Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. április 11., szombat



Nagyszombat:

Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra.

E nap estéjén újra megszólalnak az elnémult harangok. A nap jellegzetes eseménye a tűzszentelés. A gyertyát, Jézus jelképét a megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Az emberek Jézus feltámadására gondolnak. A pap felemeli a fekete fátyollal letakart feszületet, majd ének kíséretében lebontja. Véget ér a gyász ideje. Újra megszólalnak a harangok. Kezdetét veszi az örömünnep, a feltámadási körmenet.

A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban.

Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a "három szent napnak" (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés majd a vigília (éjjeli) mise, ez már a feltámadást ünnepli


Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétől megfosztva áll. Napközben nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el.



Húsvéti vigília

A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).

A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a frank birodalomban már a 8. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése). Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az ősegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása.

A húsvéti vigília szertartását szombat este, illetve az éjszakai órákban mutatják be.