1803 Október 17. (206 éve történt)
Söjtörön megszületett Deák Ferenc magyar politikus, akit kortársai "a haza bölcsé"-nek neveztek megfontoltsága és tisztessége miatt.
Az 1848.04.07-én megalakult első, a parlamentnek felelős, független minisztérium (Batthyány-kormány) igazságügyminisztere volt, majd a kormányzó Deák-párt vezetője. 1861-ben Ferenc József elutasította az 1848-as törvények helyreállításáról szóló feliratát, az országgyűlés pedig nem engedett a bécsi udvar nyomásának, így a kompromisszumkísérlet nem sikerült. Ferenc József feloszlatta az országgyűlést és november 5-én újabb abszolutista kormányzati rendet léptetett életbe. 1865-ben írott "Húsvéti cikk"-e, amely a "Pesti Napló"-ban jelent meg, a bécsi udvar és a magyar politikai pártok kiegyezési tárgyalásainak új szakaszát nyitotta meg. 1867.03.15-én létrejött az osztrák-magyar kiegyezés, a Habsburg-monarchia osztrák-magyar dualista monarchiává alakult át. Az erről szóló törvényt 1867.05.29-én szavazta meg az országgyűlés (1867: XII. tc.). Magyarországot a kiegyezés keretében független királyságnak ismerték el, amely saját parlamenttel, alkotmánnyal, felelős kormánnyal rendelkezett, azonban a közös államfő révén reálunióban volt Ausztriával, vele közösen intézte külügyeit, hadügyeit, pénzügyeit, és közös vámhatárt létesített. Tíz évenként meg kellett újítani az úgynevezett gazdasági kiegyezést. A dualista rendszer idején Magyarországon jelentős ipari fejlődés vette kezdetét a nagybirtokrendszer fenntartása és a nagy tömegű szegényparaszti réteg megmaradása mellett. A magyar-horvát viszonyt 1868-ban a XXX. tc. rendezte, amely korlátozott horvát jogokat elismert, azonban autonómiát nem biztosított Horvátországnak.
Deák Ferenc
Söjtör, 1803. október 17. - Budapest, 1876. január 28.
Politikus. A haza bölcse. A kanizsai és a pápai gimnáziumi évek után 1817-ben iratkozott be a Győri Királyi Tudomány-Akadémiára.
A 15 éves ifjút Hertelendy György ughi (Ukk) földbirtokos, Deák gyámja hozta Győrbe, aki a Városház utcai Argay-házban (Magyar Ispita mellett) helyezte el kvártélyra. Rövid idő után Deák átköltözött Józsa József táblabíró Megyeház utcai barokk palotájába (a Zichy-palotába), s itt töltötte akadémista éveit 1821-ig.
Az akadémia bölcseleti karát 1817-1819-ben végezte el. Tanára volt Czinár Mór, Maár Bonifác és a főigazgató Fejér György. A jogi kart 1819-21-ben végezte el. Itteni tanárai: Kmethy András, Szibenliszt Mihály, Bresztyenszky Adalbert. Győri diáktársai voltak Bretzenheim Ferdinánd herceg, Faiszi Ányos József, Veszprém megye későbbi főbírája. Jó barátja volt Rohonczy Ignác későbbi soproni főispáni adminisztrátor, akitől elhidegült annak Bach-rendszer idején vállalt magas tisztsége miatt. Barátságban maradt viszont Zichy Jánossal és Sárkány Miklóssal, a későbbi neves teológussal, bakonybéli apáttal. A győri akadémia elvégzése után Pestre ment patvaristának, s nemsokára letette az ügyvédi vizsgát.
Édesanyja Sibrik Erzsébet, aki a Győr megyei Csécsényben (ma Rábacsécsény) született, és Sibrik Antalnak, Győr megye alispánjának volt elsőszülött leánya. Bátyja Deák Antal József, kehidai (Söjtör, 1789. április 15. - Kehida, 1842. június 20.): politikus. Zala vármegye alispánja (1809-1821) és országgyűlési követe (1825-1827, 1830, 1832-1833) volt, a mérsékelt liberális párt híve, aki 1804 és 1808 között a győri akadémián jogi tanulmányokat folytatott, majd 1809-ben hadnagyként részt vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben.
Deák Ferenc élete végéig szívélyes rokoni kapcsolatot tartott a győri rokonsággal, a Petz, a Sibrik és a Józsa-családokkal, különösen unokahúgával, Petz Adolfnéval és annak leányával, Petz Vilma tanárnővel. Győrött utcát neveztek el róla (ma Aradi Vértanuk útja). Józsa József házán márvány emléktáblát helyeztek el Deák győri tartózkodásának emlékére.
Bejegyzések
