Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. május 31., vasárnap



2009 Május 31. (0 éve történt)
Pünkösd.

Az elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered, a húsvét szombat utáni ötvenedik napon ünneplik.
A zsidó nép számára a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől a kőtáblákon a törvényeket. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel istenének, Jahvénak...
A Pünkösd keresztény vonatkozásai a zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakultak ki. A kereszténység ezen ünnepe, amelyen a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől függetlenül. Ezen ünnepet a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon. Később (mint Isten kiválasztott népének, a zsidó népnek ünnepe esetében) a keresztény világ is hozzákapcsolta Pünkösd tartalmához az újtestamentumi törvényhozásra való megemlékezést, sőt magát a keresztény egyház megalapítását is erre a neves ünnepnapra tették.
Magyarországon 1993. óta munkaszüneti nap.
Pünkösdikirály választás egyfajta legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, egyéb vetélkedéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt.
A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje, ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.



A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg.

Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.

A Szentlélek ezen a napon jött el Jézus Krisztus és a Krisztusi Egyház anyjára, legszentebb Szűz Máriára, valamint az apostolokra, amely ezt a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:


És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. (Apostolok Cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia)


Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéből való. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.


Dsida Jenő - Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.

Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!

A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!

Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...

És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!



Reviczky Gyula - Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!


Reményik Sándor - Pünkösdi szomorúság

A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...

Legyetek jók, ha tudtok...


Vanita Di Vanita (Lyrics)
Artist: Angelo Branduardi (music & lyrics)
Album: State Buoni Se Potete
Year: 1983
Title: Vanita Di Vanita

Vai cercando qua, vai cercando la,
ma quando la morte tri cogliera
che ti restera delle tue voglie?
Vanita di vanita.
Sei felice, sei, dei pensieri tuoi,
godendo solo d'argento e d'oro,
alla fine che ti restera?
Vanita di vanita.

Vai cercando qua, vai cercando la,
seguendo sempre felicita,
sano, allegro e senza affanni...
Vanita di vanita.

Se ora guardi allo specchio il tuo volto sereno
non immagini certo quel che un giorno sara della tua vanita.

Tutto vanita, solo vanita,
vivete con gioia e semplicita,
state buoni se potete...
tutto il resto e vanita.

Tutto vanita, solo vanita,
lodate il Signore con umilta,
a lui date tutto l'amore,
nulla piu vi manchera.


(A film fő dalának fordítása)


Vanitá di Vanitá -Hiúságok hiúsága

Keresel itt, keresel ott,
de mikor a halál elragad,
mi marad az élvezetekből,
hiábavaló hiúság.


Ha csak a gyönyöröknek élsz,
csak az arany csillogását látod,
végén mi marad neked,
hiábavaló hiúság.


Keresel itt, keresel ott,
az élvezeteket hajszolod,
vidám vagy, száműzöd a gondot,
de ez csak hiábavaló hiúság.


Ha a tükörben nézed
nyugodt tekinteted,
el sem képzelheted,
hogy e nap a te végzeted.


Minden hiúság, csak hiúság,
éljetek boldogan és szerényen,
legyetek jók, ha tudtok,
a többi úgyis hiábavaló hiúság.


Minden hiúság, csak hiúság,
adj, Uram nyugodalmat,
segítsd a bizodalmat,
és a békesség sem hiányozhat


...És a Napoleon Boulevard magyar adaptációja...
Legyetek jók, ha tudtok (Napoleon Boulevard)

1. Végre elmúlt, ennek is vége,
Az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek, pont ez a lényeg,
A csomagom kész van, a küszöbön áll.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fáj.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szebb most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

4. Ugye tényleg nem fog fájni,
Ha majd végre nagy leszek,
Ugye másképp fogom gondolni,
Azt, hogy milyenek a felnőttek?

R1.,R2.,3.,2.,R2.,R1.,R2.

Szabó Lőrinc - Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.


2009 Május 31. (0 éve történt)
Nemzetközi Gyermeknap.

A világ több országában megtartott ünnepe.
1950. óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt.
Ezen a napon minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielőadásokat rendeznek a gyermekek számára. Hasonló rendezvény már a II. vh. előtt is létezett: gyermekhét, amely először 1931. májusában került megrendezésre, elsősorban jótékonysági céllal.



A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén.

Hasonló indíttatású rendezvény létezett már a Monarchia idején is. 1906-ban rendezte meg első gyermeknapját az Országos Gyermekvédő Liga, és ezzel a II. világháborúig tartó évtizedes hagyományt teremtett. Akkoriban nem alakult ki évente ismétlődő időpontja, de többnyire májusban tartották meg országszerte a kétnapos rendezvényt, melyen a napernyőikkel a kezükben sétáló arisztokrata hölgyek zöld perselyükbe gyűjtötték az adományokat. Eredményessége változó volt ugyan, de társadalmilag ismert és elfogadott eseménnyé vált. Az adománygyűjtő gyereknap nem volt egyedi Európában, de a kezdeményezés sajátosan magyar.
A világ számos országában ünnepelt Nemzetközi Gyermeknap további célja a jótékonyságin túl az, hogy felhívja a figyelmet gyermekeink jogaira és sajátos világára.

Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban, majd később a genfi Gyermekjóléti Konferecián 1925-ben. Nem világos, miért pont június 1-jét választották ki.

1949-ben a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai ülésén kezdeményezték a Nemzetközi Gyermeknap megünneplését. A határozat alapján 1950 óta ez a nap május utolsó vasárnapja. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az Egyetemes Gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.

(Forrás: wikipedia, egyéb)

2009. május 30., szombat




Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindíg, mindíg játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfõre ülni,
borból-vízbõl mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani, mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú õszt,
lehet-e némán téát inni véled,
rubintéát és sárga páragõzt?



Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez az utcaseprõ, szegény, beteg ember,
ki fütyörész az ablakunk alatt?
Akarsz-e játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?

Akarsz-e játszani boldog szeretõt,
színlelni sírást, cifra temetõt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?




Juhász Gyula: Magányos úton...

Magányos úton építek egy házat,
Betérhet hozzám, aki erre fárad,
Aki dalolva, virágot keresve,
Eltéved a mély életrengetegbe.

És őszi estén, míg az avar sír majd
S utolsó szirma hull a rózsáimnak,
Magányos vándor, múltakba révedve,
Emlékezik majd egy tündérszigetre.


És hírt hoz nékem élet tengeréről,
A csodaszépről, távoli tündérről,
Kit idevárok és aki nem jő el,
Csak egyre szépül a szálló idővel.

Szél hozott, szél visz el

Köd előttem, köd mögöttem,
isten tudja, honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el
minek kérdjem: mért visz el?

Sose néztem, merre jártam,
a felhőknek kiabáltam,
erdő jött: jaj be szép!
megcibáltam üstökét.

Jött az erdő: nekivágtam,
a bozótban őzet láttam,
kergettem, ott maradt,
cirógattam, elszaladt.

Ha elszaladt, hadd szaladjon,
csak szeretőm megmaradjon,
szeretőm: a titok,
ő sem tudja, ki vagyok.

Isten tudja, honnan jöttem,
köd előttem, köd mögöttem,
szél hozott, szél visz el,
bolond kérdi, mért visz el?

(Szabó Lőrinc)





Károlyi Amy (Károlyi Mária) (Budapest, 1909. július 24. – Budapest, 2003. május 29.): költő, műfordító. Weöres Sándor felesége volt.

Értelmiségi családban nevelkedett, Budapesten magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett, később Bécsben tanult. 1940-ben első verseit Babits Mihály közölte a Nyugatban. 1947-ben férjhez ment Weöres Sándorhoz. Írói neve ekkor a Károlyi-Weöres Mária volt. Szívesen írt gyermekkönyveket, Weöres Sándorral közösen is. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Díjai

* Szocialista Magyarországért Érdemrend
* A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979)
* A Munka Érdemrend arany fokozata (1984)
* A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
* Az Év Könyve Jutalom (1990, 1992)
* A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
* Arany János-díj (1996)
* Salvatore Quasimodo-életműdíj (1997)

Művei

* A kislány, aki fütyülni tudott (1941)
* Cili cica kalandja (1946)
* Körhinta (1947)
* Szegezzetek a földhöz, csillagok (1947)
* Holdistennő (1957)
* Tik-tak (1955)
* Tarka forgó (Weöres Sándorral) (1958)
* A harmadik ház (1965)
* Anti-mennyország (1969)
* -talan, -telen (1972)
* Pakli kártya (1974)
* Hetedhét ország (Weöres Sándorral) (1975)
* Kulcslyuk-líra (1977)
* A nyúl feje (1979)
* Két kis bunda bandukol (1980)
* Vers és napló (1981)
* Nincs út Avilába (1982)
* Születésem története (1984)
* A szobrok elindulnak (1986)
* Egy marék por (1988)
* Bezárt ház (1989)
* Requiem élőkert (1990)
* Mindenért mindent (1992)
* A tű foka (1996)
* A lét határa (1997)
* Euridiké hallgatása (1997)

Műfordításai

* Vonzások és viszonzások (1975)
* Han-shan: A bölcs vigyor (1997)



Károlyi Amy - Gyengéd

Akár ha állatra nézne,
a szeretet oly hirtelen,
a gyöngéd gyöngeség,
amikor megjelen.

A simításra lassan
meginduló kéz,
szeretni olyan könnyű,
szeretni nehéz.

Tudja, hogy terhet vállal,
ólom-nehezet,
mi mindent bír a gyöngéd-
erős szeretet.


Károlyi Amy - Tárgyeset

A szeretet csak van és vár.
Ül lomb-árnyban,
ül fellegekben.
A szeretet csak van és vár,
hogy tárgya legyen,
kit szeressen.


Károlyi Amy - Fiatal lány tavasszal

Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép vagyok és egyetlen.
És ilyen tükröm nem lesz több egy sem,
sokáig elidőztem a szemedben.


Károlyi Amy - Így

Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne verjék messzi falak.
Leírni talán nem is szabad.

Orcádra fessed rózsaszínnel,
bújtasd mosolyos csigaházba,
didergésbe és könnyű lázba.

Rejtsd pillád alá, meg ne lássák,
akadó lélekzetbe vessed.
Hogyha szereted, így szeressed.


Károlyi Amy - Hagyományos dal

Hagyományosan nő a fa,
és születik a kiscica,
az egyik sejt szül másikat,
semmi extravagancia.

Hagyományosak az évszakok,
az őszre tél, tavaszra nyár.
A születés, az elmúlás
kipróbált verkli-szóra jár.

Nem különbözik a mandula-ág,
mi ezer éve lehetett,
és hagyományosak a mondatok
az érthetők, a szervesek.

(Már mondta más is) örök a szép,
bár szép néha a csúnya is,
az igazság is mindig egy,
legyen a bíró bár hamis.

2009. május 29., péntek

2009. május 27., szerda


2004 Május 27. (5 éve történt)
A tej világnapja.

Magyarországon 1975. óta május utolsó keddje.

Walter de La Mare: MISS T.

Furcsa dolog, de úgy van –
amit megeszik
Miss T., az mind-mind
Miss T.-vé változik.
A kása, az alma,
a sajt, a szalámi,
ürücomb, a rétes,
egyszóval: akármi,
amit lenyel
(bár zord az ebéd,
hisz ott van Miss Butcher
s a bús Mr. Bate):
amit a kis, édes
Miss T. megeszik,
az mind, mind, mind, mind
Miss T.-vé változik.

(Szabó Lőrinc fordítása)

2009. május 26., kedd


"Aki cselekszik, hangosan és sokat, mindig gyanús, hogy nincs szívében igazi szenvedély."

(Márai Sándor)

2009. május 25., hétfő


"De mi az a zene? Szeretném elmondani, ez egy csoda. A gondolat és a látomás között áll, ábrándos közvetítőként a szellem és az anyag között; mindkettővel rokon, és mégis különbözik tőlük."

(Heinrich Heine)

Várnai Zseni - Ne irigyelj...

Ne irigyelj, púpos ember,
amiért egyenes vagyok,
a lelkemen oly nagy púp van,
hogy majd belészakadok.

Te nem látod, de én érzem,
hogy ez a púp mily nehéz,
bele van ám gyömöszölve
egy mázsányi szenvedés.

Te vak ember, ne haragudj,
én sem látok messzire,
bukdácsolok, botorkálok,
s nem találok semmire.

Fogadj engem testvérednek,
szegény néma, s hidd nekem,
én is csak dadogva szólok,
s nem érti meg senki sem.

Szeressetek engem, bénák,
nyomorultak, szegények,
ügyefogyott vagyok én is,
össze-vissza beszélek,

képzelődöm, álmodozom,
mint az őrült, s azt hiszem,
üvegből van, s összetörik,
összetörik a szívem.

Várnai Zseni - Csak ember tűr

Szikrát vet még a kő is, ha verik,
éles szilánkja tőrként visszaszúr,
csupán az ember tűr gyalázatot,
s korbács alatt a háta meglapul.

Az eb, ha rúgják, az is visszamar,
a méh, ha űzik, fullánkjával öl,
virág is védi gyönge életét,
tövisével a rabló kézbe tör.

Csak ember tűr némán, hunyászkodón,
gyávábban, mint a virág és hangyanép,
s halott fövenyként, hangtalan terül
a láb alatt, mely a szívére lép.

Várnai Zseni - Száguldó idő

Azt mondják, hogy a szív égő sebére
legjobb gyógyszer
a száguldó idő!
Én elhiszem,
de egyre inkább érzem,
hogy az a sebhely
mind nagyobbra nő.

Talán azért, mert nem tudok feledni,
nem is akarok,
hadd fájjon, ami fáj!
Csak hulljon könnyem
a könnyek tengerébe,
s fölötte én
mint sikongó sirály

keringjek, míg majd utolér a sorsom:
nyílvessző, ólom,
bármi, ami öl...
s nem lesz többé,
mi fájni tudna bennem:
se szív, sem emlék,
ami meggyötör,
ami összetör.

2009. május 24., vasárnap


János: 14.6.
„Én vagyok az út, az igazság és az élet.”

Csécsi Imre

Fogadástétel

Református magyar vagyok,
Halálomig az maradok.
Vallásomnak semmi foltja,
Tiszta, mint a mennyég boltja.
Ahogy én e tiszta vallást megszerettem:
Úgy áldjon meg, úgy szeressen Isten engem!

Arra való a vallásom,
Hogy a lelkem mennyet lásson;
Lásson örök üdvösséget,
Boldogságot, dicsőséget.
Az én hitem az Istennek szent igéje,
Melyért hullott Krisztusomnak drága vére.

Hit és élet! Igaz dolog,
Így írták az apostolok.
Ha elhagynám szent hitemet,
Megölném az életemet.
A hitlenek nem találnak vigaszt, enyhet
Lángjában a kárhozatnak, gyötrelemnek.

Vallásomnak nincsen ára,
Nem viszem én azt vásárra.
Azt, aminél drágább nincsen,
El nem adnám semmi kincsen.
És amiért ősapáink szenvedének:
Azt a vallást, drága vallást hogy vetném meg?

Ha betérek templomomba,
Nem vakít el semmi pompa.
Nem kell nekem semmi hívság,
Csak a lélek és igazság.
Nem imádom a jó Istent semmi másban,
Csak egyedül lélekben és igazságban!

Harcaim közt kitől féljek,
Ha vezérlőm tiszta lélek?
Krisztusommal élek-halok,
Szent nevéhez hű maradok.
Hűségemért tőle várom pályabérem…
Fogadom ezt! Isten engem úgy segéljen!

2009. május 22., péntek




http://eszti-barat.blogspot.com/

Mickiewicz: JÓ REGGELT!

Jó reggelt! – Nem merem zavarni… Tünde látvány!
Fél-lelke mennyei tájak fölött lebeg,
a fél meg angyali orcáin szendereg,
mintha a nap felét ezüst gomolyba látnám.
Jó reggelt! – Fölpiheg, s a ködlő recehártyán
csillannak szelíden lágy fények és tüzek –
Jó reggelt! – ajakán egy makacs légy bizseg…
Csak nézem, és a nap megvillan édes ágyán.
Jó reggelt hoztam ím, s álmodó, gödrös orcád
úgy megfélemlített. No fordulj ide, szólj hát:
Vidáman kelsz-e ma? S szeretsz-e még vajon?
Jó reggelt! – A kezed… meg sem csókolhatom?
Azt mondod, menjek el? No jó… Tessék a szoknyád.
S kelj, öltözz és gyere… Jó reggelt, angyalom!

(Kardos László fordítása)

(Mickiewicz, Adam a legnagyobb lengyel költő. A demokratikus forradalom eszméinek híve és nagy költője, aki rajongó lelkesedéssel kísérte a 48-as magyar forradalom sorsát is. Romantikusan színes költészete lényegében realista jellemű. Mickiewicz a politikai, szerelmi és tájfestő költészetnek egyaránt mestere.)

2009. május 21., csütörtök


214 éve végezték ki a magyar jakobinusokat

Az első magyarországi köztársasági mozgalom vezetője, Martinovics Ignác ferencrendi szerzetes, majd tábori lelkész volt. 1781-ben Potocki Ignác lengyel gróffal bejárta Nyugat-Európát, ahol tudós társaságokkal és szabadkőműves szervezetekkel került kapcsolatba. 1782-ben II. József a lembergi egyetem kísérleti fizikai tanárává nevezte ki, egy ideig dékán is volt, filozófiával, matematikával és természettudományokkal foglalkozott. Filozófiai írások című 1787-es munkájában fejtette ki nézeteit, ez az első következetesen materialista, ateista magyar filozófiai mű. A magyar nemesekhez 1790-ben írt röpiratában az oligarchia és az egyház hatalmának megdöntésére, polgári reformok bevezetésére buzdított, nem véve figyelembe a nemzeti törekvéseket. Felhívásának kudarca után másképp próbált érvényesülni, így került a bécsi udvar titkos ügynökeinek sorába, elsősorban a szabadkőművesek és a jezsuiták után kutatott. 1791-ben II. Lipót udvari kémikusa lett, majd szászvári apáttá nevezték ki.

1792-ben, I. Ferenc trónra lépése után elbocsátották az udvartól, bár ő még egy ideig írta jelentéseit és javaslatait. Mivel e tevékenysége nem talált visszhangra, elkeseredésében titkos szervezkedésbe kezdett. 1794 tavaszán a párizsi jakobinusok mintájára két titkos szervezetet hozott létre: a Reformátorok Társaságában a hazai nemesi reformereket, a Szabadság és Egyenlőség Társaságában a jakobinus eszmék híveit tömörítette. A két társaság számára francia és latin nyelven külön programot (kátét) írt. A főigazgató szerepét maga vállalta, az igazgató tiszt a reformereknél Sigray Antal gróf, a másik társaságnál Hajnóczy József, Laczkovics János és Szentmarjay Ferenc feladata lett. Közülük Hajnóczy tekinthető jelentékeny gondolkodónak, aki ügyvédi diplomával rendelkezett, s Széchényi Ferenc titkára, majd Szerém megye alispánja is volt. Röpirataiban bírálta a feudális alkotmányt, az örökváltság és a jobbágyok birtokjogainak törvénybe iktatását, a nemesség megadóztatását, az egyházi javak szekularizációját, a közteherviselést és a sajtószabadságot követelte. 1793-ban barátai közt a latinra fordított jakobinus alkotmányt terjesztette.

A szervezkedés mindössze 2-300 tagra terjedt ki, főleg a megyék vezető értelmiségijei csatlakoztak. Belépéskor esküt kellett tenni, hogy a társaság elveit terjesztik, s legalább két új tagot szereznek, tevékenységük a Reformátorok Kátéjának másolásában és terjesztésében merült ki. A tagok megválasztásánál azonban nem jártak el gondosan, így a rendőrség hamar az összeesküvés nyomára jutott és 1794. július 23-án (majdnem egyidejűleg a párizsi jakobinusok bukásával) Martinovicsot Bécsben huszadmagával letartóztatták. Martinovics vallomása és a besúgók jelentései nyomán augusztus 16-án Budán elfogták az igazgatókat, majd az év végéig társaikat is. A letartóztatottakat Bécsbe vitték, de novemberben 13 vármegye tiltakozása nyomán visszahozták őket Budára.

Az ügyben 52-en kerültek bíróság elé, védőjük az a T. Horváth Jakab ügyvéd volt, akinek városligeti sírján egyetlen latin szó áll: FUIT (VOLT). A per különleges szabályok alapján, a nyilvánosság teljes kitárása mellett folyt. A vizsgálatokat 1795. április 20-án fejezték be, a vádlottak közül 18-at ítéltek felségsértésért és hazaárulásért halálra, közülük hetet kivégeztek, 11 kegyelmet kapott. Martinovics ítéletét a fej- és jószágvesztés mellett azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie a többiek kivégzését.

Sigrayt, Szentmarjayt, Laczkovicsot, Hajnóczyt, s végül Martinovicsot 1795. május 20-án fejezték le a "generális kaszálóréten", mely ekkor kapta a Vérmező nevet. A kivégzés után a két katekizmust és az összeesküvők egyéb dokumentumait a vesztőhelyen elégették. Két további társukat, Szolárcsik Sándort és Őz Pált - akik nem tartoztak a vezetők közé, de nem láttak reményt "megjavulásukra" - június 3-án végezték ki ugyanott. 18-an kerültek a kufsteini, spielbergi és munkácsi várbörtönökbe, köztük Kazinczy Ferenc, Verseghy Ferenc, Batsányi János és Szentjóbi Szabó László.

A kivégzetteket titokban temették el, sírjukat 1914-ben találták meg az egykori katonai temetőben, a mai Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi út sarkánál. Itt újratemették őket, majd 1960-ban a Kerepesi temető díszsírhelyeibe kerültek. A magyar jakobinusokat a Vérmezőn álló emlékmű idézi, a közeli térnek is ők a névadói.

A jakobinus mozgalom az első demokratikus, polgári jellegű szerveződés volt, amely az akkor legmodernebb eszmék hazai átültetésével próbálkozott. Mivel tömegtámogatása nem volt, eleve kudarcra volt ítélve, ám ebben közrejátszott vezetőjének nem éppen feddhetetlen jelleme is - Martinovics mártírsorsa nyomán sem példaképként, inkább tragikus alakként maradt meg az emlékezetben.

(Forrás: múlt-kor történelmi portál és MAYA 50 blogja


Ady Endre - Magyar jakobinus dala

Ujjunk begyéből vér serken ki,
Mikor téged tapogatunk,
Te álmos, szegény Magyarország,
Vajjon vagy-e és mink vagyunk?

Vajjon lehet-e jobbra várni?
Szemünk és lelkünk fáj bele,
Vajjon fölébred valahára
A szolga-népek Bábele?

Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz
Végül egy erős akarat?
Hiszen magyar, oláh, szláv bánat
Mindigre egy bánat marad.

Hiszen gyalázatunk, keservünk
Már ezer év óta rokon.
Mért nem találkozunk süvöltve
Az eszme-barrikádokon?

Dunának, Oltnak egy a hangja,
Morajos, halk, halotti hang.
Árpád hazájában jaj annak,
Aki nem úr és nem bitang.

Mikor fogunk már összefogni?
Mikor mondunk már egy nagyot,
Mi, elnyomottak, összetörtek,
Magyarok és nem-magyarok?

Meddig lesz még úr a betyárság
És pulya had mi, milliók?
Magyarország népe meddig lesz
Kalitkás seregély-fiók?

Bús koldusok Magyarországa,
Ma se hitünk, se kenyerünk.
Holnap már minden a mienk lesz,
Hogyha akarunk, ha merünk.


Petőfi Sándor - Vérmező

Magas hegy tetején régi Buda vára,
Merőn állva néz a ballagó Dunára,
Talán azért néz, hogy leszédüljön végre,
És a mélybe essék, a víz fenekére.
Jobb is lenne már őnéki ott a mélyben,
Sok gyászdolgot látott hosszu életében,
Sok gyászdolgot látott, megirtózott tőle,
Azért várja, várja, hogy már mikor dől le?

Látta gonosz Zsigmond király idejében
Kont levágott fejét a hóhér kezében,
Vitéz Hédervári Kont Istvánnak fejét,
S véle egyetemben sok jó társáiét.
Látta a hitszegő László király alatt,
Vérpadra idősebb Hunyadi mint haladt,
Szép Hunyadi László, fiatal levente,
Öt pallos-suhintás fejét leütötte.

Martinovicsot is látta négy társával
Összeölelkezni a véres halállal,
Látta nyakaiknak fölfeccsenő vérét
S lemetszett fejeik rémes fehérségét.
Hát ezután ki lát?... elgondolom olykor:
Ki tudja, hátha most énrajtam van a sor?
Talán engem is, mint őket, lefejeznek -
Ha meghalok, hazám, teérted halok meg.

Budán nem járjatok, ne járjatok éjjel,
Mert találkoztok a megöltek lelkével,
Hónok alatt tartják levágott fejöket,
Ugy nyögnek, ugy járják be a vesztőhelyet.
Kont s Hunyadi László fönn Szent-György piacán
Tölti bolyongva és nyögve az éjszakát,
Martinovics pedig társaival együtt
Éjféli tanyát ott lenn a vérmezőn üt.

Vérmező, vérmező! nagyon megszomjaztál,
Egy hajtásra olyan sok vért inni tudtál,
A sok jó igazi magyar vért megivád,
S német csaplár adta neked ez áldomást.
Vendégül fogadtuk hozzánk a németet,
Hanem a vendégből csakhamar gazda lett,
S hej be rosszul, hej be csúful gazdálkodott,
Bút hozott fejünkre, bút és gyalázatot.

Martinovics apát, Hajnóczi, Zsigrai,
Laczkovics és a szép ifju Szentmarjai,
Ezek és több mások összeszövetkeznek,
Széttörni rabláncát a magyar nemzetnek;
Összeszövetkeztek élet és halálra,
Szabadságot hozni a magyar hazára,
A magyar hazának elnyomott népére,
Az elnyomott népnek sohajtó lelkére.

"Tovább is csak sóhajts, szép magyar nemzetem?
Tovább is csak szolgálj? nem, istenemre, nem!
Nem szolgálsz te többé idegen nemzetet,
Legeslegkevésbbé pedig a németet.
Szabadítóidat mibennünk tekintsed,
Leszakítjuk rólad a szolga-bilincset,
S a szégyenfoltot, mely fejedet födé el,
Lemossuk a zsarnok tulajdon vérével!"

Az összeesküdtek így beszéltek bátran,
S haladtak naponként a titkos munkában,
Jaj de mielőtt a gyümölcs megért volna,
Egy istentelen kéz azt leszakította.
Elárulta őket egy rosz, egy gaz cudar,
Elfogdosták őket egymásután hamar,
S börtönbe vetették nehéz vasra verve,
Dugába dőlt a nagy hazamentés terve.

Csakhamar kihítták a börtönbül őket,
Bírák elé vitték kihallgatás végett.
És szólt a bíró: "nem maradtok életben,
Összeesküdtetek a szent haza ellen."
És ők így feleltek nagy rendíthetetlen:
"Nem a haza ellen, csak a király ellen!
Ha a király s haza egy uton nem járnak,
Egyiknek veszni kell, veszni a királynak!"

Nagy és szent igazság! de ez igazságot
Még most is egészen ki nem mondhatjátok,
Csak ugy féligmeddig lehet azzal élni,
Különben az ember vele magát sérti;
Annál kevésbbé volt még akkor szabad,
Tisztán és kereken mondani igazat...
Ha egyéb vétségök nem lett volna nekik,
Már azért magáért a nyakukat szegik.

A nyakukat szegték. A vérmezőn Budán
Mind az öt elvérzett egy nap egymásután.
A szegény magyarok leverve zokogtak,
A németek pedig gőgösen kacagtak.
Ők, az elitéltek, bátran léptek oda
A hóhér elébe, a szörnyű vérpadra...
Május hónapja volt, hajnal volt az egen,
Rózsa a kertekben, vér a vesztőhelyen.

Szabadságért elhullt dicső áldozatok,
Hol vannak, hol vannak a ti sírjaitok?
Hová temettek el? szent hamvaitokat
Hol találjuk meg, hogy tiszteljük azokat?
Olyan sokáig volt átkozott nevetek,
Megemlíteni sem volt szabad bennetek,
De már annak vége... megadhatjuk a bért.
Áldozhatunk könnyet a kiontott vérért!

Pest, 1848. augusztus

2009. május 19., kedd


Könyörgésem


Voltak azok a napok
melyen megteremtettél
felruháztál hatalmas erővel
megmutattad a boldogság útját is...
Add, hogy hol a gyűlölet tombol,
oda én a szeretetet vigyem,


voltak azok a napok
melyen megmérettem
- merem-e használni kapott erőmet
megmutattad milyen gyávának lenni: add!
Ahol a viszály szertehúz,
oda én az egységet vigyem,


voltak azok a napok
mikor mérget csepegtettél
haragod alatt meggörnyedt a testem
megmutattad, hogyan tudsz gyűlölni: add!
Ahol a kétség tétovázik,
oda én a hitet vigyem,


voltak azok a napok
mikor hinnem engedtél
szerelem oltárára helyezted a lelkem
megmutattad a zöldszemű szörnyet is: add!
Ahol a hamisság kígyózik,
oda én az igazságot vigyem,


voltak azok a napok
mikor röpülni engedtél
szárnyakat adtál - erőseket -
megmutattad, végtelen a magasság is: add!
Ahol a reménytelenség csüggeszt,
oda én a bizalmat vigyem,


volt egyetlen nap
- tán az utolsó Veled -
mikor mindent elvettél tőlem!
Próbára tetted bennem az egy Istent
megmutattad, mily kicsiny a hitem
könyörgöm add!
Ahol a szomorúság fojtogat,
oda én a világosságot vigyem!


Uram tégy engem a Te békéd eszközévé!
S adj békét nekem!
Lőrinczi L. Anna

"A fény harcosa tudja, hogy Isten a magányt használja arra, hogy megtanítson az együttélésre. A háborút használja arra, hogy megmutassa a béke értelmét. A tétlenség unalmát pedig arra, hogy ráébresszen a kaland fontosságára. Isten a csöndet használja arra, hogy megtanítson a szavak felelősségére. A fáradságot használja arra, hogy megértesse az ébredés értelmét. A betegséget pedig arra, hogy ráébresszen az egészség fontosságára. Isten a tüzet használja arra, hogy a vízről tanítson. A földet használja arra, hogy megértsük a levegő értékét. És a halált arra, hogy megmutassa az élet fontosságát."

(Paulo Coelho)

"A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék." Indiai mondás

2009. május 18., hétfő


1978 Május 18. (31 éve történt)
Múzeumok Nemzetközi Napja.



A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának kezdeményezésére 1978-ban tartották először. A világnap üzenete: amit a múzeumok láttatnak, az nem holt anyag, hanem létünk előzménye, kultúránk, emberi mivoltunk szimbóluma.

Magyarországon a világnaphoz közeli hétvégén - idén 16-17-én - rendezik meg a Múzeumok Majálisát, a közönség és a szakemberek találkozóját a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Múzeumkertben. A kulturális tárca azon a hétvégén adja át az Év Múzeuma pályázat díjat.

2009. május 16., szombat





Illuminátusok

Az illuminátusok nevet a történelem során négy különböző társaság viselte. Az alombrádoké (Spanyolo.), az entuziászta és vizionárus álmodozókból álló guerineteké (Franciao, 1684 körül), a misztikusok által alkotott egyesület (Belgium, XVIII. század második fele), és végül az illuminátusok rendje.

A rend

A rend, melyet Weishaupt Ádám kánonjogi tanár alapított Inglostadtban (1776. május 1.), csakhamar elterjedt Németország összes, római katolikusok által lakott részén. Napjainkban az Illuminátusok fogalom alatt csak őket értik.

Alapítója a perfektibilisták rendjének nevezte a rendet, és tagjait. Idegenséggel viseltettek a jezsuita rend valamint a szellemi bilincsek iránt. Az az eszme fogalmazódott meg Weishauptban, hogy egy társaságot kell létrehozni, amely hatását mindenfelé kiterjeszti, a leghatalmasabb szellemeket öleli föl, az ész uralmának helyreállításáért munkálkodik, továbbá előremozdítja a vallásos s politikai felvilágosodást és az emancipációt.

Tanai szerint a vallásos dogmák és istentiszteleti formák elvetendők, csak a deizmus rendszere terjeszthető, és a köztársasági elvek a hirdetendők. Knigge betársulásával, és a szabadkőműves páholytól nyert támogatás folytán az új rend rohamosan terjedt.

Felbomlásuk

Az Illuminátusok közt csakhamar kölcsönös kémkedési, vallatási s más ilyen rendszer fejlődött ki, mely ugyan határozott ellentétben állott az igaz szabadsággal, de arra valónak tekintetett, hogy minden szálat egy kézbe adjon, mely aztán a szent sereget az emberiség boldogítására vezesse. Ez a rend felbomlását okozta, majd Weishaupt és Knigge, a két vezető is meghasonlott egymással. Később a bajor választófejedelem, az immár közveszélyesnek ítélt rend feloszlatására először 1784. június 22-én, majd 1785. március 2-án is rendeletet adott ki, melyben Weishauptot megfosztotta tanári állásától és száműzte Bajorországból.

Weishaupt ezután Halléba vonult ahol 83. éves korában bekövetkezett haláláig élt (1830). A rend sok tagját is szigorúan megbüntették.


és a film bátran ajánlom mindenkinek!

Angyalok és démonok trailer


Dan Brown - Angyalok és Démonok

"Lélegzetelállító, valós idejű kaland… Izgalmas, sodró lendületű - és szokatlanul intelligens." San Francisco Chronicle • Egy ősrégi, titkos testvériség •Egy pusztító erejű, új fegyver• És egy elképesztő célpontRobert Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet - az Illuminátusok - bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen. Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után.

Garai Gábor:
A FŰ, A FOLYÓ, TE MEG ÉN

A fű, a folyó, te meg én,
szemed reggeli üvegén,
idén egy végső korty meleg,
egy törpe-kagyló-amulett,

és koraősz és nyárutó
siettető, karoltató,
és vér-pihék a nap előtt,
és fölcikázó evezők,

aztán az est, s hogy nincs tovább,
hogy vártalak négy nyáron át,
s hogy halhatatlan a remény,
s a fű, a folyó, te meg én.

2009. május 15., péntek


"Az emberek különböző utakon próbálják megtalálni a beteljesülést és a boldogságot. Az, hogy nem a te utadat járják, nem jelenti azt, hogy eltévedtek."

(H. Jackson Browne)

2009. május 13., szerda


MÁJUS 12., 13., 14. PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK)

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szunyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53). Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Sándor M. 1976: 223). Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz (Pócs 1964: 33). A Drávaszögben, Vörösmarton erről regula szól:
Sok bort hoz a három ác,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!
(Lábadi 1988a: 300)

Ferencszállási mondóka, ugyancsak a szőlővel kapcsolatos:
Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök,
Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljetnek kendtök!
(Bálint S. 1980b: 275)

Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot. Ipolybalogon mondogatták
Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász.
(Csáky 1987: 149)

A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.


SZENT PONGRÁC
Május 12.
+304. (?)

Pongrác története egy fiú hősiességének himnusza. A 6. században keletkezett szenvedéstörténete szerint szüleit korán elvesztette, s a tizennégy éves fiú nagybátyjával, Dénessel frígiai hazájából Rómába költözött. Épp abban az utcában, ahol megszálltak, lakott Kornél pápa és vele számos keresztény, akik hamarosan megszerették az élénk fiút, és főpásztoruk elé vezették. Kornél pápa fölismerte a fiú tiszta lelkületét, és megkeresztelte.

Dénes, az öreg barát meghalt, Pongrác azonban ekkor már tudta, hogy nem maradt árván. Részt vett a közösség imáin és áldozati ünnepein, amíg egy napon katonák el nem fogták, s a császár elé nem vezették. A császár megsimogatta arcát, és barátságos szóval kérte, hagyjon föl ,,babonaságával''. Pongrác félelem nélkül a szeme közé nézett, és ezt mondta: ,,Éveim szerint ugyan gyermek vagyok, mégis az enyém az én Uramnak, Jézus Krisztusnak az igazsága és ereje. Ezért a te intelmed nekem annyi, mintha az a festett kép beszélne ott a falon. Az istenek, akiknek imádását nekem parancsolod, csalók voltak. Nővéreiket meggyalázták és szüleiket sem kímélték. Ha ma egy hivatalnokod ilyen tetteket követne el, azon nyomban megöletnéd. És te nem röstelled, hogy ilyen isteneket imádsz?'' -- Diocletianus elnémult. Intett az őrségnek. A katonák elvitték a fiút, és lefejezték a Via Aurelián.

Pongrác sorsa minden korban élénk részvétre indította a hívőket. Tiszteletére az 5. századtól van bizonyíték. Symmachus pápa (498--514) bazilikát emeltetett a Via Aurelián lévő sírja fölé. Rómában fehérvasárnap az újonnan megkereszteltek ünnepi körmenetben a bazilikájához vonultak, ott levetették keresztelési ruhájukat és megújították hitvallásukat. Hitüket az ártatlan gyermek oltalma alá helyezték szeretetük és bizalmuk jeléként. E bizalom eskük megerősítéseként is szolgált bírói tárgyalásokon: a peres felek Pongrác sírjánál esküdtek meg arra, hogy igaz a vallomásuk. A késő középkor óta Pongrácot a tizennégy segítőszent közé sorolják.
Istenünk, kérünk, hallgasd meg Szent Pongrác közbenjárásában bizakodó Egyházadat, és add, hogy vértanúd könyörgésére mindig biztonságban éljünk, és odaadó szívvel szolgáljunk Téged!


SZENT BONIFÁC
November 13.
+1007 körül

Életéről így ír Hevenesi Gábor a 17. század végén:

Bonifác előbb a csehországi Brewnowban, majd Magyarország szent hegyén a Szent Márton apátságban volt Asztrik tanítványa. Mikor Asztrik kalocsai érsek lett, Bonifác utóda lett az apátságban. De nem tölthetett sok időt a kolostor békéjében, mert Szent István, aki egész országát meg akarta téríteni, 1004 körül Alsó-Pannóniába rendelte (ahol még nem volt mindenki keresztény). Apostoli feladatát oly komolyan vette, hogy nem csupán Krisztus nyáját gyarapította Isten igéjének hirdetésével, hanem a pogányoknak is hirdette az evangéliumot. Mikor ugyanis tudomására jutott, hogy Szent Adalbert, ki nem oly rég még társa volt Magyarországon a térítésben, a poroszoknál elnyerte a vértanúság koronáját, fölgyulladt benne a vágy, hogy ő is hasonló koronát nyerjen, s elhatározta, hogy késlekedés nélkül a küzdőtérre siet, mert abban bízott, hogy ő is elnyeri a vértanúságot. Isten meghallgatta kívánságát, a pogányok ugyanis megelégelték, hogy közülük oly sokat Krisztus hitére térített. Egy prédikációja közben csúfolni kezdték, s mivel nem hagyta abba a beszédet, karddal súlyos sebet ejtettek rajta. Bár nem halt meg azonnal, mégis vértanúnak kell tartanunk, miként halála után a hívők tisztelték. Az Úr 1007. esztendeje körül halt meg.


"Szervác, Pongrác, Bonifác,
mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon,
füstöljenek kentek!"

A hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három szentéletű férfi, akik a keresztény hitéért haltak mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták.
fagyosszentekEgyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról:
- Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott,
- Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt,
- Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok.

Emiatt ők ránk haragszanak, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.

Tehát a hagyomány innen eredhet, amelyre rátelepszik a népi megfigyelések hosszú sora, mert kétségtelen, hogy ezeken a napokon visszatér a hideg, hajnalra megdermednek a fák, reszketnek a virágok. Egyszóval a fagyosszentek - a kertek rémei. A három jómadár, akik még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is kárt tesznek.

Tudományos magyarázata pedig az lehet, hogy május elején a sarkvidéki hideg légtömegei betörnek a Kárpát-medencébe. Ez lenne az oka a hirtelen jött hidegnek is.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden évben ezeken a napokon érkeznének a fagyos napok. Az is előfordulhat, hogy éppen ezek a hónap legmelegebb napjai, vagy előtte, illetve utána köszöntenek be fagyok, erős lehűlések. Éppen ezért nem szabad pontosan a nevezetes napokhoz ragaszkodni, mBonifácár csak azért sem, mert ez a hiedelem is nagyon régi keletű, valószínűleg még a naptárreform előtt keletkezett.

A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi - még a Julius Caesartól származó - naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont - Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve - május 12-14. maradt ezután is.

Népi megfigyelések, hagyományok, mondókák…

Jövendölés:

"Sok bort hoz ám a három ác,
Pongrác, Szervác, Bonifác,
ha felhőt egyiken se látsz!"

"Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!"

"Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!"

Népi tanácsok:

"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!"

De nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei. Ugyanis van még egy: Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert: "Ha Orbán nevet, a szőlő sír" ,"Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő."

Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".
A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot, azokat a növényeket, amelyek a legérzékenyebbek a hidegre.
A négy fagyosszent könnyen elronthatja a szép májusi napsütésünket. De sebaj, jön a nyár, jönnek a meleg napok!


Ady Endre: Fagyosszentek

Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
— Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
— Nos, tartottak künn térzenét?
— Igen — szólt kurtán, fagyosan.
— A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita...

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6.- Budapest, 1996. április 30.) író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az MTA tagja.

Tanulmányait Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen végezte. 1928-ban szerzett magyar–német szakos tanári diplomát. 1929-től a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa volt. 1936-tól az Eötvös Kollégium tanára. 1945-ben a budapesti egyetem magántanára és a Magyar Írószövetség (1956) alapító tagja. 1945-1947 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás -és közoktatásügyi miniszter, 1945-től az Eötvös Kollégium igazgatója. 1948-tól az MTA főkönyvtárosa. 1950-től nyugdíjba vonulásáig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. 1982-ben az MTA tagja lett.


Díjai

* Magyar Köztársasági Érdemrend (1946)
* Szocialista Munkáért Érdemérem (1954)
* Batsányi-díj (1966)
* József Attila-díj (1968)
* A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
* Felszabadulási Emlékérem (1970)
* A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1974)
* Grillparzer-gyűrű (1974)
* Herder-díj (1976)
* Ady-jutalomdíj (1978)
* Állami Díj (1978)
* Az Osztrák Köztársaság ezüst Érdemrendje (1979)
* A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1984)
* SZOT-díj (1985)
* A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1989)
* Akadémiai Aranyérem (1989)
* A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)
* Széchenyi-díj (1996)

Művei

* Arany János (1937)
* Balaton (1940)
* Helyünk a világban (1946)
* A magyar irodalom képeskönyve (1956)
* Dunántúli hexameterek 1946-1956 (1956)
* Lassul a szél (1957)
* A német elbeszélés mesterei (1957)
* A német líra kincsesháza (1959)
* A magyar zenetörténet képeskönyve (1960)
* Német költők antológiája (1963)
* Keresztury Dezső versei 1930-1965 (1965)
* Örökség (1970)
* Arany János (1971)
* A szépség haszna (1973)
* Így élt Arany János (1974)
* Arany és az MTA (1975)
* Égő türelem (1975)
* A magyar opera- és balettszcenika (1975)
* Nyitott kör (1976)
* Válogatott versek (1979)
* Így éltem (1979)
* A viaskodás szonettjeiből (1979)
* Hat tétel a nyelvről (1979)
* Istenek játékában (1981)
* Híres magyar könyvtárak (1982)
* Pásztor (1982)
* Állandóság a változásban (1984)
* A magyar önismeret útja (1985)
* Kapcsolatok (1988)
* Határok, frontok (1989)
* "S mik vagyunk mi?" (1992)
* Nehéz méltóság (1993)
* Féktelen idő (1994)
* Valaki tenyerén (1995)
* Válogatott műfordítások (1997)






Keresztury Dezső - Nézz vissza...

Nézz vissza, s ujraéled,
mi volt: órák, napok,
sebző-gyógyító évek,
mi élő emlékké lett
s ami belénk fagyott.

Mennyi mélyre futó kés,
szorongó fájdalom,
indulat, gond, törődés!
él, gyülemlik, kidől - és
elvérzik egy dalon.

Mennyi türelmes, néma
tett, lom hétköznapok
fénytelen tartozéka:
s több, mint sok heuréka,
szép rímek, dallamok.

Lám, a búvó-patak!
vize is megmarad:
a szótlan szív se hallgat;
beszél, s ki érti, annak
többet, mint nagy szavak


Keresztury Dezső - Kert

Egy kert jár vissza éber álmaimban:
virág, zöldarany fű, lugas; az út
sárgán a szőlős verandára fut,
fölötte kéklő ég, felhőtlen, nyíltan.

Csak édes szépség, nincs benn semmi rút;
fényében évszakok telt színe csillan,
együtt érzem benn, ahogy vágyaimban,
az érett férfit és a kisfiút.

Mint virággal havas cseresznyeág,
reménnyel, búcsúzással van tele,
emlék s mindig új vágy játszik vele;

árnyából visszaint az ifjúság
s lenge nyomán az elrebbent madárnak,
fái közt, kék egén istenek szállnak.


Keresztury Dezső - Mélyülő örvény

Az évek múlnak, s múlhatatlan
nyomuk bennünk marad;
életünk bomlik s bonthatatlan
örök-egy pillanat.

Súgta, mondta, zengve dobolta
a szívünk, hogy szeret;
mint vad láng lobogtatta volna
életem életedet;

s ha egymást meggyötörni vitt a
dúlt vér, tépett ideg:
kéz, szó, fordulva csapott vissza,
magát sebezve meg.

Kín, szenvedély kiforr, letisztul,
elnémul s névtelen
van, mint a lét, mely létezik, túl
szavakon, tetteken.

Az évek múlnak s múlhatatlan
nyomuk egymásba vész.
Életünk bomlik s bonthatatlan:
együtt csonka-egész.

2009. május 12., kedd


Federico García Lorca: BAKKHOSZ

Zöld suttogás suhant át.
A fügefa kitárta lombját.
Akár a párduc, úgy les árnya
magamfajta költői árnyra.
A hold a kutyáit veszi sorra.
De eltéveszti s kezdi újra.
Zöld és fekete, tegnap s holnap,
babérjaik körém fonódnak.
Ki szeretne úgy, ahogy én,
ha új szívet plántálsz belém?
… S a fügefa rám ront orozva,
félelmesen megsokszorozva.

(Somlyó György fordítása)

2009. május 9., szombat




15 éve hunyt el Ayrton Senna

Az 1994-es San Marinó-i Nagydíj hetedik körében a brazil pilóta fékezés nélkül, 217 km-es óránkénti sebességgel csúszott ki a Tamburello-kanyarban.

Az 1994-es San Marinó-i Nagydíj már a kezdéskor kis híján tragédiát hozott, a pénteki első szabadedzésen a brazil Rubens Barrichello az egyik kanyarban 200 km/órás sebességgel megpördült, majd a falnak vágódott. A mentők öntudatlan állapotban emelték ki az autóból, és kórházba szállították az akkor a Jordan-Hartnál szereplő versenyzőt.

Másnap következett az első halálos baleset: az osztrák újonc, a 31 éves Roland Ratzenberger (Simtek-Ford) vesztette el uralmát autója fölött, 300 km/órás sebességgel száguldott, amikor kivágódott a pályáról. A helyszíni újraélesztési kísérletet követően helikopterrel kórházba szállították. Állapota akkor válságos volt, majd a leggondosabb kezelés ellenére rövidesen elhunyt.




A szörnyű baleset a "kötélidegzetükről" híres pilótákat is megrázta, annak ellenére, hogy még nem fejeződött be a második időmérő edzés, sokan nem voltak hajlandók újból kimenni a pályára. Többek között Damon Hill (Williams-Renault), Ayrton Senna (Williams-Renault), Michael Schumacher (Benetton-Ford) és J.J. Lehto (Benetton-Ford) sem.

A San Marinó-i Nagydíj vasárnapi, izgalommal várt rajtja sem múlt el baleset nélkül. A zöld jelzésre elinduló mezőnyben a finn J.J. Lehto (Benetton-Ford) autója beragadt. A közvetlenül mögötte lévők még ki tudták kerülni, de a 22. helyről induló portugál Pedro Lamy (Lotus-Mugen-Honda) későn vette észre az előtte veszteglő Lehtót, s nekiütközött. Lamy autójának jobb, Lehtóénak pedig a bal oldala egyszerűen leszakadt. A szerterepülő autódarabok és a kiömlő üzemanyag nem okozott nagyobb fennakadást, mindketten sérülés nélkül megúszták a nagy ütközést. Nem rendeltek el új startot.




A hetedik körben baleset miatt kellett félbeszakítani a versenyt. A Tamburello-kanyarban a háromszoros világbajnok Ayrton Senna (Williams-Renault) fékezés nélkül, 217 km-es óránkénti sebességgel kicsúszott a pályáról. A versenyautót szinte teljesen szétroncsoló ütközés következtében a sztár magatehetetlenül ült az autójában, míg hosszú percek után a segítségére siető mentők kiszabadították. Sennát helikopterrel azonnal kórházba szállították, de az orvosok már nem tudták megmenteni életét. Halálát a leszakadó jobb első kerék által okozott három - külön-külön is végzetes - fejsérülés okozta.

A futamot a rivális állapotáról mit sem sejtő Michael Schumacher nyerte.

A háromszoros világbajnok (1988, 1990, 1991) halálhírét mély megrendüléssel vették tudomásul szülőhazájában. Itamar Franco brazil miniszterelnök háromnapos gyászt rendelt el, és a nemzeti lobogót félárbocra eresztették. Senna emléke máig él a Forma-1-es szurkolók szívében, ennek rengeteg jele tapasztalható. Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás adatai szerint a 15-19 év közötti brazil fiatalok 31 százalékának még mindig Senna az elsőszámú kedvence.

Senna 161 futamon indult, 41 győzelmet aratott. Az időmérő edzéseken 65-ször volt a leggyorsabb, további 22 alkalommal indult az első sorból. A versenyeken összesen 13 645 km-en, 2982 körön át vezetett.

Ayrton Senna helyezései az összetett versenyben:

1984 - 9. hely/13 pont (csapata: Toleman-Hart Turbo)
1985 - 4. hely/38 pont (Lotus-Renault Turbo)
1986 - 4. hely/55 pont (Lotus-Renault Turbo)
1987 - 3. hely/57 pont (Lotus-Honda Turbo)
1988 - 1. hely/90 pont (McLaren-Honda Turbo)
1989 - 2. hely/60 pont (McLaren-Honda)
1990 - 1. hely/78 pont (McLaren-Honda)
1991 - 1. hely/96 pont (McLaren-Honda)
1992 - 4. hely/50 pont (McLaren-Honda)
1993 - 2. hely/73 pont (McLaren-Honda)
1994 - 0 pont/2 futam (Williams-Renault)




Egyénisége:

Senna különleges vezetési képességein túl is lenyűgöző egyéniség volt a Forma-1-ben. Szenvedélyes vezetési módját használta önmaga felfedezéséhez. A versenyzést a következőképpen hasonlította az élethez:
"Minél keményebben vezetek, annál több mindent fedezek fel magamon. Mindig a következő lépést keresem, egy másik világban, egy olyan helyen, ahol még nem voltam azelőtt. Ez egy magányos versenyzés, de nagyon érdekfeszítő. Mindig új érzéseket tapasztalok és mindig többet akarok. Ez az én motivációm."

Igencsak ellentétes Senna pályán levő élénk és határozott akarata az amúgy emberséges és együttérző tetteivel. Gerthard Bergerrel való barátsága közismert volt, előszeretettel tréfálták meg egymást.

Vallásos ember volt, gyakran olvasta a Bibliát, amikor repülőgépen utazott.

Ayrton körültekintő volt a sportban jelentkező veszélyekkel kapcsolatban, habár a korai karrierje nagyrészt még nem ezt tükrözi. Nézeteit talán Martin Donnelly 1990-es óriási balesete változtatta meg, ami Jerezben, a Spanyol Nagydíjon történt. Donnely autója darabokra tört, a versenyző az autóbójából a pályára esett ki. Három hónap múlva ébredt fel kómájából, Sennát megviselte Donnelly balesete.

1992-ben a belga pályán, Spa-Franchochampsban a pénteki szabadedzésen Érik Comas összetörte Ligier-Renault-ját a nagy sebességű Blanchimont szekcióban. A többi versenyző elhaladt a roncs mellett, de Senna kiugrott autójából, és visszarohant hozzá, hogy tartsa fejét, amíg az orvosok meg nem érkeztek hozzá. A franciának súlyos agyrázkódása volt, de végül szerencsésen megúszta a balesetet.

1993-ban szintén Spában, amikor Alessandro Zanardi összetörte a Lotusát az Eau Rouge kanyarnál, Senna megint kiugrott az autójából, hogy segítsen a sérült vezetőnek.
Az 1994-es San Marinó-i Nagydíjon Senna megdöbbent az osztrák Roland Ratzenberger halálos balesetén. Ragaszkodott ahhoz, hogy kimenjen a helyszínre, hogy lássa, mi történt. Azt, hogy gondolatban a versenyre koncentrált-e a vasárnapi futam megkezdése előtt, már sohasem fog kiderülni. A versenyen, egy nappal később ő is életét vesztette.

Senna halála után kiderült, hogy több millió dollárt adományozott a vagyonából gyermekeknek, jótékonysági intézményeknek. Alapítványa, az Instituto Ayrton Senna Brazíliában közel 80 millió dollárt fektetett be az elmúlt több mint tíz év alatt társadalmi programokba és rendezvénybe, nem kormányzati szervezetekbe, célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson az alacsony jövedelmű családból származó gyerekek és fiatalok képességeinek fejlesztésére, hogy később sikeres emberekké váljanak.

Ayrton Senna tiszteletére 2004-ben dokumentumfilmet készítettek ,,The Right to Win" címmel, ahol - többek között - Frank Williams is felidézte Sennával kapcsolatos emlékeit: ,,Ayrton nem mindennapi ember volt. Tulajdonképpen nagyobb ember volt a kocsin kívül, mint benne".

Egy, az emberi nagyságát bizonyító tárgyat a halála után találtak meg. Amint a pályabírók megvizsgálták a versenyautójának a maradványait, találtak benne egy betekert, vérrel átitatott osztrák zászlót. Győzelmi zászlót, amit az osztrák Roland Ratzenberger tiszteletére szeretett volna felemelni a verseny végén, aki az előző nap halt meg.

"Az állatok ismeri egymást, az ember nem. Még Dzsidzsia sem ismer engem, pedig a feleségem és örzőangyalom, s nyitva előtte fiókom és szívem egyaránt. De azért nem ismer. Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

(Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember)