CARPE DIEM

Látod!? Megint itt van az ősz.
Hull a sok sárga levél,
Ahogy az ágtól elszakadnak,
Utolsó sóhajuk még felkapja a szél.
De bennem még nyári dallamok csendülnek,
A pacsirta nem bánatot zenél,
Aranyló búzamezőkön viruló pipacsokat látok,
Vöröslő látványuk még ma is bennem él.
Szerelmed, mint harmat a szirmokra,
Úgy simul hozzám,
Érintésed nyomán a vágy úgy fut végig rajtam,
Mint nyugvó víz felszínén a hullám.
Mikor átölelsz, s karod körém zárod,
Magunkra csukjuk lelkünk ajtaját.
Bennünk millió számra nyílik a pipacs,
Ez a bársony szirmú vérvörös Vágyvirág...

/LadyMoon/