1889 November 16. (120 éve történt)
Megszületettt Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, a nőmozgalom egyik vezetője, aki az emigrációs mozgalomban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke volt.
1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, ő szerkesztette a Nőmunkás című lapot. 1920-ban lépett be az MSZDP-be, 1922-48 között tagja volt a párt vezetőségének, s parlamenti képviselőként is tevékenykedett. 1945 után ellenezte az MDP-vel való együttműködést, a két munkáspárt egyesülését, s inkább a polgári erőkkel kereste a szövetséget. Mint a munkásegység ellenzőjét 1948-ban kizárták a pártból, egy évvel később pedig koholt vádak alapján letahóztatták. 1954-ben szabadult, 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, s november elején két napig Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott és nem tért vissza Magyarországra. Belgiumban telepedett le, s a Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. A magyar emigráció egyik vezéregyéniségeként 1957 és 1961 között ő szerkesztette a Londonban megjelent Népszavát. 1990-ben hazahozták hamvait és Budapesten magyar földbe helyezték örök nyugalomra.
Kéthly Anna (Budapest, 1889. november 16. – Belgium, Blankerberge, 1976. szeptember 7.) magyar szociáldemokrata politikus, az országgyűlés második női képviselője.
Életrajza [szerkesztés]
A Magántisztviselők Országos Szövetségének tisztviselője volt 1917-től, majd az alelnöke lett. 1919 végén csatlakozott a szociáldemokratákhoz. Többek között a Központi Nőszervező Bizottság tagja volt, és felelős szerkesztőként dolgozott a Nőmunkás című lapnál. 1920-ban hivatalosan is belépett az Magyar Szociáldemokrata Pártba. A Népszavában és a Szociáldemokrata Füzetekben publikált. A politikai életben nagy tekintélyt és befolyást szerzett. 1922-től 1948-ig tagja volt a szociáldemokrata párt vezetőségének; ezalatt folyamatosan országgyűlési képviselő volt.
A II. világháború alatt a polgári ellenzék és a szociáldemokraták összefogását támogatta. 1945 után a párton belüli jobboldal egyik vezetője lett. 1948 márciusában – mivel ellenezte a két munkáspárt egyesülését – kizárták a szociáldemokrata pártból.
1950. június 9-én letartóztatták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben szabadult amnesztiával. 1956-ban intenzíven dolgozott a Szociáldemokrata Párt újjászervezésében. 1956. október 31-én a párt elnöke lett. Államminiszteri kinevezést kapott az 1956. november 2-án átalakult Nagy Imre-kormányban, gyakorlatilag miniszterelnök-helyettes volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott és haláláig már nem jött vissza Magyarországra. Belgiumban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. 1957-től hét éven át szerkesztette a Londonban megjelenő Népszavát.
Bibó István szerint a Nagy Imre-kormány egyetlen hiteles külföldi képviselője volt.
1976. szeptember 7.-én, életének 87. évében, Brüsszelben hunyt el.
2009-ban mutatták be Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról című filmjét, melyben a politikusnőt Eszenyi Enikő alakítja.
Bejegyzések
