CARPE DIEM

1992 Március 22. (17 éve történt)
A víz világnapja.

A dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára az ENSZ 47. ülésszaka ezt a napot a víz világnapjává nyilvánította.

Legféltetteb kincsünk: a víz

A víz az élet nélkülözhetetlen eleme, mégis hihetetlen mostohán bánunk vele. Folyóink nagyrésze szennyezett és gyorsabban szivattyúzzuk ki földalatti víztartalékainkat, mint ahogy azok természetes úton újratöltődnek. 2032-re a népesség több mint fele valószínűleg "vízhiányos" körülmények között fog élni. Március 22-e a víz világnapja.

A víz: maga az élet. Minden élőlény elsősorban vízzel "táplálkozik", sejtjeink, szerveink folyamatosan igénylik a kellő működéshez a folyadékot. Szervezetünk minden sejtje tartalmaz vizet, ettől maradnak a szövetek rugalmasak. Az emberi test 75 százaléka vízből áll (sőt agyunk még ennél is több, 85 százalék vizet tartalmaz), amit folyamatosan pótolni kell az ivással. Ezért is tragikus, hogy az emberiség létezésének egyik legfontosabb biztosítéka - a Föld ivóvíz-készlete - környezetünk szennyeződése (és szennyezése!) miatt veszélybe került.

Honnan jön a víz?

Ahogy a folyók és tavak kihasználása eléri a felső határt - sokuk gátak közé szorítva, kiszáradva vagy elszennyezve -, az emberek egyre nagyobb mértékben függenek a talajvíztől. Ahogy nő a talajvíztől való függésünk, úgy válik forrása egyre kevésbé hozzáférhetővé. A legfontosabb víztároló rétegeket majdnem minden kontinensen természetes visszatöltődésük üteménél sokkal gyorsabban ürítik ki.

A talajvíz fontos alkotóeleme bolygónk hidrológiai körforgásának. Amikor esik, a víz egy része leszivárog a talajba, és beszívódik a föld alá, a víztartó rétegekbe. Századok során a víztartó réteg fokozatosan kibocsátja a vizet a felszínre, és végső soron a tengerbe. Ezért nemcsak az eső, hanem az alulról feltörő talajvíz is táplálja a folyókat, tavakat és patakokat. A felszín alatti vizek adják a fő utánpótlást a világ számos nagy folyójának, melyek közül jó néhány máskülönben nem folyhatna egész évben. A mocsaras területeket gyakran teljesen a talajvíz táplálja, és olyan helyeken alakulnak ki, ahol a talajvízszint állandóan a felszíni magasság fölött van. Ha túlságosan sok talajvizet használnak el, az eredményt gyakran kiszáradt folyóágyak és szárazzá vált nedves területek jelzik.

Tények

* A biztonságos ivóvízzel ellátott emberek száma 4 milliárdról (1990) 4,9 milliárdra (2000) nőtt.
* 1995-ben a Föld lakosságának 40%-a (80 ország) küzdött súlyos vízhiánnyal. 2032-re ez az érték 50%, Nyugat-Ázsiában 90% lesz.
* A víztől eredő betegségek évente 4,2 millió ember halálát okozzák. Ez annyi, mintha naponta 40 Jumbo zuhanna le.
* Kb.1,1 milliárd embernek nincs biztonságos ivóvize, 2 milliárdnak biztonságos tisztálkodási lehetősége.
* A bolygónkon található víznek mindössze 2,5%-a édesvíz, és ebből csak 1% hozzáférhető az emberi fogyasztás számára. (A többi a jégsapkákban, gleccserekben található).
* A víz 70%-át a mezőgazdaság, 20%-át az ipar használja fel, csupán 10% jut a háztartásokba.
* Az öntözött földek 20%-át használhatatlanná tette a szikesedés.
* Kétmilliárd ember használ földalatti tartalékokból kiszivattyúzott vizet. Sok vidéken ezek a vízraktárak kezdenek kiürülni, mert több vizet vesznek ki belőlük, mint amennyi természetes úton pótlódni képes. A partok mentén a tengervíz beszivárog ezekbe a raktárakba, sóssá és ihatatlanná téve a vizüket.