Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2008. november 28., péntek


1920 November 28. (88 éve történt)
Megszületett Somlyó György költő, műfordító, kritikus.


Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8.) magyar költő, író, esszéíró, műfordító, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992) és a Digitális Irodalmi Akadémia (1998) alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa. Somlyó Zoltán, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő fia.

Somlyó György fiatalon a Nyugat költői közé tartozott. Gyermekkori barátja volt Devecseri Gábor és Karinthy Ferenc. Személyes kapcsolatban állt Radnóti Miklóssal, Kosztolányi Dezsővel, József Attilával is. Kapcsolatba került az Újholddal, hatott rá a francia szürrealizmus.

1941 és 1944 között többször behívták munkaszolgálatra. 1945-ben a pesti bölcsészkarra, 1946 novemberében (francia ösztöndíjjal) a Sorbonne-ra iratkozott be. 1948-ban és 1949-ben a Nemzeti Színháznál volt dramaturg, majd 1950-ig a Hunnia Filmgyár lektorátusának vezetője.

1954-55-ben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályát vezette. 1958-ban az ő szerkesztésében és előszavával jelent meg a Francia költők antológiája és Rimbaud teljes életművének első magyar kiadása. Egymás után jelentek meg verseskötetei, tanulmányai.

Franciaországban és Olaszországban élt egy ideig. 1965-ben jelent meg Párizsban első francia fordítású verseskönyve, a Souvenir du Présent. 1966-ban megalapította az Arion című többnyelvű irodalmi almanachot, amelynek 1987-ig volt főszerkesztője.

Költészetében szinte minden versforma megtalálható a szabadverstől a szonettig. Önéletrajzi ihletésű prózai munkái mellett tanulmányköteteket és műfordításokat is megjelentetett.

Művei

* Talizmán (versek), Szépirodalmi (1956).
* Tó fölött, ég alatt (válogatott versek), Szépirodalmi (1962, 1965).
* Mesék a mese ellen (versek), Szépirodalmi (1967), Jelenkor (1999).
* A mesék második könyve (versek), Szépirodalmi (1971).
* A mesék könyve (versek), Szépirodalmi (1974).
* Épp ez (versek), Szépirodalmi (1976).
* A költészet vérszerződése (tanulmányok), Szépirodalmi (1977).
* Arion éneke (Összegyűjtött versek 1.), Szépirodalmi (1978).
* Kőkörök (Összegyűjtött versek 2.), Szépirodalmi (1978).
* Másutt (tanulmányok), Szépirodalmi (1979).
* Szerelőszőnyeg (tanulmányok), Szépirodalmi (1980).
* Megíratlan könyvek (tanulmányok), Szépirodalmi, (1982).
* Részletek egy megírhatatlan versesregényből, Magvető, (1983).
* Philoktétész sebe (tanulmányok) Szépirodalmi (1986).
* Ami rajtam túl van (válogatott versek 1937-1986), Szépirodalmi (1988).
* Palimpszeszt (versek), Orpheusz (1990).
* Párizsi kettős (regény), Szépirodalmi, (1990).
* Nem titok (versek), Jelenkor, (1992).
* Füst Milán, vagy a lesütött szemű ember (tanulmány), Balassi (1993).
* A negyedik szoba (versek 1992-1993) Seneca (1994).
* Törésvonalak (versek), Seneca (1997).
* Mesék a mese ellen – Contrefables (versek), Jelenkor (1999).
* Philoktétésztől Ariónig 1-2. (válogatott tanulmányok), Jelenkor (2000).
* Ahol van (versek 1997-2002), Jelenkor (2002).

Díjai

* József Attila-díj (1950, 1951, 1954, 1966)
* Officier de l'Ordre des Arts et des Lettres (1984)
* Déry Tibor-díj (1987)
* Forintos díj (1987)
* a Magyar Köztársaság Zászlórendje (1990)
* Kassák Lajos-díj (1992)
* Illyés Gyula-díj (1994)
* Magyar PEN Emlékérem (1994)
* Gabriela Mistral Emlékérem (1996)
* Kossuth-díj (1997)
* Pro Urbe (1998)
* A Jelenkor Kiadó Könyvdíja (2000)
* Füst Milán-díj (2001)
* Pablo Neruda-emlékérem (2004)