Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. november 29., vasárnap

Wass Albert: Karácsonyi mese




Advent legendás angyalai


Advent első vasárnapja –az első angyal megérkezése

Az első vasárnap alkalmával egy kék köpenybe öltözött angyal száll le az égből, az első vasárnap angyala. Leszáll az égből, hogy közelebb kerüljön az emberekhez, de sokan a nagy rohanás közepette nem veszik észre. Ma először, keresi azokat az embereket akik meghallják hangját.

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.

Advent harmadik vasárnapja- a harmadik angyal eljövetele

Már csak két hét van hátra az év legszebb ünnepéig. Egy ragyogó, fehér angyal száll le a földre, kezében egy csodálatos erejű fénysugárral. Minden embert, akinek tiszta szeretet lakozik szívében, megérint fénysugarával. A fény ragyogni kezd, s megtölt minden embert békével és boldogsággal.

Advent negyedik vasárnapja- a negyedik angyal megérkezése

Mindössze egy hét van hátra az ünnepig. A mennybolton megjelenik egy lila lepelbe öltözött angyal, kezében lantot tart, s énekel a tiszta szívű embereknek. Sok kis angyal kíséretében zengi a béke dalát, s életre kelti a földben szunnyadó magvakat, hogy tavasszal virágok és zöldellő növények borítsák a földet.

A negyedik vasárnapot követő héten elérkezik az év legszebb ünnepének ideje, a szeretet és béke időszaka, a karácsony.
Advent első vasárnapja - készüljünk a karácsonyra!


Az Advent a karácsonyi ünnepekre való előkészület ideje, ugyanakkor a második eljövetelre is irányítja figyelmünket. Krisztus arcát szemléljük, aki emberré lett, aki kisgyermekként jött közénk, aki örömet hozott a Földre. Hangolódjunk rá az ünnepre!

Rónay György: Advent első vasárnapja

Amikor a fák gyümölcsöt teremnek,
tudhatjátok, hogy közel van a nyár.
Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg
korcs ágaimon más, mint a halál?
Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!

Ádvent, éber várakozás Krisztus eljövetelére

Már napokkal ezelőtt megjelentek a virágárusoknál az ádventi koszorúk. A „szabályos” koszorú fenyőből készül, rajta három viola és egy rózsaszín gyertya. Más díszek is rákerülhetnek, de azok már nem tartoznak a lényeghez.

A katolikus templomokban és családi otthonokban egyaránt elhelyezik, és a négy adventi vasárnap, vagy már előző este mindig eggyel több gyertyát gyújtanak. A gyertyagyújtást közös énekkel, szentírási szakaszok felolvasásával és közös imádsággal végzik.

Az Ádvent (az Úr eljövetele) Szent András ünnepe körül – idén december 2-án – kezdődik. Négy ádventi vasárnap van karácsonyig. A katolikus templomokban ebben az időszakban nem díszítik virággal az oltárt, az orgona csak az ének kíséretére szorítkozik, a miséző pap viola miseruhát használ, de a harmadik vasárnap lehetséges a rózsaszín. Az Ádvent eredete a 4. századig nyúlik vissza.

Régi szokás templomainkban, hogy az ádventi hétköznapokon hajnali, úgynevezett rorate misét végeznek.




Az ádventben a keresztény ember készül karácsonyra, Krisztus születésének ünnepére, de egyben Krisztus világvégi eljövetelére is. A népi jámborság megnyilvánulásai az ádventi koszorú mellett a karácsony előtti betlehemezés, és a keresztény család közös Szent Család-járása. Amíg a betlehemezés karácsony eseményeit mondja el, addig a Szent Család-járás inkább a felkészülés ájtatossága a családi otthonokban.

Ebben az időben sokszor felhangzik a csodálatos gregorián himnusz: Rorate, coeli desuper, et nubes pluant justum – Harmatozzatok, egek onnan felülről, és felhők hozzák az igazat.

Ádvent – maga az ünnep

Mit is jelent az "Ádvent" szó?


Ádvent, Adventus Domini = az Úr eljövetele, röviden: Úrjövet. Ádvent az Úr kegyelemhozó eljövetelére való felkészülés időszaka.

Mikor tartjuk az Ádventet?


Ádvent - egyben az egyházi év - a Szent András ünnepéhez (nov. 30.) legközelebb eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik. Négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka. A liturgikus szín: viola (kivéve Ádvent III. vasárnapján, amikor szabad rózsaszínt használni). December 17-től már a közvetlen karácsonyi előkészület jeles napjait tartjuk.

Milyen Úrjövetről emlékezünk meg Ádventben?

1. Történelmi Úrjövet. Az Ószövetség várakozása Krisztus első (alázatos) eljövetelére "az idők teljességében".
2. Kegyelmi Úrjövet. A hívő lélek várakozása Krisztus folytonos (lelki) eljövetelére a Karácsonyban.
3. Eszkatologikus Úrjövet. Az Egyház virrasztó várakozása Krisztus második (diadalmas) eljövetelére az Utolsó Napon.

Kik az Ádvent lelki mesterei?


1. Izaiás próféta, a vágyakozás tanítója: "Harmatozzatok, egek, onnan felülről!" (Iz 45,8)
2. Keresztelő Szent János, a felkészülés tanítója: "Készítsétek az Úr útját!" (Mt 3,3)
3. Szűz Mária, az önátadó, alázatos várakozás tanítója: "Legyen nekem a te igéd szerint!" (Lk 1,38)




Mi jellemzi az ádventi lelkületet?

1. Saját gyengeségünk, megváltásra való rászorultságunk tudata, mert "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak megkegyelmez" (Jak 4,6).
2. Bűnös múltunk elutasítása, állandó fohászkodás Isten irgalmáért: "Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat!" (Zsolt 84,8).
3. Figyelmes, éber várakozás, reménykedő virrasztás: "Virrasszatok, mert amely órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia!" (Mk 13,35).

Melyek az Ádvent sajátos gyakorlatai?

1. Csönd, elmélkedés, imádság.
Foglalkozzunk többet Isten dolgaival, ismerjük meg jobban azt, akit várunk. Legyünk többet csöndben, magunkban. Kerüljük most a hangos helyeket, izgalmakat, szórakozásokat. Járjunk Mária lelki iskolájába: figyeljük őt, imádkozzunk hozzá, vegyünk részt a Roráte (ádventi hajnali) miséken.
2. Készülés Karácsonyra.
Készüljünk elő családunk karácsonyi liturgiájára. Ajándékainkat a helyes lelkület és szeretet készítse elő és hitelesítse: gondos, személynek szóló kiválasztás, és nem üzleti szellem.
3. Bűnbánat.
A közelgő Karácsony várakozásában szorgosan, mégis vidáman tisztítsuk ki lelkünket minden szennytől.

Melyek az Ádvent szimbólumai?

1. A viola szín: az összeszedettség, szent fegyelem és bűnbánat színe.
2. Az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei.
3. Nem liturgikus jelkép - s nem is kerülhet a liturgia megszentelt formái elé -, de segítheti elmélyülésünket az újabb korban divatba jött ádventi koszorú. Mintegy élő naptár mutatja a családnak, a templomi közösségnek a Karácsony közeledését.

Az adventi naptár kitalálója

Adventi naptár már hetekkel karácsony előtt mindenfelé vásárolhatunk. A préselt ajtócskák mögött kis csokoládé-meglepetések várnak a kíváncsi "édesszájúakra". Más adventi naptárak fából készült kis dobozokból állnak, vagy hosszú ajándékcsomagokból. De mindig 24 ajtócska, 24 zacskó vagy csomagocska van a naptárban, hogy december minden napjára jusson egy ajándék szentestéig.

Ezt a szép szokást egy édesanya találta ki. Rosszul esett neki, hogy kisfia minden este azzal a kérdéssel nyaggatta: "Hányat kell még aludnunk, hogy megjöjjön a Jézuska?" Egy nap fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia mindennap lecsippenthetett egyet. A kisfiúból idővel felnőtt lett.

Eszébe jutott egyszer az édesanyja naptára. Úgy gondolta, hogy más gyerekeknek is örömet szerezhetne vele, és ezért elhatározta, hogy adventi naptárakat készít és árusít. Nagy sikere lett. Nemsokára gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben, igen idős korában.

Advent növényei

Sok családban már advent első vasárnapján megkezdődik a karácsonyi készülődés, hiszen karácsonyig alig néhány hét van hátra. Ünnepi hangulatot teremthetünk, ha adventi koszorúval díszítjük a lakást.

Az adventi koszorú története nem olyan régi, mint gondolnánk. Az ötlet XIX. századi, egy Johann Heinrich Wichern nevezetű német protestáns lelkésztől származik, aki úgy próbálta karácsonyig múlatni az időt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen huszonnégyet. A szokás hamar elterjedt, de a gyertyák száma mára négyre redukálódott.




Pár évtizede szemfüles kertészek újítást vezettek be, így a koszorúk megjelentek az ajtókon és ablakokon is.

Adventi koszorút mi magunk is készíthetünk, nem kell beérnünk a bolti "műanyag" változattal. A lényeg, hogy természetes anyagokat, illetve növényeket használjunk. A koszorún három szín dominál: a zöld, amely a termést, a piros, amely az életet, és a sárga vagy az arany, amely a fényt szimbolizálja.

Ha megvesszük a mohából, cirokból vagy szalmából készült koszorúalapot, akkor már csak a díszítéssel kell foglalkoznunk.

Zöld

Mikor elmegyünk beszerezni a család fenyőfáját, gyűjtsünk be néhány ágat és dróttal vagy zöld színű cérnával erősítsük az alapra. Használhatunk más örökzöld növényt is, így például magyalt vagy a több szempontból is aktuális fagyöngyöt.

De körbenézhetünk az otthoni fűszerek között is, a babérlevél kellemes illatot kölcsönözhet a koszorúnak. A tiszafával azért vigyázzunk, mert bár rendkívül dekoratív növény, de a piros bogyóján kívül minden része mérgező.

Piros

Piros színű hozzávalókból bőséges a választék. Kezdjük rögtön az almával. Kis méretű almát használjunk. A felhasznált négy alma lesz a gyertyatartó, melyekbe a szár eltávolítása után könnyedén beleszúrhatjuk a gyertyákat.

A csipkebogyó begyűjtésének is elérkezett az ideje, a piros bogyók szintén díszítő célt szolgálnak. Ha túl sok csipkebogyót gyűjtöttünk volna, az sem probléma, egyéb felhasználási lehetőségei is ismertek. Felhasználhatjuk a madárbirs termését is.

Sárga

Most jöhetnek a sárgás levelű örökzöldek. Elővehetjük a tavalyról megmaradt fenyőtobozokat. Egzotikussá tehetjük a koszorút, ha fahéjjal, szárított narancs- vagy citromkarikával díszítjük. Néhány szegfűszeget is beleszúrhatunk az alapba, így lesz igazi az illatkavalkád.

A gyertyák kiválasztásának arra figyeljünk, hogy színben és illatban harmonizáljanak a többi dísszel. A méhviasz alapú gyertyák a karácsonyi sütemények illatát idézik. A meggyújtott gyertyák meleg fénye adja meg a koszorú ünnepi hangulatát.

Felhasznált forrás: Virtuális Plébánia, HarmoNet, Édenkert Online, Communio nyomán

Rodokrozit

Újra valódinak tűnik a torinói lepel

Egy alig olvasható felirat a torinói leplen bizonyítja, hogy valóban Jézus halotti leple volt, állítja egy vatikáni kutató.

A Barbara Frale történész új könyvében kifejtett állításra több tudós azonnal szkeptikusan reagált, kitartva amellett, hogy a lepel középkori hamisítvány.

Frale számítógép segítségével kinagyította a leplen szórványosan olvasható, alig látható görög, latin és arámi nyelvű szavak képét. A kutató arra a következtetésre jutott, hogy a feliratok a názáreti Jézus nevet tartalmazzák görög nyelven. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a szöveg nem lehet középkori eredetű, mivel abban az időben egyetlen keresztény, még egy hamisító sem nevezte volna Jézust csak názáretinek, isteni eredetének megemlítése nélkül.

A leplen egy keresztre feszített férfi alakja látható, összetett kezén és lábán szivárgó vérrel. A hívők szerint a lenvászon Krisztus képe a feltámadásakor színeződhetett el. A Vatikán tulajdonában lévő leplet a torinói székesegyházban őrzik különleges körülmények között, és csak ritkán állítják ki.

A szkeptikusok azt hangsúlyozzák, hogy az 1988-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a textíliát a XIII. vagy a XIV. században szőtték. Bár a halvány betűket évtizedekkel korábban felfedezték az arc körül, komoly tudósok a teszteredmények ismeretében elutasították azok vizsgálatát - mondta Frale. Amikor azonban kivágta a szavakat a lepelről készült fényképekről és szakértőknek megmutatta őket, azok arra a következetésre jutottak, hogy ez az írásmód a Közel-Keleten volt szokásos a Krisztus utáni első században.

A történész feltételezi, hogy a szöveget egy írástudó írta fel egy iratra, majd a lepelre ragasztották a fej körüli részre, hogy családtagok illendően eltemethessék a halottat. Az abban a korban használt tintában lévő fémnek köszönhetően az írást a vászonra is fel lehetett vinni - véli.

Frale szerint a szöveg részben igazolja az evangéliumnak Krisztus utolsó perceiről szóló beszámolóját is. Egy görög nyelvű részlet, amely úgy olvasható, mint "eltávozott a kilencedik órában", Krisztus halálának a szent szövegekben jelzett idejére utalhat.

Egy Frale által tanulmányozott kinagyított képen legalább hét szó látható, amelyek Jézus feje körül olvashatók, vízszintesen és függőlegesen. Egy rövid arámi betűs részt nem fejtettek meg. Egy másik, latin nyelvű töredék, "iber" Tiberius császárra utalhat, aki Jézus keresztre feszítésének idején uralkodott - mondta a történész.

"Megpróbáltam tárgyilagos lenni és a vallási kérdést félretenni" - mondta Frale. "Egy ősi dokumentumot tanulmányoztam, amely egy férfi sajátos helyen és sajátos időben történt kivégzését igazolja" - tette hozzá.

Frale Olaszországban a középkori templomos lovagrendről folytatott kutatásairól és a Vatikáni Titkos Levéltárban talált, a lovagrenddel foglalkozó kiadatlan dokumentumok felfedezésével vált ismertté. Idén jelent meg egy tanulmánya, amelyben azt állította, hogy a lepel valaha a templomosok birtokában volt. A tanulmány kétségeket ébresztett, mert a lovagrendet a XIV. század elején felszámolták, és a leplet először 1360 körül említik egy francia lovag tulajdonaként.

Frale legújabb könyve, a La Sindone di Gesu Nazareno (A názáreti Jézus leple) azonban még nagyobb kétséget ébresztett a szakértőkben.

"Az emberek szemcsés fotókkal dolgoznak, és azt hiszik, látják a dolgokat" - közölte Antonio Lombatti egyháztörténész, aki maga is több könyvet írt a lepelről. "Ez mind a képzelet és a számítógépes program eredménye" - tette hozzá.

Lombatti szerint görög és arámi feliratos leleteket találtak I. századi zsidó temetkezési helyeken, de latin nyelv használatáról még nem hallottak. Azt az elképzelést is visszautasította, hogy a hatóságok - némi papírmunka után - hivatalosan visszaadták volna a kivégzett ember holttestét a hozzátartozóknak. A rómaiak által alkalmazott legkegyetlenebb büntetés áldozatait elrettentés végett rendszerint a kereszten hagyták, vagy egy szemétdombra dobták.

2009. november 27., péntek


Szakáli Anna: Az éhes macska

A macska csapzottan, éhesen kódorgott a patak partján. Időnként keserves panasszal nyávogott, hogy ő neki nem segít senki, vele nem törődik senki.

Meghallotta ezt a lapulevél alatt tanyázó keresztes pók. Gyorsan szőtt egy hálót és megszólította a macskát.

- Hallod-e te macska? Én megetetni nem tudlak, mert az én élelmem nem felelne meg erre a célra. De szőttem neked egy hálót, ülj le a patak partjára és fogjál halat.

A macska megköszönte a hálót, de nem igazán tetszett neki az ötlet, hogy meg kell dolgoznia a halért. Mivel azonban a pók figyelte őt, ezért leült a parton és nézte, ahogy a halak ide-oda úszkálnak a vízben. Egy idő után bemerítette a hálót és kifogott egy kicsi halat.

Gondolta, ha már ez ilyen gyorsan megy, akkor többet is foghat, és majd elad belőle. Letette hát maga mellé a halat és újra bevetette a hálót.

A halacska azonban addig vergődött a part mentén, míg sikerült neki visszaugrani a vízbe és elúszott.

A macska közben kifogott még egy halat, és azt is letette maga mellé. De ezzel sem járt jobban, ez is visszatalált a vízbe. És ez így ment. A macska kifogta a halakat szépen sorba, de azok mindig visszaugráltak, mivel a macska lusta volt a parttól távolabb, biztonságos helyre vinni őket. Hiába fogta ki a halakat, nem gondoskodott a megőrzésükről.

Így aztán egy idő után korgó gyomorral ment haza. Hiába volt háló és hiába volt hal, a macska éhes maradt. Hazafelé mentében így dohogott: - Minek adta nekem ezt a hálót a pók? Jobb lett volna, ha valami készételt ad! Most dolgoztam, mégis éhes vagyok! Eladom a hálót, legalább kapok valamennyi pénzt.

Úgy is tett. A hálóért kapott pénzt elitta a Galóca kocsmában és másnap újra ott kódorgott éhesen a patakparton.



Tanulság: A szorgalmas munka csak akkor válik értékké, ha nem sajnáljuk fáradtságunkat a szerzett javak megőrzésére és megtartására.

Link

Elhunyt Melis Györg






Elhunyt Melis György operaénekes; a Kossuth-díjas művészt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját 86 esztendősen, péntek hajnalban érte a halál.

Melis György 1923. július 2-án született Szarvason. 1943-ban került Budapestre, először a Műegyetemre járt, majd 1945 és 1951 között a Zeneakadémián tanult.

A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár hívta próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben mutatkozott be, Bizet Carmen című operájában. Még abban az évben magánénekes lett. Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét elénekelte. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek.

1989 óta az Operaház örökös tagja volt. Munkáját a többi között Liszt Ferenc díjjal, Kossuth díjjal ismerték el, 2003-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.



Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – 2009. november 27.) magyar operaénekes (bariton).

Pályája

Szlovák paraszti családból származik (szülei: Melis Mihály és Szrnka Judit), csak ötéves korában tanult meg magyarul. A szarvasi evangélikus gimnázium után 1943-ban jött fel Budapestre, először a Műegyetemre járt, majd 1945 és 1951 között a Zeneakadémián tanult. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár hívta próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben mutatkozott be, Bizet Carmen című operájában (Morales szerepében), majd a Don Pasqualéban Malatesta doktort énekelte. Még abban az évben magánénekes lett. Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel 70-et) elénekelte. Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek. Két évtized alatt csaknem húsz művész vette át az elismerést. 1989 óta az Operaház örökös tagja. 1991 decemberében ünnepelték kétezredik operai fellépését, a Così fan tutteban.

Szerte Európában és a tengerentúlon is (Egyesült Államok, Mexikó) nagy sikerrel vendégszerepelt, legnagyobb külföldi sikereit Mozart Don Giovannijával aratta.
Főbb szerepei

* Almaviva gróf (Mozart: Figaro házassága)
* Don Alfonso (Mozart: Così fan tutte)
* Don Juan (Don Giovanni) (Mozart: Don Giovanni)
* Papageno, Öreg pap (Mozart: A varázsfuvola)
* Lescaut, hadnagy (Puccini: Manon Lescaut)
* Scarpia (Puccini: Tosca)
* Ping (Puccini: Turandot)
* Don Pasquale (Donizetti: Don Pasquale)
* Pizarro (Beethoven: Fidelio)
* Escamillo (Bizet: Carmen)
* Popolani (Pelikán) (Offenbach: Kékszakáll)
* Anyegin (Csajkovszkij: Anyegin)
* Saklovityij (Muszorgszkij: Hovanscsina)
* Kékszakállú (Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára)
* Biberach, Tiborc (Erkel Ferenc: Bánk bán)
* Háry János (Kodály: Háry János)
* A kérő (Kodály: A székely fonó)
* Figaro (Rossini: A sevillai borbély)
* Rigoletto (Verdi: Rigoletto)
* René (Verdi: Az álarcosbál)
* Don Carlos (Verdi: A végzet hatalma)
* Posa márki (Verdi: Don Carlos)
* Amonasro (Verdi: Aida)
* Jágó (Verdi: Otello)
* Falstaff (Verdi: Falstaff)

Díjai

* 1954, 1957, 1973: Liszt Ferenc-díj
* 1962: Kossuth-díj
* 1967: Kiváló művész
* 1974: Kazinczy-díj
* 1986: Bartók-Pásztory díj
* 2003: A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal
* 2003: A Magyar Állami Operaház mesterművésze

Gioacchino Rossini - Il barbiere di Siviglia / A sevillai borbély



NYUGODJÉK BÉKÉBEN!


2009. november 25., szerda


Ady Endre - A nagy Pénztárnok

»Gyere.« (Szólott a nagy Pénztárnok
S ömlöttek elébem az ezrek.)
»Gyere, nyavalyás, nyűgös ember,
Most kifizetlek.«

»Bajjal születtél: itt az ára.
Néhány bankó, mert sok husáng ért.
Tekercs-arany a kora-csókért,
Az ifjuságért.«

»Szemed, szived, gerinced béna?
Zúg a fejed, kerül az álmod?
Én most mindent, amit csak adtál,
Aranyra váltok.«

»Itt a napszám, mert sokat sírtál.
Itt a vérdíj, hogy magyar lettél.
Itt a pénz, mert sokat nótáztál,
Sokat szerettél.«

»Nagyon hittél, nagy fizetést kapsz.
Elpoklosodtál: itt a bére.
Itt a kínod, itt a reményed
S a szíved vére.«

»Eredj.« (Szólott a nagy Pénztárnok
És én nem birtam elinalni.)
»Ki vagy fizetve, béna koldus
S most meg fogsz halni.«

Napkő

2009. november 22., vasárnap

A maják és a világvége

A legtöbben, ha a maja kultúráról hallanak, egyetlen dolog jut eszükbe, a világvége. Ehhez igaz nagyon sokat tett Hollywood, de ez nem változtat a tényen, hogy keveset tudunk a kihalt kultúráról. Ijesztően keveset.

Ma szinte mindenki ismeri a legendát, miszerint 2012-ben véget ér a világ, hiszen a sokat kutatott, de legkevésbé sem ismert maja naptár, ebben az évben véget ér. Míg az élénk fantáziájú kalandozók jelnek, addig a tudósok csak egy furcsa véletlennek tartják a maja naptár 2012-es végét.
Talán azért is kering olyan sok misztikum ezen kultúra körül, mert bonyolult alapokra épült és csak csekély részét sikerült megfejteni. Az dolog pikantériáját az is fokozza, hogy míg a majához hasonló egyiptomi hieroglifákat a 19. században sikerült megfejteni, addig szinte semmilyen megoldást sem találtak a kutatók a 16. századra szinte teljesen eltűnt maja írásforma lefordítására.


A világ egyik legkülönlegesebb kultúrája volt

Megannyi próbálkozás közül talán az szovjet nyelvész, Jurij Knorozov 1953-as kutatásai a legtekintélyesebbek. Közép-Amerika Ősi Írása című tézise, egy a Berlin elfoglalása után előkerült kötetre épül. Ez ugyanis a ma még létező három maja kódex másolatait tartalmazta. Knorozov ezen kötetet kezdte tanulmányozni és benne talált rá a részleges megoldásra. A „pulyka” szó szótag hieroglifái mutatták meg neki a helyes utat. A maja, a mai japánhoz hasonlóan egy kombinált kép- és szótagírás. A szovjet nyelvész ezeket tanulmányozva rájött, hogy a legtöbb maja szó mássalhangzóra végződik, míg a szótagjelek magánhangzóra. Ebből szinharmóniára, azaz magánhangzó egyeztetésre következtetett, mint később kiderült, jól. Sajnos a felfedezés, még ha áttörést is hozott az ősi nyelv megfejtésében, nem volt maga a kulcs.


Bonyolult kép- és szótagírás maradt hátra az utókornak

A maják által létrehozott saját szókészlet és nyelv, olyan szintre fejlődött és olyan bonyolulttá vált, hogy szinte lehetetlen megfejteni. A jelek négyzet alakúak és dupla oszlopban balról jobbra, fentről lefelé kell őket olvasni. Ráadásul ezeket olyan sűrűn kombinálták az egykori írnokok, hogy azoknak egymástól eltérően, számtalan jelentésük lehet. A mai modern technológiának köszönhetően igaz felgyorsultak a kutatások, de a tudósok szerint sajnos még hosszú időbe telik, míg végleg megfejtik a maják nyelvének titkát. 2012-ig biztos nem végeznek vele.


Hollywood sokszor nyúlt már a maja legendákhoz. Legutóbb a 2012-ben


Új őrület a Nawaratna ékszer


Különleges varázserőt tulajdonítanak a Nawaratna ékszernek, amely ősidők óta ismeretes a régi kultúrákban. A hit és a misztikum reneszánszát éli tehát napjainkban.

A Nawaratna a szakértők szerint nem bűvös talizmán, de tényleg kisebb csodákra képes. Már az egészen ősi kultúrákban (maja, egyiptomi stb…) használták, magukon hordozták és különös erőt tulajdonítottak neki. Az uralkodó privilégiuma volt , mert így őrizhették meg az uralmukat, egészségüket és a Nawaratna segítségével nyertek hadjáratokat.

A Nawaratna nem más mint egy amulett, amelybe kilencféle nemes- és drágakő kerül, de szigorúan meghatározott sorrendben. Mindegyik kő sajátos energiát hordoz, méghozzá annak a bolygónak az energiáját, amelyhez a védikus asztrológiában tartozik. Így például a középen álló rubin, a Nap köve. A Nap pozitív energiája erősíti az önbizalmat és véd a csalódásoktól. Már az ókorban észrevették, ma pedig már amerikai tudományos kísérletek bizonyítják, hogy az embereknek saját elektromágneses rezgésspektruma van, amely a szervezetben zajló folyamatokat irányítja. Ha a szervezet károsodik, elveszíti egyensúlyát, vagyis betegség jön létre.

Ezek az energia formák működnek az ásványokban is. Ha az ásvány és az ember energiája kölcsönhatásba kerül egymással, akkor kioltják egymást, vagyis a szervezet elkezd gyógyulni. A drágaköves gyógyítást világszerte alkalmazzák különböző terápiák kiegészítőjeként. Működik akkor is, ha nem hiszel benne. Lehet készíttetni egyéni talizmánokat, de a Nawaratna mindenkinél működik csillagjegy, társadalmi helyzet, nem vagy vallási megyőződésre való tekintet nélkül. A viselője egyszer csak azt veszi észre, hogy az életben minden a helyére került, amely érzésre sokunknak szüksége van mai világunkban is. Lehet hinni, lehet kételkedni, de sosem árt kipróbálni.

N.Zs.

2009. november 19., csütörtök

A tibeti mandala

Mandala, Tibet, szerzetesMandala. Vajon mit rejt ez az egzotikusan csengő szó? Ha betévednénk egy tibeti kolostorba, a füstölőillatú félhomályban biztosan szemünkbe ötlene néhány mandala-kép, mely - ellentétben a kopár tájjal - a szivárvány minden színében pompázik. Mi a titka e sokszínűségében is harmonikus ábrának?

A mandala mint szimbólum:

Mandalaszerű motívumokkal a világ minden táján, számtalan kultúrkörben találkozhatunk. Nézzük csak meg a katedrálisok rózsaablakait, az arab kupoladíszeket, a bonyolult kelta csigavonalakat, vagy a részletesen kidolgozott azték öröknaptárat. Mindegyik szépséget áraszt magából, de ha a mandala eredeti értelmét keressük, az több, mint a tér harmonizálását elősegítő díszítés!

A mandala sajátos, kör alakú szimbólum, egy középpont köré szerkesztett, geometriai ábrákból és képekből felépített rendszer, melyet egész Ázsiában ismernek és használnak, elsősorban Tibetben. Ide - oly sok tanítással együtt - Indiából érkezett. A mandala szanszkrit szó, jelentése kör, mely a teljességet és tökéletességet jelképezi. Egyik remek magyar fordítása jelképkör vagy jelképoltár. Tágabb értelemben a központ elérését, a lényeg megragadását is kifejezi. Szimbólum, vagyis a látható, megnyilvánult forma mögött lapul valami: a szemnek láthatatlan rész. Titok előttünk, egészen addig, amíg meg nem ismerjük, nem tanulmányozzuk, így idővel egyre mélyebb rétegeit tárhatjuk fel.

A mandalákat készítésük módja szerint különböző típusokba sorolhatjuk. A leggyakoribbak a textilre festett mandalák, az ún. tekercsképek (tib.: thangka). Falra festett, papírra rajzolt változatuk is van; léteznek rizshalmokból álló, valamint színes kőporból szórt homokmandalák, és előfordulnak fára faragott vagy háromdimenziós, fémből készült formák is.

A mandala értelmezése:

A mandala összetett szimbólum, mely több szinten értelmezhető. Mindig igaz rá, hogy szent területet, megszentelt körzetet határol. Legtágabb értelmében a makrokozmoszt jelképezi, ilyenkor az egész világegyetem megjelenítésére szolgál, vizuálisan megjelenített tökéletes világmodellt ábrázol. A buddhista kozmológia szerint az univerzum közepe egy hegy, melyet Mérunak vagy Szumérunak neveznek. Ez az eredet, a forrás, az istenek világa. Tetején nyugszik az ég, gyökereit pedig az anyagba süllyeszti. Itt húzódik az axis mundi, a világtengely, ezt jelképezi a mandala középpontja, a mandala körében elhelyezkedő motívumok pedig a világ felépítését tükrözik.

A mandala értelmezésének következő szintje, hogy valamilyen isteni erő lakhelyét, egy isteni palotát ábrázol, különböző védőkerítésekkel, falakkal, melyek elválasztják a belső, rendezett teret a külső káosztól, kapukkal, melyet őrök védenek, kerttel, és magával a palotával, melyet rengeteg jelkép ékesít. Ha ez kétdimenziós formában jelenik is meg, mondjuk egy festményen, valójában egy háromdimenziós épület leképezése. A palota közepe szolgál az isteni és egyetemes erők gyűjtőpontjául, itt látható az istenség vagy az őt jelképező szimbólum. A tibeti pantheon sok istensége, vagyis a Bölcsesség sokféle aspektusa jelenhet meg a középpontban. Ez a „lakó" fogja meghatározni, hogy az egész mandala hogyan épül fel, milyen színekkel, isteni attribútumokkal, trónussal, ékszerekkel találkozhatunk benne.

Ha a mandalát az ember szintjére vonatkoztatjuk, vagyis mikrokozmoszként értelmezzük, akkor az erők a bennünk lévő erőkkel, erényekkel állíthatók párhuzamba, melyek sokszor rejtettek és csak szunnyadnak bennünk, de teljessé válásunkkal felébreszthetjük őket. A mandalát a tibeti buddhizmusban támasznak is nevezik, mert képi formába önti, szimbólumok köntösébe burkolja a tanítást, ezzel megjeleníti a láthatatlan ideákat és segíti a vallás követőinek szellemi feladataik végrehajtását.

A mandala használata:

A mandalát a tantrikus hinduizmusban és buddhizmusban a különböző vizualizációs, koncentrációs és meditációs gyakorlatok, a szemlélődés és elmélyülés segédeszközeként használják. A gyakorló első feladata, hogy maga mögött hagyja mindennapi gondjait, kavargó érzelmeit és össze-vissza szaladgáló gondolatait, vagyis lecsendesítse belső világát. Így - immáron megtisztulva - „léphet be" a mandalába, és célja, hogy eljusson egészen a középpontjáig.

mandalaA mandala használatát belső utazásnak mondhatnánk. Képzeletgyakorlat, koncentráció, mely összpontosított figyelmet igényel. A gyakorlónak el kell mélyülnie benne, elképzelnie, hogy valóban utazást tesz, hogy belép a mandalapalotába, ahol találkozhat az istenséggel. A tibeti tantrikus gyakorlatok szerint nemcsak megjeleníti maga előtt, hanem - és ez jelenti a gyakorlat velejét - azonosul az istenséggel. Önmagában hozza létre az istenség által megtestesített erőt és bölcsességet. A gyakorlónak meg kell értenie és beépíteni magába az istenség tanítását, majd visszaküldeni őt a szellemi világba. Amikor kijön a palotából, vagyis befejezi a gyakorlatot, magasabb szintre kerül, felvérteződik egy erővel. Természetesen ez mit sem ér, ha utána nem él eszerint, és az így átélt pozitív erőt nem nyilvánítja meg a világban. A mandala nemcsak az egyénnek hasznos, hanem a felajánlás eszköze is: a hozzá kapcsolódó szertartásokat és az ezzel nyert érdemeket a gyakorló minden élőlény üdve érdekében ajánlja fel.

A mandalák használata elősegíti a harmónia és teljesség létrehozását vagy inkább helyreállítását az emberben. A gyakorló arra törekszik, hogy a világ széttöredezettsége és ellentétei helyett ideális állapotot, egységet teremtsen meg magában. A cél nem kevesebb, mint a központba való eljutás, a megbomlott rend újbóli megvalósítása, visszatérés teljességünkhöz, vagyis igazi énünk megtalálása: erre a feladatra emlékeztet, ezt a küzdelmes utat segíti a képi ábrázolás. Módszer a megtisztulásra, a tanulásra, az önformálásra és fejlődésre. A mandala mindehhez iránymutatóként szolgál, olyan, mintha a dzsungelben vagy egy labirintusban bolyongva térképet kapnánk a kezünkbe, mely megmutatja a helyes utat. A pontos szerkezet, a szigorú szabályok szerinti felépítés, a rendezettség mankó elménk számára, mely megfogható, biztos támaszt nyújt gondolkodásunknak, persze ehhez szükséges, hogy ismerjük a szimbólumok jelentését.

A mandalák világa tán túl távolinak és misztikusnak tűnhet szemünkben, de üzenete a modern kor emberének is szól, ha vágyunk a tökéletesedésre. Hiszen a mandala használata, de akár már szemlélése is harmonizálja az ember működését és rendezi belső energiarendszerét. A mandala elősegíti a külső tér energiáinak áramlását is, de a legfontosabb, hogy emlékeztet bennünket ideális állapotunkra: teljességünkre.

Doba Éva


Kempis Tamás idézetek

(1390 - 1471)

Kempis Tamás„Mily boldog és okos, aki életében olyan igyekezik lenni, amilyennek halála óráján találtatni kíván.”

„Készen légy tehát mindenkor, és úgy élj, hogy a halál soha készületlenül ne találjon.”

„Az önzés többet árt neked, mint bármi a világon.”

„Ha tiszta volna a lelkiismereted, nemigen félnél a haláltól.”

„Két szárnyon emelkedik fel az ember a földről, tudniillik az egyenesszívűségen és a tisztaságon.”

„Az elveszett idő nem tér vissza.”

„Este mindig vidám leszel, ha a napot hasznosan töltötted.”

„Előbb legyen meg benned a béke, akkor mások között is békességet szerezhetsz.
A békességszerző ember nagyobb áldás, mint a nagy tudományú.”

„Szeretettel kell viselkedni mindenki iránt, de a bizalmaskodás nem üdvös.”

„Minél tisztább a szándék, annál szilárdabban halad az ember a különféle viharokon keresztül.”

„Miért keresel nyugalmat, mikor munkára születtél?”

„Sohase légy egészen dolog nélkül, hanem vagy olvass, vagy írj, vagy elmélkedjél, vagy imádkozzál, vagy a közjóért valami hasznost munkálkodjál.”

„Mások hibáinak és akármilyen gyarlóságainak elviselésében türelemre törekedjél; mert tebenned is elég sok van, amit másnak kell eltűrnie.”

„Használd az ideigvaló javakat, kívánd az örökkévalókat.”

„Vannak, akik magukat békességbe foglalják, és másokkal is békességben élnek.
És vannak olyanok is, akik magukban sem teremtenek békét, másokat sem hagynak békében. Másoknak is terhére vannak, de leginkább önmaguknak.
Vannak végül olyanok, akik a békességben otthonra találtak, és azon vannak, hogy másokat is megbékítsenek.”

„Ezen a földön ne készülj nagy nyugalomra, inkább nagy béketűrésre.”

„Ebben a nyomorúságos életben inkább abban lehet békességünk, hogy alázatosan elviseljük, ami kedvünk ellen van, nem abban, hogy egészen elkerül bennünket a bosszúság.
Aki jobban megtanul tűrni, nagyobb békéje lesz.”

„Ha igazán bölcs vagy, s úgy veszed a dolgot, amint van, sohasem kell valami baj miatt kedveszegetten szomorkodnod.”

„Nézd csak, milyen messze vagy még az igazi szeretettől és alázatosságtól: amely senki másra nem néz haraggal, méltatlankodással, csak önmagára.
Nem nagy szó derék és szelíd emberekkel egyetértésben élni: ez mindenkinek természet szerint kellemes, hiszen ki-ki örömest marad békében, s akik úgy gondolkodnak, mint ő, azokat jobban szereti.
De nagy kegyelem és nagyon dicséretes, valóban férfira valló tett békében meglenni goromba, gonosz, fegyelmezetlen emberekkel, vagy akár olyanokkal, akiknek eszejárása más, mint a miénk.”

„Nagy dolog a szeretet. Valóban nagy jó, mely egyedül könnyít minden terhet, és egyaránt elvisel minden egyenetlent. A szeretet futván fut, örül, szalad és fel nem tartóztatható. Mindent elhagy, hogy mindent elnyerjen. A szeretet nem ismer határt, hanem minden módfelett buzgón lángol. A szeretet terhet nem érez, fáradságot nem szenved, többre vállalkozik, mintsem elbírná.
A szeretet lehetetlenséget nem ismer, mert azt állítja, hogy mindenhez van ereje.
A szeretet vigyáz. Szunnyadván nem alszik, elfáradván meg nem bágyad, szorongattatván meg nem szorul, félvén nem retteg, hanem mint a sebes láng és égő fáklya felverődik és bátran átmegy mindenen.”

„A szenvedélyektől vezetett ember a jót is rosszra fordítja, és könnyen elhiszi másról a rosszat.
A jó és békességes ember mindent jóra irányít.”

„Akinek a békesség az otthona, az senkire sem gyanakszik.
Aki viszont elégedetlen és felháborodott, azt mindig valami gyanú nyugtalanítja.
Maga sem nyughatik, mást sem hagy nyugton.
Gyakran mond olyasmit, amit nem kellene mondania, s elmulasztja, amit jó lett volna megtennie. Azt figyeli, mi kötelessége volna másnak, s a maga dolgát elhanyagolja.
Először magadra fordítsd buzgóságodat, aztán majd joggal buzgólkodhatsz felebarátod körül.
Te értesz ahhoz, hogy saját tetteidet mentegesd, szépítgesd, de mások mentségét hallatlanra veszed. Méltóbb volna, hogy magadat vádold és testvéredet mentegesd.
Ha azt akarod, hogy mások elfogadjanak, fogadd el te is a többieket.”

Idézetek az elméről

"Ami ma vagy, tegnapi gondolataidból ered, és amit most gondolsz, holnapi életedet formálja. Életünk az elménk teremtménye. Ha az ember tiszta elmével szól vagy cselekszik, az öröm úgy követi, mint saját árnyéka.” (Buddha)

„Az elme állhatatlan és csapongó, kedve szerint bárhová elillan a káprázatot követve. Valóban nehéz visszafogni. De mégis jó irányítani. Az önmagán uralkodó elme nagy örömök forrása.” (Buddha)

„Atyám, az emberész az istentől való,

"S ennél nagyobb kincset képzelni sem tudok.” (Szophoklész)

„A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy esze legyen valakinek.” (Hérakleitosz)

„A te bajod kútfeje nem másnak a vezérlő értelmében van, sem a téged környező világ valami módosulatában vagy változásában. Hát hol? Abban, hogy a rosszról gondolkodol.” (Marcus Aurelius)

„Ha fel akarunk épülni tudatlanságunkból, meg kell azt vallanunk.” (Montaigne)

„Minden tudás, ha el van szakítva az igazságosságtól s a többi erénytől, csak agyafúrtság, és nem bölcsesség.” (Platón)

„Szoktasd rá testedet, hogy agyadnak engedelmeskedjen, s elámulsz majd azon, hogy megtalálod a boldogságot.” (Stendhal)

„Nincs semmilyen különleges tehetségem, csak szenvedélyesen kíváncsi vagyok.” (Einstein)

„Van-e világos értelmed? - Igen! - Miért nem élsz vele? Mert ha ez betölti feladatát, mi másra van még szükséged?” (Marcus Aurelius)

Gyukics Gábor: KÖRHINTA

A vége, ha megvan
idővel az eleje is megérkezik
közben sok minden elmarad
észre sem veszed, ami eltűnik
a céllövöldés,
a törökméz, a tűzifa- és a sárgabélűdinnye-árus
és az a lány
akit elveszíteni nem akartál soha

2009. november 18., szerda


Müller Péter: Gondviselés című könyvéből egy idézet

,,Pusztítani lehet, ölni lehet, embereket tönkretenni, meggyötörni, megalázni, megkínozni lehet, de mivel nincs halál, csak Örök Élet - a holtak szellemei mind élnek, és visszatérnek, és a gyilkost a döntő csatában térdre kényszerítik.
...
Trancszcendencia nélkül nincs valóság.
A gonoszság - mint Krisztus sorsában is történt - nem tud győzedelmeskedni, mert az isteni világ nem fejeződik be a földi világ látható peremén. Van ,,természetfeletti világ" - valóságosabb, mint ez a testi világ, amelyben pillanatnyilag élünk, s küzdünk.
Az a hazánk - majd megtapasztalod.
Itt, a földön idegenek vagyunk.
,,Átmenők."
Halhatatlan harcosok egy mulandó világban, ahol csatánkat vívjuk.
A föld: hadszíntér. Régen is az volt. Az is marad. Lehet itt jól élni, dalolni, jókat enni, álmokat szőni, még szeretni is néha, de azért itt szüntelen háborúság van - mert ez itt a Teremtés frontvonala.
De utána hazamegyünk.
Van föltámadás.
Van megölhetetlenség.
És van Sors - vagyis hogy bármit tehetsz ugyan, de el kell számolnod vele.
A Világosságot legyőzni nem lehet.
Ezt a tudást, vagyis a VILÁGOSSÁGOT LEGYŐZNI NEM LEHETetlenséget nevezzük az élet értelmének.
...
Bármilyen nyomorúságban, mentőautóban, börtönben, bajban, kínban, még a gyermeked halálában és a saját halálodban is megtalálhatod az életed értelmét - mert benne van.
Belemehetsz a legsötétebb alagútba - ha ismered az életed értelmét, tudod, hogy nem ,,véletlenül" kerültél ide, s végül kijössz a fényre.
Gazdagabb leszel, mint ahogy belementél.
Az nem lehet, hogy ne jöjj ki - mert egy Értelmes Teremtő gyermeke vagy.
Ez a végső tudás - a Világosság legyőzhetetlensége - adja meg minden pillanatod alapvető hangoltságát.
És ez nem hit kérdése - hanem tudásé.
Aki ezt tudja, mindig derűs - bármilyen nehéz helyzetbe kerül. Nem történhet vele olyan baj, ami kedvét szeghetné, ami lelkesedését, örömét, bizakodását, és erejét elvehetné. Tudja, hogy MINDEN NEM JÓ VALAMIRE JÓ! És minden ,,igazságtalanság" valamiért tanulságos. És mélységes oka van! És minden sebesülése, fájdalma és veresége: a győzelmének záloga.
És bárkivel találkozik, annak oka van...

Aki azonban ezt nem tudja, mindig szorong - bármilyen könnyű és jó helyzetben van. Mosolya kényszeredett, tettei görcsösek. Idegenek között él. Létét beárnyékolja az aggodalom, a szüntelen félelem, nem tud felejteni, és a jövőjétől retteg - mert az egésznek nem látja semmiféle értelmét.
Annak börtön minden világ.

Transzcendencia nélkül élni olyan, mintha nem lenne égbolt a fejünk felett."

Mong-Dsi: Mit tégy ellenségeddel?

A jó lelkű embert az különbözteti meg a többi embertől, amit szívében táplál. Jóságot növeszt a szívében és tisztességet.

Aki jóságos, az szereti az embereket. Aki tisztességes, az megbecsüli őket. Aki másokat szeret, azt viszontszeretik. Ha mégis akad valaki, aki barátságtalanul bánik velem, magamba kell szállnom, és meg kell kérdeznem magamtól:

,,Bizonyára nem voltam jó, bizonyára megsértettem a tisztességét. Hogyan eshetett ez meg velem?"

Ha magamba szállva nem találtam sértőt a viselkedésemben, és úgy találtam, tisztességes voltam vele, ám ő továbbra is barátságtalan irányomban, magamban ismét megkérdezem:

,,Talán nem voltam lelkiismeretes? Talán nem legbenső lelkiismeretem szerint jártam el?"

És ismét magamba szállok, mélyen elgondolkodom. Ha lelkem szerint helyesnek találom minden cselekedetem, ám a másik továbbra is ellenséges velem, így kell szólnom:

,,Ez az ember nem tudja, mit cselekszik. Nem tehetek többet érte. Szabad-e nehézségeket okoznom magamnak valaki miatt, aki nem tudja, mit mond, és mit tesz?"

2009. november 16., hétfő

2009. november 13., péntek


1889 November 16. (120 éve történt)
Megszületettt Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, a nőmozgalom egyik vezetője, aki az emigrációs mozgalomban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke volt.

1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, ő szerkesztette a Nőmunkás című lapot. 1920-ban lépett be az MSZDP-be, 1922-48 között tagja volt a párt vezetőségének, s parlamenti képviselőként is tevékenykedett. 1945 után ellenezte az MDP-vel való együttműködést, a két munkáspárt egyesülését, s inkább a polgári erőkkel kereste a szövetséget. Mint a munkásegység ellenzőjét 1948-ban kizárták a pártból, egy évvel később pedig koholt vádak alapján letahóztatták. 1954-ben szabadult, 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, s november elején két napig Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott és nem tért vissza Magyarországra. Belgiumban telepedett le, s a Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. A magyar emigráció egyik vezéregyéniségeként 1957 és 1961 között ő szerkesztette a Londonban megjelent Népszavát. 1990-ben hazahozták hamvait és Budapesten magyar földbe helyezték örök nyugalomra.




Kéthly Anna (Budapest, 1889. november 16. – Belgium, Blankerberge, 1976. szeptember 7.) magyar szociáldemokrata politikus, az országgyűlés második női képviselője.
Életrajza [szerkesztés]

A Magántisztviselők Országos Szövetségének tisztviselője volt 1917-től, majd az alelnöke lett. 1919 végén csatlakozott a szociáldemokratákhoz. Többek között a Központi Nőszervező Bizottság tagja volt, és felelős szerkesztőként dolgozott a Nőmunkás című lapnál. 1920-ban hivatalosan is belépett az Magyar Szociáldemokrata Pártba. A Népszavában és a Szociáldemokrata Füzetekben publikált. A politikai életben nagy tekintélyt és befolyást szerzett. 1922-től 1948-ig tagja volt a szociáldemokrata párt vezetőségének; ezalatt folyamatosan országgyűlési képviselő volt.

A II. világháború alatt a polgári ellenzék és a szociáldemokraták összefogását támogatta. 1945 után a párton belüli jobboldal egyik vezetője lett. 1948 márciusában – mivel ellenezte a két munkáspárt egyesülését – kizárták a szociáldemokrata pártból.

1950. június 9-én letartóztatták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben szabadult amnesztiával. 1956-ban intenzíven dolgozott a Szociáldemokrata Párt újjászervezésében. 1956. október 31-én a párt elnöke lett. Államminiszteri kinevezést kapott az 1956. november 2-án átalakult Nagy Imre-kormányban, gyakorlatilag miniszterelnök-helyettes volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott és haláláig már nem jött vissza Magyarországra. Belgiumban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. 1957-től hét éven át szerkesztette a Londonban megjelenő Népszavát.

Bibó István szerint a Nagy Imre-kormány egyetlen hiteles külföldi képviselője volt.

1976. szeptember 7.-én, életének 87. évében, Brüsszelben hunyt el.

2009-ban mutatták be Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról című filmjét, melyben a politikusnőt Eszenyi Enikő alakítja.

„Az igazság és a féligazság között akkora a különbség,
mint a villanyégő és a cserebogár között.”
Mark Twain

2009. november 11., szerda


Alexander Puskin - A próféta

S az Úr szava zendült felettem:
„Kelj föl, Próféta, akarom:
hallj, láss, utad erőm vezesse:
légy tanúm vízen, és szárazon,
s lobbants lángot az emberekbe.”


Vitt – vitt a sivatagon át
Az igazság iszonyú vágya,
S hat fényszárnyával egy Szeráf
Egyszerre csak utamat állta.
Halk ujját álomszéliden
Végigvonta szemeimen,
s erejük, mint egy ifjú sasnak,
lett rögtön, tiszta , hős hatalmas.
Megérintette fülemet
És fölharsantak az egek:
Fényszült angyalok suhogását
hallottam, és csillagzenét,
fű növését, tengerfenék
szörnyek – kavarta zuhogását.
S kiszakította nyelvemet,
Mely oly önzően sietett
Társulni minden fecsegésbe,
S vérmocskolt keze az okos
Kígyónak tette be gonosz
Számba a fullánkját. Végül érce
Mélyen mellembe hasított
S a kebel tátongó sebébe,
Még lüktető szívem helyére,
Eleven parazsat dugott…
Némán, élettelen feküdtem,
S az Úr szava zendült felettem:
„Kelj föl, Próféta, akarom:
hallj, láss, utad erőm vezesse:
légy tanúm vízen, és szárazon,
s lobbants lángot az emberekbe.”

Akkoriban, amikor az időtől függetlenül megszületett az Ember (Mirdad könyve 14. fejezet)

Két arkangyal, az Univerzum felső pólusán, a következő párbeszédet folytatta egymással:
Ezt mondta az első arkangyal:
Egy csodálatos gyermek született a Földre és a Föld fénybe borult.
Így szólt a második arkangyal:
Az Égnek egy dicsőséges királya születtet, és az Ég zeng az örömtől.
1. Ő az Ég és a Föld egybekelésének gyümölcse.
2. Ő az örök egység – apa, anya és fiú.
1. Őbenne dicsőül meg a Föld.
2. Őbenne igazul meg az Ég.
1. A Nap az Ő szemeiben alszik.
2. Az éjszaka az Ő szívében van ébren.
1. A mellkasa a viharok fészke.
2. A torkában dalok skálája zeng.
1. A karjai a hegyeket ölelik.
2. Az ujjai a csillagokba markolnak.
1. Csontjaiban a tenger hullámzik.
2. Ereiben a napok áramlanak.
1. Szája kovácsműhely és öntőforma.
2. Nyelve üllő és kalapács.
1. Lábai körül a holnap láncai vannak.
2. Szívében hordja e láncoknak a kulcsát.
1. Ez a csecsemő még porbölcsőben van.
2. De az Eonok pelenkáiba van burkolva.
1. Mint Isten, Ő is ismeri a számoknak minden titkát.
Mint Isten, Ő is ismeri a szavak rejtélyét.
2. Ismer Ő minden számot, kivéve a szent számot, mely az első és az utolsó.
Ismer minden szót, kivéve az Alkotó Igét, mely az első és az utolsó.
1. De majd meg fogja ismerni a Számot és az Igét.
2. Csak akkor, ha már lábai már nem járnak a Tér úttalan útjain;
csak akkor, ha szemei már nem az Idő ijesztő üregeit fürkészik.
1. Csodálatos, igen, csodálatos a Földnek e Fia.
2. Dicsőséges, igen, dicsőséges az Egeknek e Királya.
1. Az, akinek nincs neve, az Ember nevet adta neki.
2. És ő, az Ember, Istennek nevezte Azt, akinek nincs neve.
1. Az Ember, az Isten által kiejtett szó.
2. Isten, az Ember által kiejtett szó.
1. Dicsőség annak, kinek szava Ember.
2. Dicsőség annak, kinek szava Isten.
1. Most és Mindörökké.
2. Itt és mindenütt.

Így beszélgetett a két arkangyal az Univerzum felső pólusán,
akkor, amikor az időtől függetlenül megszületett az Ember…

Dante: Isteni színjáték

INCIPIT COMEDIA DANTIS ALIGHIERII
FLORENTINI NATIONE, NON MORIBUS

„Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába.
Nagy Alkotóm vezette az igazság;
Isten Hatalma emelt égi kénnyel,
az ős Szeretet és a fő Okosság.
Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel,
csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?





Vajda János: Húsz év múlva

"Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél..."

Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.

Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.

De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.

És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelõ nap megjelen...



1786. augusztus 8-án Jacques Balmat és Michel-Gabriel Paccard francia orvos elsőként jutott fel a Mont Blanc 4807 méter magas csúcsra, `Európa tetejére`.

Az 1780-as évek elején Horace Bénédict de Saussure svájci természettudós és alpinista 20 Lajos-aranyat tűzött ki jutalmul annak, aki elsőnek jut fel a Mont Blanc csúcsára. Ezzel remélte, hogy kigyógyítja a környékbelieket a hegységgel szembeni félelmükből. A babona szerint ugyanis szellemek és démonok okozták a gyakori ítéletidőt, a lavinákat és földcsuszamlásokat, s ezért a nép `átkozott hegynek` (Mont Maudit) hívta a Mont Blanc-t.

Húsz Lajos-arany nagy pénz volt abban az időben és így 1784-ben és 1785-ben a vállalkozó kedvű genfiek sorra nekivágtak a hegycsúcs meghódításának. Jacques Balmat chamonix-i ásványgyűjtó-kristálykeresőnek sikerült is gleccsereken át eljutnia egészen a csúcs alatti hómezőig, s ezzel feltárta a csúcsra vezető utat.

1786. augusztus 8-án Jacques Balmat és Michel-Gabriel Paccard francia orvos elsőként jutott fel a 4807 méter magas csúcsra "Európa tetejére", a "Savoya koronája"-ként is ismert Mont Blanc-ra. A világraszóló teljesítményről értesülve Saussure Chamonix-ban átadta Balmat-nak a húsz aranyat. Jacques Balmat, akit Szardínia királya (országához tartozott akkor a Savoyai hercegség) nemesi rangra emelt, 72 éves korában nyomtalanul eltűnt egy újabb hegymászó expedíció során. Társának, Michel Paccard-nak a neve feledésbe merült.

Az Alpok legmagasabb csúcsát az első nő, Henriette d'Angeville 1838. szeptember 5-én érte el.

(Múlt-kor/MTI)

2009. november 8., vasárnap