Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. október 10., szombat




A tojás, mint szimbólum

Régi kérdés, amely örökre megválaszolatlan marad. Szinte valamennyi kultúrában fellelhető a tojás teremtésmítosza. Nem csoda, hogy megindította az emberek fantáziavilágát, hiszen a tojásból élet keletkezik. Összetételét tekintve pedig két részre osztható: sárgára és fehérre, ami szimbolizálhatja a napot és a holdat, a nappalt és az éjszakát, a férfit és a nőt, a sötétet és a világosat, a jót és a rosszat, a szárazföldet és a vizeket, ugyanakkor ez a kettő együtt alkot egy egészet, mint egy férfi és egy nő, mint a víz és a föld… A tojás mindig valamiféle egyensúly létrejöttére utal.
Ezeken a gondolatokon alapul a Léda és Zeusz hattyúnásza, Erósz születése, a kínaiaknál Sun Wugong, a majomkirály egy kőtojásból pattan ki, a legismertebb pedig a finn Kalevala szerinti teremtődés:

"Tört tojásnak alsó fele
Válik alsó földfenékké,
Tört tojásnak felső fele
A felettünk való éggé,
Sárgájának felső fele
Fényes nappá fenn az égen,
Fehérjének felső fele
A halovány holddá lészen;
Tojáson mi tarka rész volt,
Égen csillag lesz belőle,
Tojáson mi feketés volt,
Lesz belőle ég felhője."


A legismertebb - a mi kultúránkban is - és legelterjedtebb szimbólum a húsvéti tojás. Az idők folyamán többféle magyarázat jött létre a piros tojás és a húsvéti nyúl históriájára. Olyan ez, mint a Mikulás. Tudjuk, hogy nem létezik, de mégis hiszünk benne, tudjuk, hogy nem a nyúl tojja a húsvéti tojást, mégis keressük a bokrok alatt, és adjuk a locsolóknak a nyuszitojást. Épp ez a hit, ez a közös hit tartja össze az embereket egy kultúrkörben, ez a szokás és hiedelem hagyományozódik generációról generációra, ezekből születnek a mesék, a játékok, a közösség ereje, emberi mivoltunk kulturális jellege.

Valószínű, hogy a tojás termékenységi szimbólumával kapcsolták össze a húsvéti nyúl tevékenységét. A piros tojás valamennyi kultúrában a Nagy Istennőt jelképezi, a termékenység elősegítésére utal. Ezenkívül a piros húsvéti tojás Krisztusra, a piros szín pedig kifolyt vérére utal.

A tojásfestés ókori hagyomány, amelyet a húsvéti ünnep őrzött meg. A festéssel ősi motívumokat hív elő az ember, és ír a tojásra.
A tojás egyfajta titkot rejt. Titkot, mert magába zár egy olyan világot, aminek nem tudhatjuk meg sohasem a misztikumát. A tojás életet rejt magában, élet születik belőle - a születés és élet mindig titok volt az emberiség számára. A kultúrákban ezért is van sokféle tojás-szimbolika.

A perzsáknál újévkor ajándékoznak egymásnak piros tojást, hogy termékeny legyen az új évük.
Olasz és görög szokás, hogy a sírba tojásokat is temetnek, mivel a tojásból élet jön létre, várják, hogy majd megszületik, újjászületik.
Egy ókori rege szerint a Holdon élő nők tojásokat szülnek, abból kelnek ki a gyerekek.
Kínában a nászágy alá is tojást raknak, a termékenység reményében. A szülést követően rántottát etetnek az anyával, hogy mielőbb erőre kapjon, a gyerek első születésnapjára pedig lágy tojást kap, hogy egészséges és erős legyen. A Sárkánycsónak fesztiválon pedig a ház előtt ülve elfogyasztanak egy tojást, amivel jelképesen megvédik a házat egy évre a betegségektől és bajoktól
A buddhizmusban a tojáshéj a tudatlanságot jelképezi, annak feltörésével juthatnak a tudatlanok a megvilágosodáshoz, vagyis az újjászületéshez.
Az alkimisták felfogása szerint a tojásból jön létre a bölcsesség fehér, piros és kék virága. A tojás a prima materia jelképe: a héj, a hártya, a sárgája és a fehérje a négy elemet jelöli, a sárgája az aranyat is, a fehérje pedig az ezüstöt.
A kereszténységében a Madonna-képeken a szűzi születésre utal a tojás. De új eszmék jelképe is, valamint Jézus feltámadásának a szimbóluma.
A magyar néphit szerint a nagypénteken tojt tojás sosem fog megzápulni. Lakodalomban tojáson járatták a vőlegényt, hogy a termékenység biztos legyen. A csecsemő fürdővizébe tojást törtek, hogy egészségét biztosítsák.

Hogy melyik a kakukktojás? Természetesen egyik sem, mert minden társadalom a maga által létrehozott misztikumaival, hiedelmeivel, titkaival, szokásaival, hagyományaival teljes és egész, akár egy tojás.

(forrás: családinet.hu)

A tojás, mint táplálék

A tojás az emberiség ősi tápláléka, mely számos kivételes tulajdonsága miatt - kultikus, táplálkozás-élettani, ételkészítési stb. - minden korban az érdeklődés középpontjában állt. Talán éppen ezért 1999 őszétől a tojásnak október második péntekén világnapja is van.
A tojás szó hallatán első megközelítésben a tyúktojásra gondolunk, ezért csak az egyéb tojásokat jelöljük jelzős szerkezettel, pl. fürjtojás, kacsatojás, strucctojás stb.
A tojás tágabban értelmezett kategóriájába beletartoznak a különféle madarak és hüllők (teknőc, kígyók, krokodil stb.) tojásai és a halak ikrája is.
A tojás a különféle kultúrákban a termékenység jelképe, s mint ilyen, az élet hordozója.
A tojás táplálkozás-élettani értéke rendkívül jelentős, mert majdnem minden tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot - szénhidrát, C-vitamin és élelmirost ki- vételével - tartalmaz, ami az emberi táplálkozáshoz szükséges.
Az átlagban 55-60 g-os tojás 10-12%-a a héj, így az ehető tojástartalom kb. 50 g, melynek 2/3 része a tojásfehérje, míg 1/3-a a tojássárgája. A tojásfehérje kb. 90, a tojássárgája mintegy 50%- a víz. A tojás fehérjéi - kb. 40 fajta, melyek teljes értékűek - 18-féle esszenciális aminosavat tartalmaznak. A tojás 7 g-nyi fehérjetartalmának egy kicsit több mint a fele a tojásfehérjében, míg 44%-a tojássárgájában található.
A tojás 6 g-nyi zsírtartalma a sárgájában van, melynek csak egyharmada telített, kétharmada telítetlen zsírsavakból áll, mely arány táplálkozásélettani szempontból optimálisnak mondható.
A tojásban található, zsírban oldódó vitaminok közül meg kell említeni a D-vitamint, mely a kalcium és a foszfor felszívódásáért felelős, az A- vitamint, mely a növekedés és a csontfejlődés nélkülözhetetlen komponense, valamint a látóhártya megfelelő működéséhez és az egészséges hámszövetek fenntartásához is szükséges, és végül az E-vitamint, amelynek antioxidáns hatása közismert.
A tojásban található, vízben oldódó vitaminok közül említést érdemel a B 2 , B 12 , a folsav és a pantoténsav.
A tojásban lévő ásványi anyagok tekintetében a foszfor, a vas, a jód és a cink mennyisége jelentős.
Ezek után nem lehet kétséges, hogy miért beszélhetünk egy élettanilag kívánatos reggeliről, ha, például a lágy tojást - majdnem optimális élelmi anyag - némi frissen vágott snidlinggel - C- vitamin - megszórva, és teljes kiőrlésű kenyérrel - szénhidrát, növényi rost - kiegészítve fogyasztjuk el.

(Sándor Dénes főisk. docens)


A tojás nem koleszterinbomba

A 70-es évektől folyó kutatások alatt kiderült, hogy nincs különbség a heti egy tojást fogyasztók és a napi több tojást fogyasztók kardiovaszkuláris megbetegedéseinek rizikója tekintetében. A populáció 70%-ának nem változik a koleszterinszintje nagy mennyiségű koleszterin (tojás) elfogyasztásakor sem.

Az NCEP (National Cholesterol Education Program) 1970-ben évtizedekre megbélyegezte a tojást mint sok koleszterint tartalmazó élelmiszert. Szerencsére azóta már megváltozott a tudomány, és ezzel a közvélemény megítélése is a tojásról, mint az egyik funkcionális élelmiszerről. Funkcionális élelmiszereknek nevezzük az olyan élelmiszereket, amelyek az egyszerű tápláláson túlmenően valamely specifikus, döntően egészségvédő funkcióval is rendelkeznek. Alkalmasak az emberi szervezet meghatározott fizikai funkcióinak befolyásolására, különböző betegségek kockázatának csökkentésére.

Tökéletes a tojás tápértéke, amit csúcsminőségű fehérjetartalma, a benne lévő sokféle vitamin és ásványi anyag bizonyít. Különösen ajánlható a szénhidrátmentes étrendet követőknek, hiszen szénhidrátot nem találunk benne. Egy nagyobb tojás kalóriatartalma 75. Az összes nélkülözhetetlen aminosavat, zsírsavat, a C-vitamin kivételével valamennyi vitamint és ásványi anyagot tartalmazza, amire az embernek szüksége van. Koleszterint tartalmaz ugyan, de egyáltalán nincs benne szénhidrát. A tojás karotinoid anyagai, mint a lutein és a zeaxanthin javítja a látást és jó megelőző anyagai néhány vaksággal járó betegségnek, különösen az időskori zöld- és szürkehályognak. Ezen felül kiváló forrása a kolinnak is, amely nélkülözhetetlen a magzat agyszöveteinek fejlődéséhez, de javítja az emlékezőtehetséget és az agyműködést az emberi élet folyamán is.

A kutatási eredmények szerint nincs nagyobb kockázata a szívrohamnak azok között, akik naponta 2-nél több tojást fogyasztanak, mint akik hetente legfeljebb egyet. Tulajdonképpen a szív- és érrendszeri halálozás és a tojásfogyasztás 24 ország adatai szerint fordított arányban áll egymással. Ennek következményeként az Amerikai Szív Szövetség (AHA) új étrendi előírásából 2000 októberében kihagyta a tojásfogyasztás korlátozását. Sok-sok éven át a fogyasztók és a sajtó a tojást veszélyesnek minősítette, mint nagy koleszteroltartalmú élelmiszert, mely növeli a vér koleszterolszintjét. A tudomány felülvizsgálta ezt a nézetet, és bebizonyította, hogy a telített (főként a mesterségesen telített) zsírsavak az igazi bűnösök. A legtöbb egészséges ember nyugodtan fogyaszthat tojást, főként reggel (és legalább hármat!). Bár egy nagy tojás 213 mg koleszterolt tartalmaz, a táplálékkal felvett koleszterol nagyobb része kiürül, a felszívódott mennyiség elhanyagolható mértékben hat csak a vér koleszterinszintjére. A tojásban lévő zsír összetétele olyan, mint amelyet a táplálkozástudomány ma ajánl: 1/3-a telített, 1/3-a egyszeresen telítetlen, 1/3-a többszörösen telítetlen zsírsav.

Táplálkozásunk alapvető építőkövei a fehérjék. A tojás albuminfehérjéje az egyik legtökéletesebb fehérje.

- A tojás héján mintegy 17 000 pórus található, melyen keresztül a tojás vizet veszít a tárolás során, de felvehet idegen illatot, ízt is, ezért célszerű kartondobozban tárolni.- A tojást a dobozba hegyes végével lefelé kell behelyezni, mert így a sárgája középen marad és nem tapad a héjhoz.
- A tojás szobahőmérsékleten 1 nap alatt "öregszik" annyit, mint hűtőszekrényben 1 hét alatt.- Hűtőben tárolva a vásárlás után egy hónapig sem veszít a minőségéből.- A főtt tojás sárgája körül néha zöldes gyűrű látható, ez vagy a túlfőzés, vagy a főzővíz nagy vastartalma következtében keletkezik. Elkerülhető a helyes főzési idővel és a főtt tojás gyors lehűtésével.
- A sárgájához tapadó két fehérje rostos köteg nem fejlődő embrió, hanem a sárgáját rögzítő "jégzsinór".
(forrás: Patika Magazin)