1884 Június 29. (125 éve történt)
Megszületett Szép Ernő költő, író.
Édesapja tanító volt a hajdúszoboszlói izraelita iskolában, édesanyja varrónő. Gyermekkorában szüleivel Debrecenbe költöztek. Iskolai tanulmányai során tette meg első írói lépéseit. 1902-ben jelent meg első verseskötete. Iskolai tanulmányai végeztével Budapestre költözött és újságíróként helyezkedett el.
1908-tól a Nyugat, 1910-től az Est munkatársa. Az I. világháborúban, 1914-ben önkéntesnek jelentkezett. 1925-től Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. 1944 augusztusában csillagos házba internálták, a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadult. 1944. október 20. - november eleje között a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. 1948 után szegénységben élt; a Petőfi Társaság tagjai közé választotta.
Jó kapcsolatban volt Ady Endrével.
Szép Ernő - Valami
Szél voltam itt, mely ellobog
Egy ernyőt fel nem fordítottam
Egy rózsaszálat meg nem törtem én
Felhő voltam, gyors égi füst
Vonagló szárny, úszékony álom:
Egy árnya sem maradt, nem lett eső
A szívszorúlás voltam, a sóhaj
A messzenézés két szó között
A fülcsengés, az elcsodálkozás
Szép Ernő:
Olyan csöndet szeretnék
Olyan csöndet szeretnék
Hogy hallván hallgassam
A pillangók szárnyait.
A rózsák jajjait
Szeretném hallani
Mikor odasüt a nap.
Szeretném hallani
Kacagni a tollút
Mikor a szélbe hajbókol.
A hattyúk örömét
Sötét híd alatt úszókét
Hallgatnám hallgatag.
Szeretném hallani
Holdsugár sikolyát
Ha az ablakot találja.
Hallgatnám hallgatnám
A könnyek rívását
Akik az arcon lejárnak.
Süllyednék a tengerbe,
Süllyednék, hallanám
Az emlékek énekét.
Merülj el ki éltél
Mosódj el ki szenvedtél
Múlj el ki gyermek voltál.
Szép Ernő:
Csak a szívem érzi
Nem érzi a halott veréb
Ha a ló a begyére lép
Csak a szívem érzi
Nem érzi a száraz levél
Ha sárba teszi le a szél
Csak a szívem érzi
Ha válnak néma fellegek
Nem érzik azt meg az egek
Csak a szívem érzi
Nem érzi nyíló rózsa azt
Hogy elvesztette a tavaszt
Csak a szívem érzi
Nem érzi azt a sárga hold
Hogy végtől végig árva volt
Csak a szívem érzi
Szép Ernő - Nézni
Két titkos sötét pont nézi szememben
Az életet, mely körülront engem.
Kiállítások káprázata ez,
Én nézem és nem nyúlok semmihez
Nézem, mint gazdag éjszakákon át
Álmaim ünnepi forgatagát.
Virraszt szemem éber két katonám
Alvó életemnél nyoszolyán.
Nézni a fényeket, nézni felhőket,
Nézni gyászruhás vékony szőke nőket,
A farsangot, mely utcámon elnyargal
S én nem megyek a vihogó farsanggal.
S így vonulnak és nézhetek utánok:
Nyári éjek és téli délutánok
Óh nézni: száll a napfényes vasárnap,
Órák, amikor randevúkra járnak.
Óh nézni! bennem nincs vágy, cél, erő,
Így vár tunyán a trónkövetelő.
Csak ne bomolna semmi a szemembe,
Láz, mámor, könny ne gyújtogatna benne,
Világéletemben tisztán és szépen
Néznék, mint holt húgom egy régi képen.
Így nézzenek hű szemeim halálig,
Egy szép, komor csók szent pillanatáig.
Szép néma csók lesz. Eljön egyszer, holnap:
Pilláim örökre egymásra forrnak.
Ha idebenn majd minden elaludt,
Nagy csönd lesz: leeresztem a zsalut.
Szél voltam itt, mely ellobog
Egy ernyőt fel nem fordítottam
Egy rózsaszálat meg nem törtem én
Felhő voltam, gyors égi füst
Vonagló szárny, úszékony álom:
Egy árnya sem maradt, nem lett eső
A szívszorúlás voltam, a sóhaj
A messzenézés két szó között
A fülcsengés, az elcsodálkozás
Szép Ernő:
Olyan csöndet szeretnék
Olyan csöndet szeretnék
Hogy hallván hallgassam
A pillangók szárnyait.
A rózsák jajjait
Szeretném hallani
Mikor odasüt a nap.
Szeretném hallani
Kacagni a tollút
Mikor a szélbe hajbókol.
A hattyúk örömét
Sötét híd alatt úszókét
Hallgatnám hallgatag.
Szeretném hallani
Holdsugár sikolyát
Ha az ablakot találja.
Hallgatnám hallgatnám
A könnyek rívását
Akik az arcon lejárnak.
Süllyednék a tengerbe,
Süllyednék, hallanám
Az emlékek énekét.
Merülj el ki éltél
Mosódj el ki szenvedtél
Múlj el ki gyermek voltál.
Szép Ernő:
Csak a szívem érzi
Nem érzi a halott veréb
Ha a ló a begyére lép
Csak a szívem érzi
Nem érzi a száraz levél
Ha sárba teszi le a szél
Csak a szívem érzi
Ha válnak néma fellegek
Nem érzik azt meg az egek
Csak a szívem érzi
Nem érzi nyíló rózsa azt
Hogy elvesztette a tavaszt
Csak a szívem érzi
Nem érzi azt a sárga hold
Hogy végtől végig árva volt
Csak a szívem érzi
Szép Ernő - Nézni
Két titkos sötét pont nézi szememben
Az életet, mely körülront engem.
Kiállítások káprázata ez,
Én nézem és nem nyúlok semmihez
Nézem, mint gazdag éjszakákon át
Álmaim ünnepi forgatagát.
Virraszt szemem éber két katonám
Alvó életemnél nyoszolyán.
Nézni a fényeket, nézni felhőket,
Nézni gyászruhás vékony szőke nőket,
A farsangot, mely utcámon elnyargal
S én nem megyek a vihogó farsanggal.
S így vonulnak és nézhetek utánok:
Nyári éjek és téli délutánok
Óh nézni: száll a napfényes vasárnap,
Órák, amikor randevúkra járnak.
Óh nézni! bennem nincs vágy, cél, erő,
Így vár tunyán a trónkövetelő.
Csak ne bomolna semmi a szemembe,
Láz, mámor, könny ne gyújtogatna benne,
Világéletemben tisztán és szépen
Néznék, mint holt húgom egy régi képen.
Így nézzenek hű szemeim halálig,
Egy szép, komor csók szent pillanatáig.
Szép néma csók lesz. Eljön egyszer, holnap:
Pilláim örökre egymásra forrnak.
Ha idebenn majd minden elaludt,
Nagy csönd lesz: leeresztem a zsalut.
Bejegyzések
