Kossuth Lajos
magyar államférfi
1802. szeptember 19. — 1894. március 20.
Hazám jövőjét nem a hatalomban, hanem a szabadságban keresem.
(Kossuth Lajos)
Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet; 1848-i történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet.
Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvhatnak, Európában nem lesz szabadság, nem lesz nyugalom, csak nagyravágyási, túlsúlyra törekvési vetélkedések lesznek egyfelől, másfelől örökös konspirációk.
Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette annak lüktetéseit, és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak.
Nagy ésszel csak nagyot lehet tévedni.
Én ember és ember között faj-, nyelv-, vallásfelekezet miatt soha sem tettem, s nem is fogok tenni különbséget; az antisemitikus agitatiót, mint a XIX-ik század embere szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom.
A múlt a jövendő tükre.
Némely embert jobb szeretek nyílt ellenségnek, mint kétes barátnak.
Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni.
Soha le nem mondani.
Soha el nem csüggedni.
Ha kell, mindig újra kezdeni.
Pesti Hírlap (1843)
(...) általában azon magas és terjedt gyármunkásságot, mely a hon nyerstermékeit értékesítse, mely nélkül a földművelésben még oly gazdag nemzet is csak félkarú óriáshoz hasonlít; ezen gyármunkásságot még teremtenünk kell.
Országgyűlési beszéd (1848. július 11)
Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni.
Toborzóbeszéd Szeged népéhez (1848)
Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárvult hazám oszlopa! mélyen megilletődve hajlok meg előtted. (...) De most nézzétek - soha nem sírtam - és könnyezek.
Bejegyzések
