1966 Október 3. (42 éve történt)
Meghalt Lesznai Anna (eredeti nevén: Moscovitz Amália) költő, író, iparművész.
Lesznai Anna első versei a Nyugatnál jelentek meg. Barátság fűzte a magyar progresszió legjelesebb képviselőihez: Lukács Györgyhöz, Balázs Bélához, Kaffka Margithoz, Ady Endréhez,a Nyugat és a Huszadik Század körének több tagjához.
1939-ben emigrációba kényszerült, New Yorkban hosszabb ideig művészeti oktatással foglalkozott, majd ott fejezte be korrajzi regényét is, amely Budapesten jelent meg. Végakaratának megfelelően hamvait hazahozták.
Lírája a legjobb magyar költőnők közé emelte. Népszerűek felnőtteknek és gyermekeknek írt meséi.
Hímzései és címlaptervei a magyar népies szecesszió stílusában készültek.
Lesznai Anna, Moscovitz Amália (Bp., 1885. jan. 3. – New York, 1966. okt. 3.): költő, író, iparművész. Édesapja Moscovitz Geyza földbirtokos. Falusi környezetben, Körtvélyesen töltött gyermek- és ifjúkorának élményvilága egész életét végigkísérte. Parasztasszonyoktól tanult hímezni, majd Bp.-en Bihari Sándor, Párizsban pedig Lucien Simon tanítványaként folytatott iparművészeti tanulmányokat. Unokatestvére, Hatvany Lajos útján kerültek el első versei a Nyugathoz. Első kötetének megjelenésekor Adytól kapott elismerő kritikát. Tiszteletbeli tagja volt a Nyolcak társaságának, részt vett 1911-ben rendezett úttörő kiállításukon. Első férjével, Garay Károllyal rövid ideig élt együtt, majd 1913-tól 1918-ig Jászi Oszkár felesége volt. Barátság fűzte a magyar progresszió legjelesebb képviselőihez: Ady Endréhez, Kaffka Margithoz, Balázs Bélához, Lukács Györgyhöz, a Nyugat és a Huszadik Század körének több más tagjához. 1919 után Bécsbe emigrált. Ettől kezdve haláláig Gergely Tibor festőművész felesége. 1930-ban tértek vissza Bp.-re. Bp.-i és körtvélyesi háza ekkor is sok írónak, művésznek nyújtott otthont. Figyelemmel kísérte a fiatalok, többbek közt József Attila, Hajnal Anna és Radnóti Miklós pályáját. 1939-ben ismét emigrációba kényszerült. New Yorkban hosszabb ideig művészeti oktatással foglalkozott, majd befejezte korrajzi regényét, mely Bp.-en jelent meg. Életének utolsó két évében egymás után kétszer is hazalátogatott. Válogatott verskötetét is itthon rendezte sajtó alá. Friss hangú panteista lírája, jellegzetesen asszonyi témái a legjobb magyar költőnők közt jelölik ki helyét. A körtvélyesi tündérvilág emlékei népesítik be felnőtteknek és gyermekeknek írt meséit. A magyar népies szecesszió stílusában készített hímzései és címlaptervei is gazdag invencióról tanúskodnak. Ő készítette többek közt Ady Ki látott engem (1914) c. kötetének címlaptervét is. Végakaratának megfelelően hamvait hazahozták. – F. m. Hazajáró versek (Bp., 1909); Die Reise des kleinen Schmetterlings durch Leszna nach den benachbarten Feenreichen (mesék, Wien, 1913); Mese a bútorokról és a kis fiáról (Gyoma, 1918); Édenkert (versek, Gyoma, 1918); Eltévedt litániák (versek, Bécs, 1922); Spätherbst in Eden (Karlsruhe, 1965); Kezdetben volt a kert (r., Bp., 1966); Köd előttem, kőd utánam (válogatott versek, Bp:, 1967). – Irod. Ady Endre: Huszadik Század (1909); Kaffka Margit: Nyugat (1909); Ady Endre: Nyugat (1914); Fülep Lajos: Nyugat (1923); Komlós Aladár: Az új magyar líra (Bp., 1928); Sinkó Ervin: L. A. költészete (Híd, 1965. 5. sz.); Vezér Erzsébet: L. A. nyolcvanéves (Élet és Irod. 1965. 1. sz.); Eörsi István: L. A. (Élet és Irod. 1966. 40. sz.)
Bejegyzések
