Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2008. szeptember 22., hétfő

AZ ÉN HAZÁM

Az én hazám nem politika: ősi SACRA PANNÓNIA!
Sacra: Szent és Átkozott!
Szent,aki a vérét adta,Átkozott,ki megtámadta!
Szent Koronáé a Hazám,Boldogasszony keze Rajta,
Kinek István ajánlotta,s �földi lény� nem változtatja!

A Nemzetem sose nézte,ki honnan jött,s mi a vére,
Nem nézte a származásod,csak hogy mit tett �uraságod�!
Magyar Kapisztrán Szent János,tours-i püspök,Szent Márton,
Ezért magyar Bem tábornok,s az Aradi Tizenhárom!

De brigadéros Ocskay nem magyar! Sem Károlyi,
�s áruló utódai!
És hogy ez az Úrság-Ország megmentette Európát,
S ezt legalább ötször tette,a �kontinens� nem feledte!

Úgyhogy hányszor bajban voltunk,
Az biztos,hogy úgy maradtunk!!!
Ahogy Hunyadi Várnában,aztán Nándorfehérvárban,
S ötszáz éve minden órán,hősiesen állunk vártán!

- Most tanítnak �felejteni�,meg hogy �merjünk kicsik lenni�!?
Merjen,aki kicsi maga,Hazánkat árulta-adta,
Tüzes vízként �tallért� dobott! Csoda,hogy megzavarodott?
Hunyadi! Lengesd a zászlót! Idézd Atillát, Szent Lászlót!

Mert nem a �pénz� az én hazám,
De Hitem, Boldogasszony-Anyám!
�s nem áfium-szelence�
AZ EGÉSZ KÁRPÁT-MEDENCE!

ÁMEN


Kelt Budán,a Farkas évében,Áldás havának Ildikó napján




Hideg van...

Hideg van,
nyirkos,
álmos,
ködös,
sötét...
bedugult, szűk ország...
Így várjuk az Istent...
Mosolytalan arcok,
megtört tekintetek,
tülekedő testek,
fáradt, kihűlt szívek...
Ünnepeljük Istent...
Csak annyi szívet adj az embernek,
hogy elférjen benne minden teremtményed...
Csak annyi erőt adj az embernek,
hogy megbocsásson minden ellenségnek...
Csak annyi kincset adj az embernek,
hogy a szegényebbel megossza javait...
Csak annyi hitet adj az embernek,
hogy a Te nevedben élje le napjait...
Csak annyi elmét adj az embernek,
hogy felfoghassa Világod csodáit...
Csak annyi munkát adj az embernek,
hogy boldog legyen, mert hasznodra válik...
Csak annyi békét adj az embernek,
hogy önmagával is békében éljen...
Csak annyi létet adj az embernek,
hogy ideje múltán haláltól ne féljen...
Csak annyi Igét adj az embernek,
hogy fölösleges szó száját el ne hagyja...
Akaratot is adj az embernek,
hogy életének esélyét megragadja...
Csak annyi társat adj az embernek,
hogy a magány rajta úrrá sose legyen...
Kérlek, mosolyt is adj az embernek,
hogy a lelke mélyén tiszta zene zengjen...
Magadat már adtad az embernek,
30 rongy ezüstért Fiadat eladta..
Mégis, Embert is adj az embernek,
hogy életküzdelmét soha föl ne adja...

Sinkovits-Vitay András

Előadja: Sinkovits-Vitay András