Hitvallás
„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”
2008. szeptember 29., hétfő
1902 Szeptember 29. (106 éve történt)
Meghalt Emile Zola francia író (Nana).
Zola a naturalizmus egyik megteremtője és legfőbb képviselője az európai regényirodalomban. Első novelláskötete még fantasztikus - romantikus történetek gyűjteménye. 1871-ben kezdte meg nagyszabású, 20 kötetes regényciklusát, a Rougon - Macquart sorozatot, amelyben az emberek életének, cselekedeteinek magyarázatát az ősöktől örökölt adottságokban és a társadalomban, valamint a környezet alakító hatásában kereste. Művei végeredményben a kor társadalmának realista, leleplező erővel megrajzolt képét adták. Materialista világnézetének főbb gondolatait fogalmazta meg a négy evangéliumnak nevezett sorozat három elkészült regényében: Termékenység, Munka, Igazság. Ez utóbbi regénye a Dreyfus-ügy története, amelyben jelentős szerepet vállalt azzal, hogy megindította a per újrafelvételéhez vezető mozgalmat, amikor 1898. január 13-án híres nyílt levelét közzétette a köztársasági elnökhöz címezve: "J'accuse...", azaz "Vádolom..." címmel. Híres regényei - Patkányfogó, Germinal, A pénz, Párizs gyomra, Mouret abbé vétke, Hölgyek öröme, Nana - közül többet megfilmesítettek.
Émile Zola (Aix-en-Provence, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus. A világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt.
Apja olasz származású mérnök volt, akinek korai halála után a család rossz anyagi körülmények közé került. Zola az aix-i gimnáziumban Paul Cézanne iskolatársa volt, barátságuk sokáig meghatározta mindkettejük munkáját. Zola érettségije Párizsban nem sikerült, ezért munkát vállalt. Előbb kifutófiú- és csomagoló lett az Hachette könyvkiadónál, majd a reklámosztályra került, amelynek egy idő mulva vezetője lett. A kiadói munka révén megismerkedett a kor néhány jelentős írójával.
* Első regényei után elhagyta a kiadót. 1870-71-ben a versailles-i ideiglenes nemzetgyűlésről tudósított. Megismerkedett néhány impresszionista festővel, így Édouard Manet-val, és az új festői törekvésekről több cikket írt, melyeket kötetbe gyűjtött: ezeknek nagy visszhangjuk lett. Sikeres munkái után házat vásárolt a Párizs melletti Médanban.
(…)
* Hatalmas regényciklusának befejezése után újabb ciklust tervezett. Ellátogatott Lourdes-ba, Rómába – ahol regényeinek vatikáni "indexesítése" (tiltott könyvnek minősítése) ügyében hiába kért kihallgatást a pápától. Új ciklusának csak első darabjai jelentek meg (A három város: Lourdes – Róma – Párizs)
* 1896-ban nyílt levélben (J'Accuse – Vádolom!) tiltakozott a köztársasági elnöknél a Dreyfus-per igazságtalan ítélete miatt. A hadsereg és a bíróság rágalmazásának vádjával nagy pénzbüntetésre ítélték. A felfüggesztett egy éves börtönbüntetéstől is tartania kellett, ezért két évre Londonba költözött.
* 1902. szeptember 29-én a váratlan hideg miatt befűttetett párizsi házába. Éjjel szén-monoxid-mérgezésben meghalt – vizsgálat indult gyilkosság miatt, de semmit nem tudtak megállapítani. A temetésen Anatole France búcsúztatta, és az írót "az emberiség lelkiismeretének" nevezte. Zola holttestét később átszállították a Pantheonba.
Balzac nyomán hatalmas regényciklusokba rendezte alkotásait. Legismertebb a Rougon-Macquart család. Ennek befejezése, 1894 után új ciklusokat tervezett, de közülük csak a Három város: Lourdes – Róma – Párizs befejezésére maradt ideje.
* Első művészileg jelentős regénye, a Thérèse Raquin második kiadásához (1868) írt előszavában fejtette ki először a naturalizmus alapelveit. Leginkább a kor híres filozófusa és esztétája, Hippolyte Taine nézetei hatottak rá.
Zola Rougon-Macquart család regényciklusának regényei időrendi sorrendben:
* Rougonék szerencséje (1869-70)
* A hajsza (1871)
* Párizs gyomra (1873)
* Plassans meghódítása (1874)
* Mouret abbé vétke (1875)
* A kegyelmes úr (1876)
* A Patkányfogó (1877)
* Szerelem (1878)
* Nana (1880)
* Tisztes úriház (1882-83)
* A Hölgyek Öröme (1883)
* Életöröm (1884-85)
* Germinál (1885)
* A mű (1886)
* A föld (1887)
* Az álom (1889)
* Állat az emberben (1890)
* A pénz (1891)
* Az összeomlás (1892)
* Pascal doktor (1893)
A világirodalom három leginkább filmre vitt szerzője közé tartozik. Időrendben:
* A Patkányfogó (1902)
* Nana (1915)
* Állat az emberben (1936)
* Thérèse Raquin (1956)
* Patkányfogó (Gervaise – (1956)
* Tisztes úriház (Pot-Bouille) 1959
* Germinal (magyar–francia kopr., 1963)
* Germinal (fr., 1993)
* Nana (fr. televíziós sorozat, 1995)