Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. szeptember 28., hétfő

Százhuszonöt éves a Magyar Állami Operaház

Ybl Miklós építőművész
Tizenkét esztendővel a Buda, Óbuda és Pest egyesítését kimondó képviselő-testületi döntés után, 1884-ben az akkor már Budapestnek nevezett fővárosban megnyitotta kapuit a világ építészeti és zenei kultúrájának máig világító fárosza, az Ybl Miklós tervezte Magyar Királyi Operaház. A Sugár úti, majd Andrássy úti palotának is nevezett neoreneszánsz stílusú Operaházban az elmúlt 125 esztendőben föllépett számos világhírű magyar és külföldi énekes, zeneszerző, karmester és balett-táncos.



A Pesti Magyar Színház 1837-ben

A Magyar Királyi Operaház 125 esztendővel ezelőtti megnyitása előtt is voltak operaelőadások Pesten, mégpedig az 1837-ben épült Nemzeti Játékszínben, amelyet átkereszteltek Pesti Magyar Színházra, majd Nemzeti Színházra. Az ifj. Zitterbarth Mátyás tervezte Pesti Magyar Színház klasszicista épülete a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán állt, s a Magyar Királyi Operaház 1884-es átadása előtti évtizedekben nagy sikerrel adták benne elő többek között Rossini Sevillai borbélyát és Donizetti Szerelmi bájitalát, valamint itt került sor 1844-ben Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának ősbemutatójára.
A XIX. század '60-as éveiben azonban már egyre sürgetőbbé vált a drámai (prózai) és a zenei művek színházának szétválasztása. A korabeli nagy nyugat-európai kultúrvárosok, mint például Párizs, Berlin, Bécs és Drezda mintájára Pesten is egyre nagyobb igény volt egy önálló operaház fölépítésére.


A Magyar Királyi Operaház a Sugár úton 1896-ban

Az operaház-építés ötlete tehát már a XIX. század '60-as éveiben megszületett, ám a megvalósításához szükséges pénzösszeg ekkor még nem állt rendelkezésre. Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök 1870-ben azonban rábírta I. Ferenc József császárt, hogy a bécsi udvar is járuljon hozzá a pesti dalszínház építési költségeihez. Az uralkodó nagyvonalúságának láttán a pesti városvezetés is hajlandó volt mélyebben a zsebébe nyúlni.
Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök fölkérésére 1872-ben már kézzelfogható, megvalósításra alkalmas elképzelésekkel állt elő. Orczy előterjesztésében világosan megfogalmazta, hogy a Nemzeti Színház akkori épülete nem alkalmas opera- és balettelőadások megtartására, s ilyen körülmények között egyszerűen nem lehet meghívni neves külföldi előadókat.
A korabeli Fővárosi Közmunkák Tanácsa az Orczy Bódog javasolta öt helyszínt elvetve az Operaházat az éppen akkoriban kiépülő Sugár út (a mai Andrássy út), Dalszínház és Hajós utca által határolt, s addig a pesti ócskapiacnak helyet adó Hermina téren kívánta megvalósítani. Az Operaház megépítésére 1873 nyarán adta meg jóváhagyását I. Ferenc József császár és király. Még ebben az évben kiírták a meghívásos pályázatot az épület terveinek elkészítésére.
A meghívott építészek között volt a hazai Ybl Miklós, Linczbauer István, Szkalnitzky Antal és Steindl Imre, míg a külhoniakat a bécsi Ferdinand Felmer és a németországi Ludwig Bohnstedt képviselte. Az akkorra már több pompás épületet is alkotott Ybl Miklós titkos szavazással, fölényesen nyerte el a pályázatot.


Stróbl Alajos Liszt-szobra

A Magyar Királyi Operaház az anyagi gondok, a jellegzetes magyar civakodás okozta hosszabb-rövidebb ideig tartó megtorpanások és tizenhat esztendővel az Orczy Balázs megfogalmazta elképzelések után 125 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én megnyitotta kapuit a nagyközönség számára.
A Magyar Királyi Operaházat I. Ferenc József császár és király jelenlétében megtartott díszelőadással nyitották meg. Az eredeti tervek szerint bemutatták volna Erkel Ferenc István király című operáját, de az idős mester nem készült el a művel. Liszt Ferenc viszont elkészült az ünnepi alkalomra, ifj. Ábrányi Kornél szövegére komponált Magyar király-dal című kórusművével, ám Podmanitzky Frigyes bárónak, az Operaház első intendánsának okvetetlenkedése és túlbuzgósága miatt nem hangozhatott el. Az eredetileg az uralkodó tiszteletére megrendelt műben Liszt ugyanis földolgozta a Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi... kezdetű kurucdalt, ami egyértelműen az 1848-1849-es magyar szabadságharcot vérbefojtó I. Ferenc Józsefnek szólt.


Liszt dallamföljegyzése és kézírása

Podmanitzky Frigyes báró és I. Ferenc József császár már régen halott, de Liszt letiltott műve Ünnepi dal új címen azóta is a magyar és a világ zenei életének egyik legkedveltebb opusa. Az Operaház megnyitása után Liszt Ferenc még két esztendeig élt, s a németből jó magyarrá vált zeneszerző később a letiltott művének dallamfeljegyzése alá magyar nyelven ezt írta: „Mint magyar hazámnak hű fia: Liszt Ferencz”. A sors újabb fintora, hogy Liszt eredeti dallamföljegyzése egy másik szabadságharc, az 1956-os idején zajló harcok idején megsérült.


Stróbl Alajos Erkel-szobra

A 125 évvel ezelőtti ünnepi megnyitón végül is előadták Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányát, a Bánk bán első felvonását és Richard Wagner Lohengrinjének első felvonását Erkel Ferenc vezényletével. Erkel Ferenc az 1893-ban bekövetkezett haláláig a Magyar Királyi Operaház főzeneigazgatója volt.


Az Operaház éjszaka

A barokk és klasszicista elemeket is magában foglaló neoreneszánsz stílusban épített Magyar Királyi Operaház külső és belső díszítését a magyar Millenniumot közvetlenül megelőző korszak legnevesebb festő-, építő- és szobrászművészei végezték. Az Andrássy útra tekintő főhomlokzat díszítéséből Ybl Miklós mellett kivette részét Schickedanz Albert és Schmal Henrik, valamint a neves szobrász, Stróbl Alajos. A kiugró három árkádnyílásos kocsifölhajtó mellett kialakított fali fülkékben Stróbl Alajos mészkőből megalkotta a magyar nemzeti zenei romantika két óriásának teljes alakos ülő szobrát: a jobboldaliban Liszt Ferencét, a baloldaliban Erkel Ferencét. A két oldalbejárat elé pedig egy-egy szfinxet faragott.


Lotz Károly mennyezetfreskója

Az épületen belül Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly, Kovács Mihály, Feszty Árpád, Vastagh György, Aggházy Gyula és Scholtz Róbert mennyezet- és falfestményeiben gyönyörködhet az operaelőadások közönsége. Az előcsarnok mennyezetén Székely Bertalan freskói géniuszokat és múzsákat jelenítenek meg. A nézőtér fölé boruló hatalmas mennyezetkupolán A zene megdicsőülése című óriásfreskót Lotz Károly alkotta.


Az Operaház belső tere

A Magyar Királyi Operaházat a második világháború után átkeresztelték Magyar Állami Operaházra. A dalszínházban az elmúlt 125 esztendő folyamán a teljesség igénye nélkül meg kell említeni olyan kiváló zeneigazgatók és karmesterek nevét, mint például Erkel Ferenc, Erkel Sándor, Gustav Mahler, Arthur Nikisch, Egisto Tango, Sergio Failoni, Lamberto Gardelli, Fricsay Ferenc, Palló Imre, Tóth Aladár, Otto Klemperer, Komor Vilmos, Medveczky Ádám, Ferencsik János, Kovács János, Lukács Miklós és Vaszy Viktor.
A budapesti Magyar Állami Operaházban 2009. szeptember 27-én vasárnap este elhangzott Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitánya, a Bánk bán első felvonása és Richard Wagner Lohengrin operájának első felvonása – akárcsak a 125 évvel ezelőtti megnyitón. Az ünnepi alkalomra a forgalom elől lezárták az Andrássy utat, ahol az épületből kiszorult emberek az úttestre kirakott műanyagszékeken az Operaház által kiosztott pokrócokba burkolózva ülve vagy fázósan álldogálva kivetítőn kísérték figyelemmel az előadást.


A 125. évforduló ünneplése az Andrássy úton

Hering József