Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. augusztus 2., vasárnap




Madame Récamier, a híres szalondáma

230 évvel ezelőtt, 1777. december 4-én Lyonban született Jeanne Francoise Julie Adélaïde Bernard, aki dúsgazdag bankár férje után Juliette Récamier néven vált ismertté. Madame Récamier párizsi szalonja a társasági élet egyik fontos központjaként szolgált.


230 évvel ezelőtt, 1777. december 4-én Lyonban született Jeanne Francoise Julie Adélaïde Bernard, Párizs híres szalondámája, a rekamié bútordarab névadója.

Miután a királyi jegyzőként dolgozó apa, Jean Bernard döntése nyomán a család 1786-ban Párizsba költözött, a francia fővárosban futótűzként terjedt az ifjú leány szépségének híre. Fiatalemberek garmada rajongta körbe, ő mégis - elsősorban anyagi megfontolásból - a nála 25 évvel idősebb dúsgazdag bankárhoz, Jacques Récamier-hez ment feleségül 17 éves korában.

Az ékszerek nélkül is elegáns ifjú asszony, mivel kedvelte a társasági életet, Párizsban szalont nyitott. Szalonja a politikusok és művészek divatos gyülekezőhelyévé vált, gyakran megfordult itt Bernadotte marsall, akkor még a forradalom tábornoka, később XIV. Károly néven svéd király.

Bankár férje Napóleon politikája miatt 1805-ben nagy anyagi veszteségeket szenvedett, nem sokkal később a gyanakvó császár feloszlatta a túl sok royalista által látogatott fényes szalont, gazdáját pedig vidékre száműzte. Az asszony kénytelen volt bezárni szalonját, eladni a házat és vidékre költözni.

Csak Napóleon bukása után, 1815-ben tért vissza ismét a fővárosba, ahol anyagi nehézségei ellenére is fenntartotta szalonját. Bár számtalan férfi lobbant vonzalomra iránta, Mme Récamier vélhetőleg egyikük érzelmeit sem viszonozta. Csodálói és hódolói népes seregéből kiemelkedik Ágost, porosz herceg és Francois Chateaubriand író és politikus, aki gyakran olvasott fel neki írásaiból.

1819-ben férjének újabb veszteségei után Abbaye-aux-Boisba vonult vissza, az apátság épületében kialakított lakosztályában fogadta látogatóit. Késő öregségéig megőrizte szépségét és szellemességét, Jacques-Louis David, Francois Gérard és Antoine Jean Gros is portrét festett róla. Kitűnő tollal megírt emlékezéseit és leveleit unokahúga és egyben fogadott lánya adta ki 1849. május 11-én bekövetkezett halála után 25 évvel.

A világ egyik legszebb nőjévé kikiáltott Récamier még a művészeket is megihlette. Francois Gérard, valamint Jacques-Louis David festményével állított örök emléket az 1849 tavaszán, 72 éves korában Párizsban elhunyt szalondámának.

Jacques-Louis David híres, a párizsi Louvre-ban látható festményén a gyönyörű Mme Récamier egy két végén kifelé hajló háttámlákkal lezárt, kecses lábakon álló bútordarabon hever. A díványt róla nevezték el rekamiénak, s azóta is nappali pihenő- és fekhelyül használják.


Kun Enikő