Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2008. szeptember 26., péntek


1657. szeptember 25-én Késmárkon született Gróf Thököly Imre, Felső- Magyarország és Erdély fejedelme.

Édesapja Thököly István felvidéki főúr, a Habsburg ellenes szervezkedések egyik fontos személyisége. Nagy vagyonára a bécsi udvar szemet vetett. Egyik erősségét, Likava várát a császáriak ostrom alá vették. Innen sikerült a 14 éves Imre grófot kiszöktetni. Erdélybe menekült. Alig volt 20 éves, amikor a kuruc hadak közt a Felvidéken jelentős sikereket ért el a császári csapatokkal szemben. Ezzel valójában már az 1670-es évek­ben elindította a Habsburg ellenes függetlenségi harcot.

img510/288/thklyvrksmrkiq5.jpg

Thököly vár, Késmárk

1680. január 8-án Hajdúszoboszlón a kuruc hadak fővezérévé választották. Ez év nyarán csapatai a Felvidéken portyáztak és elfoglalta Késmárkot. 1682-ben házasságot kötött I. Rákóczi Ferenc özvegyével, Zrínyi Ilonával, így a hatalmas Rákóczi vagyon is a függetlenségi harc támogatását szolgálhatta. Ebben az évben a török segítségével, Füleken Felső-Magyarország fejedelmévé választották. A szultán királyi címet adott neki, de ezt ő nem használta.

img512/7900/zrnyiilonajakobeykrolyfxr8.jpg

Jakobey Károly: Zrínyi Ilona

(Zrínyi Ilona, IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született 1643-ban.

Neve akkor vált igazán közismertté, amikor férjhez ment 1666. március 1-jén I. Rákóczi Ferenchez. Három gyermekük született: 1667-ben György, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, 1672-ben Julianna, majd 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc.

Házasságuk nem volt boldog és nem is tartott sokáig. Nem a válás vezetett a történelmi frigy felbomlásához, hanem a Wesselényi által vezetett rendi mozgalomban való részvétel, amely miatt I. Rákóczi Ferencet börtönbe zárták. S bár fogsága nem tartott hosszú ideig, hiszen kegyelmet kapott, 1676-ban elhunyt. Zrínyi Ilona özvegy lett, és árván marad a két gyermek is.

Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Anyósa halála után végül a hatalmas Rákóczi-birtok úrnője lett. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács parancsnoksága.

img512/7142/munkcsvrakorabelirajzot1.jpg

Munkács vára

Könnyedén irányította az ügyeket, miközben leveleket váltott egy nála öt évvel fiatalabb férfival. Ő volt a késmárki gróf, Thököly Imre. A levelek nem voltak érzelemtől mentesek, a házasság gondolata is megfogalmazódott bennünk. Ennek létrejöttéhez azonban szükség volt a bécsi udvar engedélyére.)

A török 1683-ban ostrom alá vette Bécset. A próbálkozás vereséggel végződött. Ez Thököly és a függetlenségi harc sorsát is megpecsételte. A törökök ellen megindult nagy császári támadás során kurucai átpártoltak a császáriakhoz, nem kapott segítséget a törököktől sem. A szultán 1683-ban Nagyváradon elfogatta Thökölyt azzal a céllal, hogy a császáriaknak kiadja. A felső-magyarországi fejedelemség összeomlott. Zrínyi Ilona, aki Munkács várát éveken át hősiesen védte a Habsburg csapatok ellen, kénytelen volt azt feladni. Két gyermekét, Rákóczi Ferencet és Ilonát Bécsbe vitték.

img510/7050/athklycsaldcmerefb5.jpg

a Thököly család címere

Thököly Imre török segédlettel 1690-ben visszatérhetett Erdélybe, ahol fejedelemmé választották. Néhány hónap múlva azonban a király csapatai kiszorították az országból. Ez idő alatt egy elfogott osztrák generális ellenében sikerült feleségét is kiszabadítani. Tovább harcolt a törökök oldalán a Habsburgok ellen, de ezeket a küzdelmeket nem kísérte szerencse. A törökök veresége után, 1699-ben megkötött karlóczi béke kimondta Thököly és hívei száműzetését. A szultán a kis-ázsiai parton jelölte ki tartózkodási helyüket.

Még megérte mostoha fia, II. Rákóczi Ferenc 1703-ban megindult szabadság­harcának kezdetét, de abban betegsége miatt már nem tudott részt venni. A kisázsiai Nikodémiában halt meg 1705. szeptember 13-án. Ott temették el az örmény temetőben. Hamvait 1906-ban hazaszállították, és a késmárki evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra.

(Összeállította: maya50 - Erdei Gyula nyomán)

img510/3337/thklyimremrvnykoporsjaqz1.jpg

Thököly Imre márványkoporsója

Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre - a könyv, IDEkattintva letölthető!