1872 Szeptember 29. (136 éve történt)
Meghalt Déryné Széppataki Róza az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője.
Déryné 1810-ben Pesten lett színésznő. 1813-ban feleségül ment Déry István színészhez. 1815-1847 között vándorszínészként az egész országot bejárta. Hosszabb ideig Miskolcon játszott, majd nevéhez fűződött Kolozsvárott az operaelőadások megindítása és felvirágoztatása. 1822-ben sikerrel vendégszerepelt a pesti német színházban.1828-tól Kassán, 1837-től a Pesti Magyar Színházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. 1847-ben visszavonult. 1868-ban volt az utolsó fellépése Miskolcon, Egressy Ákos vendégjátékain. 1869-bon segélyt kapott a Nemzeti Színház Radnótfáy - alapjából, viszonzásul 1869-1872 között megírta emlékiratait, amelyek a magyar színészet legfontosabb forrásművei közé tartoznak. Sokoldalú primadonna volt, aki a drámai előadásokon a naiva szerepkört játszotta, az opera színpadokon elsősorban a szoprán szólamokat énekelte. Több száz szerep volt a repertoárján. Sikerei révén jelentős része volt a magyar színészet elismertetésében.
Déry Istvánné, Széppataki Róza (Jászberény, 1793. december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29.) az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. Legnagyobb sikereit énekes szubrettként aratta.
Schenbach Rozália néven született Jászberényben, apja, Schenbach József, patikus volt. Első énektanára édesanyja volt. Emlékezéseiben azt írta, hogy ha gyermekként nem erőltetik rá a magasabb hangokra, akkor ő alt hangú énekes maradt volna. Szülei Pestre küldték, hogy németül tanuljon, itt került kapcsolatba a színészettel. 1810-ben szerződött a második magyar színtársulathoz, amely akkoriban a Hacker-féle táncteremben, az ún. Hackerszálában volt. Itt színjátszást és éneket is tanult és ekkor magyarosította a nevét Széppatakira, Benke József színigazgató javaslatára. Katona József, aki akkoriban a színház dramaturgja volt, feleségül kérte, de ő pályatársát, Déry Istvánt választotta. A házasság nem tartott sokáig, hamar elváltak. Katona József erre a reménytelen szerelemre emlékezve írta később A rózsa, avagy a tapasztalatlan légy a pókok között című vígjátékát.
1812-ben a német színészek elhagyták az elavult, 1774-ben színházzá alakított Rondellát, hogy új, 3000 személyes színházba költözzenek, az épületet a magyar színészek vették birtokba. 1814-ben azonban a Pest város Szépítő Bizottsága a színház lebontása mellett döntött, így 1815-re a színészek otthontalanná váltak és szétszéledtek.
Déryné a társulat feloszlása után Egerben és Miskolcon játszott, de eljutott Pozsonyba és Komáromba is. 1821-ben Székesfehérvárra szerződött, de nagy sikert aratott a pesti német színházban való vendégszereplése. 1823-ban került Kolozsvárra, ahol sokat tett az operaelőadások elindításáért és népszerűsítéséért. Ő játszotta például Mozart Don Juan című operájában Donna Anna szerepét. Egy következő pesti vendégszereplésen szerződést ajánlottak neki a pesti német társulathoz, de ő elutasította.
1828 és 1837 között Kassán élt, ez a korszak volt művészetének és népszerűségének csúcsa. (Kassán előzőleg már 1816-ban fellépett, ekkor adtak elő először magyar nyelvű színdarabot a városban.) 1837-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, de a kritika játékát elavultnak bélyegezte, ezért elhagyta a várost, Kassán, Kolozsvárott, Debrecenben és kisebb vidéki városokban játszott. Népszerűsége folyamatosan csökkent, ezért visszatért Pestre, ahol kisebb szerepeket kapott a Nemzeti Színházban.
Déryné 1852-ben visszavonult a színpadtól, kibékült férjével, aki akkor Diósgyőrben volt gazdatiszt és annak 1862-es haláláig együtt éltek. Ezután Miskolcra ment, nővéréhez.
Még egyszer, utoljára 1868-ban színpadra lépett, Egressy Ákos jutalomjátékán. Halála előtt megírta emlékezéseit, amely a magyar színháztörténet fontos kordokumentuma. 1872. szeptember 29-én halt meg, sírja a miskolci Szent Anna-templom temetőjében van. Egykori lakóháza a diósgyőri vár mellett ma múzeum.
Műfordításai
* A negyven esztendős férfi, vígj. 1 felv. Kotzebue után (Pesten előadatott 1811. okt. 28.), Ó rajzolat, vígj. 1 felv. 1812. márcz. 7. u. ott),
* Kis czigány leány, nézőj. 4 felv. Kotzebue után (1813. febr. 14. és 1814. u. ott),
* Májusi nap, nézőj. 5 felv. (1814. jún. 26. u. ott),
* Jelva (Yelva) az orosz árva vagy a szmolenszki nagy égés, dr. 3 szak. Scribe után kidolgozta Prix Adolf (Miskolczon 1832. jan. 14. Budán 1834. nov. 1.),
* A tizenhatéves királyné vagy Krisztina szerelme és lemondása, dr. 2 szak. Hell Tivadar után (Kassán 1835. jan. 25. Budán máj. 11.), Éjfél, dr. 5 felv. francziából Lembert J. W., németből ford. (Kassán 1835. febr. 5. 1839. okt. 26. Debreczenben 1835. máj. 30. Nagyváradon 1835. szept. 1. Budán 1836. febr. 9., a pesti nemzeti szinházban 1837. decz. 16.),
* Aranyműves leányka, erkölcsi rajzolat az előidőből 2 felv. Blum Károly után (Budán 1836. okt. 6.),
* Jó barátok, nézőj. 4 felv. Ziegler után (Kolozsvár 1836. júl. 9.),
* Paulina, nézőjáték 5 felv. Weissenthurn Franul Janka után; kézirata a n. szinházban.)
Bejegyzések
