nőalakkal van keretezve, melyek többsége meztelen, és mind egy felcímkézett csillagot tart. A fejezet két utolsó lapja, a Vízöntő és a Bak (nagyjából január és február) elveszett. A Kos és a Bika négy páros ábrába került 15-15 csillaggal. Néhány ábra kihajtható lapokon van.
Biológia : Sűrű, folytonos szöveg ábrákkal tarkítva. Az ábrák legtöbbször meztelen nőalakokat ábrázolnak – néhányuk koronát visel – akik kádakban vagy medencékben fürdenek, amik bonyolult csőhálózattal vannak összekötve. Néhány csőhálózat alakja tisztán kivehetően emberi szerveket ábrázol.
Kozmológia : több kör alakú ábra egy ismeretlen természetről. Itt vannak kihajtható oldalak is, az egyikük hat oldalas, és valamiféle térképet vagy ábrát tartalmaz: 9 sziget utakkal összekötve, kastélyokkal és feltehetőleg egy vulkánnal.
Gyógyszerészet : több különálló növényi rész (gyökerek, levelek stb.) felcímkézett rajza. A margók mentén gyógyszerészeti edényekre hasonlító rajzok állnak. Néhány szöveges bekezdést is tartalmaz.
Receptek : több rövid bekezdés, virág- vagy csillagszerű jellel jelölve.

Az első ismert tulajdonosa a kéziratnak egy bizonyos Georg Baresch alkimista volt, aki Prágában élt a XVII. században. Úgy tűnik, Baresch legalább annyira tanácstalan volt, mint mi ezzel a „Szfinxszel" kapcsolatban mely „haszontalanul foglalta helyet könyvtárában" annyi éven át. Baresch, mikor megtudta, hogy Athanasius Kircher, egy jezsuita tudós a Collegium Romanumból közreadott egy kopt (etiópiai) szótárt és megfejtette az egyiptomi hieroglifákat, elküldte a kézirat egy részletének másolatát két alkalommal is Rómába tanácsot kérve. Kirchernek címzett 1639-es dátumú levele, melyet nemrég talált meg René Zandbergen, a legelső utalás a kéziratra.

Nem tudjuk, hogy Kircher válaszolt-e a levélre, de úgy tűnik, hogy szándékában állt a művet megszerezni, de ezt megtagadta tőle Baresch. Baresch halála után a kézirat egy barátjához, Jan Marek Marcihoz (Johannes Marcus Marci), a Prágai Károly Egyetem akkori igazgatójához került, aki elküldte Kirchernek a könyvet, ki régi barátja és levelezőpartnere volt. Marci kísérőlevele még mindig csatolva van a műhöz. A levélben egyebek mellett azt is leírta, hogy eredetileg II. Rudolf német-római császár vásárolta meg 600 dukátért, mert Roger Bacon munkája gyümölcsének gondolta.

Az elkövetkezendő 200 évre elveszítjük a mű nyomát, de minden valószínűség szerint a Collegium Romanumban (jelenleg Pontificia Università Gregoriana) őrizték, mint ahogy Kircher levelezéseit is. Valószínűleg II. Viktor-Emánuel, Itália uralkodója seregei által az Egyházi Állam 1870-ben történő elfoglalásának idejéig maradt itt, mikor az uralkodó elhatározta az egyházi javak kisajátítását, köztük a Collegium Romanum könyvtárának tartalmát. Xavier Ceccaldi és mások kutatása szerint ezen események bekövetkezte előtt számos könyvet átszállítottak az oktatók magángyűjteményébe, melyek kivételt képeztek a kisajátítás alól. Kircher levelei ezek közt volt, mint a Voynich kézirat is, mely Petrus Beckx (a jezsuita rend vezetője és az egyetem igazgatója egyszerre) ex-librisét hordozza.

Beckx magánkönyvtárát a Róma közeli Frascatiba költöztették, a jezsuiták által 1866-ban megvásárolt Villa Mondragone-ba, a Collegio Ghislieri központjába.

1912 körül a Collegium Romanum néhány javának eladása mellett döntöttek. Wilfrid Voynich ekkor vásárolt meg 30 kéziratot, köztük azt is, mely most a nevét viseli. 1931-ben bekövetkezett halála után özvegye, Ethel Lilian Voynich örökölte a kéziratot, aki 1960-ben egy barátnőjére, Anne Nillre hagyta. Anne Nill 1961-ben a könyvet eladta egy régikönyv-kereskedőnek, Hans P. Krausnak. Kraus vevő híján 1969-ben felajánlotta a Yale Egyetemnek.

A könyv első fejezete láthatóan a növények birodalmának van szentelve, számos ábrával. A kor más növényhatározóiban végzett kutatások ellenére is csak néhány faj ismerhető fel, ezek közül a legkönnyebben a viola és a páfrány. A herbárium képei megfelelnek a gyógyszerészetnél levő skiccek finomabb másolatainak, leszámítva hogy az ott hiányzó részek valószerűtlen formában jelennek meg itt, ráadásul a növények nagyrésze keveréknek tűnik: egy faj gyökere egy másik szárával és leveleivel, majd egy harmadik növény virágaival kiegészítve.

A korabeli asztrológiai megfigyelések fontos szerepet játszottak a növények begyűjtésének időpontjában, az érvágásnál és az egyéb, a feltételezett keletkezési időpontban széles körben ismert orvosi beavatkozásoknál (lásd például Nicholas Culpeper könyvei), azonban eddig nem akadt még senki, aki értelmezni tudta volna a csillagjegyek egyértelmű jelentésén és a bolygókat ábrázoló rajzokon kivül a többi képet a hagyományos asztrológiában (európai és európán kivüli) eddig megjelent ábrázolásmódok alapján.

A biológia rész kádjai és csövei az alkímiával való kapcsolatot sejtetik, mely hasznos lehet a továbbiakban, ha a könyv gyógyszerek előállításának leírását tartalmazza. Miközben a kor más alkímiai tárgyú könyvei ugyanazon a képi nyelven osztoznak, melyben az anyagoknak és műveleteknek meghatározott kép felel meg (sas, varangy, sírban fekvő ember, ágyban lévő pár stb.) vagy hagyományos írott szimbólumok (kereszt egy körben stb.), ezalatt a Voynich-kéziratban egy sem jelenik meg beazonosíthatóan ezek közül.

Elképzelhető, hogy a Voynich-kézirat egy középkori receptjét tartalmazza a bölcsek kövének, azaz az örök élet elixírjének. A magyarázat világos: a fiatal szüzekből kinyert "életadó nedv", a különös és ismeretlen növényekből elkészített mixtúra és a megfelelő asztrológiai együttállás együttesen szükséges az örök életet adó csodaszer elkészítéséhez.

Az egyik feltételezés szerint a Voynich-kézirat "szavai" kódok lehetnek, amik jelentését egy kódkönyv tartalmazta. James Finn indítványozta Pandora's Hope (2004) című regényében, hogy a Voynich-kézirat esetleg héber szöveg lehet vizuálisan rejtjelezve. A könyv 1912-es felfedezését követő első megfejtési kísérleteket William Newbold végezte 1921-ben. Az ő feltevése szerint maga a látható szöveg értelmetlen, maguknak a karaktereknek a megjelenése hordozza az információt – apró vonások, különbségek, amik csak nagyítással válnak láthatóvá.

Jacques Guy nyelvész egyszer azt sugallta, hogy a szöveg nyílt, és egy egzotikus természetes nyelven írták. Nem rejtjelezték, csak egy újonnan feltalált ábécével készítették. Kennedy és Churchill könyvükben felvetették azt a lehetőséget, hogy a kézirat természetfölötti lények üzenetét foglalja magában. William F. Friedman és John Tiltman arra a következtetésre jutott, hogy a szöveg nyílt, és egy a priori mesterséges nyelven írták. A rejtélyre máig nincs válasz.