Semmelweiss Ignác

1818 Július 1. (191 éve történt)
Semmelweiss nap.

Semmelweiss Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője" születésének emlékére.


189 éve született Budapesten, abban a tabáni házban, amely ma a nevét viselő Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet. Sajnos mindössze 47 évet élt meg.

A Semmelweis nap a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe, Semmelweis Ignácnak (1815-1865) a világszerte legelismertebb magyar orvos születésének napja, július 1-je. Ezen a napon emlékezünk meg a kiváló orvosról, és tisztelettel hajtunk fejet emléke előtt.

1818 Július 1.

Semmelweis Ignác

A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedőknek.

Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott prevenció adta, amelynek során egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel; illetve az angol Lister antiszeptikus műtétvezetési gyakorlatának kialakítása során alkalmazták először a gyakorlatban - másutt.

A budai Tabánból származó, Bécsben tanuló és dolgozó, majd Pestre visszatérő Semmelweis ezzel a felfedezésével a modern nyugati medicina fejlődésének egyik kulcsfigurája lett.

Semmelweis Ignácot 1846-ban először ideiglenes, majd később végleges tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán, ahol szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák tragédiáival. Az orvosnak feltűnt, hogy az otthon vagy bábaképző intézetekben szülő anyák közül sokkal kevesebben haltak meg így, mint a kórházakban, holott itt képzett és tudós professzorok, otthonukban pedig csak képzetlen szülésznők foglalkoztak velük. Közben váratlanul elhunyt a törvényszéki orvostan tanára, aki egy boncolás során megsértette a kezét. Semmelweis a boncolási jegyzőkönyvet olvasva döbbent rá, hogy a boncolási kép azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés tényének felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, csak seb kell hozzá, hogy a vérpályába jusson, ami pedig minden szülő nő méhében megtalálható. Semmelweis volt az első, aki észrevette: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos terjeszti. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszeríttette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel - elsősorban klóros vízzel - mossanak kezet.

Semmelweis hazánkban elsőként végzett petefészek műtétet. 1851-ben a Rókus kórház főorvosának, majd 1855. július 18-án a szülészet és nőgyógyászat professzorának nevezték ki a Pesti Tudományegyetemen, a vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt.