1942 Szeptember 5. (67 éve történt)
Meghalt Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, a XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja.
Móricz országos hírnevet a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár című elbeszélése hozta meg. 1909-ben közzétette első novelláskötetét, Ady Endre üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált. Üdvözölte a polgári forradalmat, és kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz is. A kommün bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közölték. 1929 decembere és 1933 januárja között Babitssal közösen szerkesztette a Nyugatot.1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Kiváló életművéből is kiemelkedik az Erdély - trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska. Művészetével ő lett a magyar kritikai realizmus beteljesítője.
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.): nagy magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.
Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki papleány volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Anyai nagyanyja özvegy Pallagi Józsefné Nyilas Katalin. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse, s így a család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.
Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra (1894-97), majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. Nagy élmény volt számára, hogy Négyessy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.
1903-ban Mikszáth vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903-5 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanitónővel, azaz Jankával. Három kislányuk maradt életben, kisfiuk meghalt. Janka 1925-ben öngyilkos lett.
1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája, azonnali hírnevet hozott, felszabadította benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték.
1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött.
1929-33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkező szemléletük miatt otthagyta őket. 1939-től a népi írók atyjaként a Kelet népe szerkesztője lett. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Az író naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője volt.
1942-ben halt meg agyvérzésben – örömében, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, rosszul lett és pár nap múlva meghalt.
Testvérei
* Móricz Ida
* Móricz Miklós
Gyermekei
* Móricz Virág írónő (1909 - 1995.) a Nyugat titkára, filmes segédrendező.
* Móricz Gyöngyi emlékiratíró (1911-1990), Simon Andor költő felesége.
Tulajdonosa a budapesti Sándor utcai (ma: Bródy Sándor utca) Típus könyvkötészetnek, amelyet férjével együtt vezetett. Ők végezték Móricz Zsigmond folyóiratának, a Kelet Népének kötési munkálatait. Műkedvelő festő. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található apjáról készített szoborportréja. Spanyol prózát fordított.
* Móricz Lili színésznő (1915-1999) György László színész felesége.
Miskolcon,a budapesti Vígszínházban, Pécsett, Debrecenben, Kecskeméten, Szolnokon, Győrött játszott, eleinte főleg naivaszerepeket.
* Littkey-Móricz Erzsébet, Csibe (1916-1971), Móricz Zsigmond fogadott lánya. 1941-től Littkey-Móricz Erzsébet. Lelencgyerek, külvárosi ágyrajáró volt. 1936-ban ismerkedett meg Móricz Zsigmonddal, az író megmentette az öngyilkosságtól, a Ferenc József hídról (ma Szabadság híd) akart leugrani. Csibe Leányfalun vezette Móricz háztartását, később a Kelet Népe szerkesztőségében dolgozott. Móricz halála után könyvüzletet nyitott, kiadóként is működött. Trafikot tartott fenn, majd a Dohánybolt Vállalat alkalmazottja lett. Antikváriumi dolgozóként ment nyugdíjba.
* Móricz Imre (Littkey Imre) fogadott gyermeke, "Csibe" fia, 1935. április 14-én született, Zagyvarékason él. Egyes feltételezések szerint az író vér szerinti gyermeke.
Sárospataki Református Kollégium
Az Iskolakertben, a Kossuth kollégiumhoz vezetõútnak a bal oldalán található kõ mellszobra, amelyet Andrássy Kurta János szobrászmûvész készítette. 1968.-ban avatták fel. Állítatta a Pataki Diákok Baráti Körének kezdeményezésére a Képzõmûvészeti Alap.
Művei
Móricz Zsigmond arcképe és aláírása. 1935
Móricz Zsigmond 1928-ban
Rippl-Rónai József: Móricz Zsigmond portréja
Móricz Zsigmond névaláírása
Móricz Zsigmond sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-28.
Móricz Zsigmond Rokonok című regényének a reklám-hirdetése, 1932-ben
* 1907 – Harmatos rózsa (regény, megjelent 1912-ben)
* 1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
* 1908 – Judith és Eszter (novella)
* 1908 – Hét krajcár (novella)
* 1910 – Sári bíró (színmű)
* 1910 – Tragédia (novella)
* 1910 – Sárarany (regény)
* 1911 – Az Isten háta mögött (regény)
* 1912 – Boldog világ (állatmesék)
* 1912 – A galamb papné (regény)
* 1912 – Magyarok (elbeszélés)
* 1912 – Tavaszi szél (novella)
* 1913 – Kerek Ferkó (regény)
* 1913 – Szerelem (színmű)
* 1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
* 1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
* 1916 – Szegény emberek (novella)
* 1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
* 1917 – A fáklya (regény)
* 1917 – Árvalányok (regény)
* 1918 – Fortunatus (novellák)
* 1918 – Vérben, vasban (novella)
* 1920 – Légy jó mindhalálig (regény)
* 1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
* 1924 – A vadkan (dráma)
* 1924 – Búzakalász (regény)
* 1924 – Pillangó (regény)
* 1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
* 1927 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
* 1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
* 1928 – Úri muri (regény)
* 1929 – Forró mezők (regény)
* 1929 – Esőleső társaság (novella)
* 1931 – Forr a bor(regény)
* 1931 – Barbárok (novella) (hangoskönyv)
* 1932 – Rokonok (hangoskönyv)
* 1935 – A boldog ember (riportkönyv)
* 1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
* 1936 – Bál (regény)
* 1936 – Komor ló (elbeszélés)
* 1936 – Rab oroszlán (regény)
* 1937 – Betyár (regény)
* 1938 – Míg új a szerelem (regény)
* 1939 – Életem regénye (regény)
* 1941 – Árvácska (hangoskönyv)
* 1941 – Rózsa Sándor a lovát ugratja
* 1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét
* 1931 - A kondás legszennyesebb inge (novella)
Művei feldolgozása filmeken
* 1935 Nem élhetek muzsikaszó nélkül rendező: Deésy Alfréd (sz: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Delly Ferenc)
* 1936 Légy jó mindhalálig rendező: Székely István (sz:Dévényi László, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula)
* 1940 Sárga rózsa rendező: György István (sz:Dajka Margit, Görbe János, Greguss Zoltán)
* 1942 Szép csillag (Barbárok alapján) rendező: Jelinek Imre (sz:Fényes Alice, Mály Gerő, Páger Antal)
* 1943 Kerek Ferkó rendező: Martonffi Emil (sz:Csortos Gyula, Jávor Pál, Lehotay Árpád)
* 1943 Sári biró rendező: Hegedűs Tibor (sz:Mály Gerő, Lázár Mária, Gozmány György)
* 1949 Forró mezők rendező: Apáthi Imre (sz:Karády Katalin, Szemere Vera, Kelemen Éva)
* 1950 Úri muri rendező: Bán Frigyes (sz: Deák Sándor, Szörényi Éva, Mészáros Ági)
* 1954 Rokonok rendező: Máriássy Félix (sz: Ungváry László, Tolnay Klári, Rajnay Gábor)
* 1960 Légy jó mindhalálig rendező: Ranódy László (sz: Tóth Laci, Törőcsik Mari, Bessenyei Ferenc)
* 1976 Árvácska rendező: Ranódy László, Mészáros Gyula (sz: Czinkóczi Zsuzsa, Nagy Anna, Moór Marianna)
* 2006 Rokonok rendező: Szabó István
Bejegyzések
