1919 Június 20. (90 éve történt)
Meghalt Csontváry Kosztka Tivadar festőművész.
Csontváry Kosztka Tivadar
(1853, Kisszeben - 1919, Budapest)
Festõ. Gyógyszerész volt, s csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-tõl Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt. Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe címû mûvét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban címû képei õrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában címû több négyzetméteres tájképeit.
Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben címû sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig fõ mûvének érzett legnagyobb méretû vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy mûvét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címût (1907). 1908-ban a Mária kútja címû kompozícióját és a Marokkói embert festette. Valószínûleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó mûve, a Sétalovaglás a tengerparton.
Lappangó elmebaja egyre jobban elhatalmasodott. Utazott még keleten, s a háború éveiben ismét rajzolt. Ebben az idõben önéletrajza számtalan variációján is dolgozott és vitázó röpiratokat írt.
1905-08-ban és 1910-ben volt kiállítása. Kortársai nem értették meg mûvészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyûjteményes kiállításán fedezték fel jelentõségét.
Bejegyzések
