CARPE DIEM

Thomas Hardy: A KERTI SZÉK

Régi zöldje kékre kopott,
négy lába ing, recseg-ropog,
nem bírja tovább, összedűl,
nem bírja tovább, összedűl.

Éjjel, mikor fekete a
pipacs, jön az árnyak hada,
elüldögélnek rajta mind,
elüldögélnek rajta mind.

Őket még kibírja a szék,
nem árt nekik se tűz, se jég,
könnyűek, mint a levegő,
könnyűek, mint a levegő.

(Szabó Lőrinc fordítása)