Müller Péter: Gondviselés című könyvéből egy idézet
,,Pusztítani lehet, ölni lehet, embereket tönkretenni, meggyötörni, megalázni, megkínozni lehet, de mivel nincs halál, csak Örök Élet - a holtak szellemei mind élnek, és visszatérnek, és a gyilkost a döntő csatában térdre kényszerítik.
...
Trancszcendencia nélkül nincs valóság.
A gonoszság - mint Krisztus sorsában is történt - nem tud győzedelmeskedni, mert az isteni világ nem fejeződik be a földi világ látható peremén. Van ,,természetfeletti világ" - valóságosabb, mint ez a testi világ, amelyben pillanatnyilag élünk, s küzdünk.
Az a hazánk - majd megtapasztalod.
Itt, a földön idegenek vagyunk.
,,Átmenők."
Halhatatlan harcosok egy mulandó világban, ahol csatánkat vívjuk.
A föld: hadszíntér. Régen is az volt. Az is marad. Lehet itt jól élni, dalolni, jókat enni, álmokat szőni, még szeretni is néha, de azért itt szüntelen háborúság van - mert ez itt a Teremtés frontvonala.
De utána hazamegyünk.
Van föltámadás.
Van megölhetetlenség.
És van Sors - vagyis hogy bármit tehetsz ugyan, de el kell számolnod vele.
A Világosságot legyőzni nem lehet.
Ezt a tudást, vagyis a VILÁGOSSÁGOT LEGYŐZNI NEM LEHETetlenséget nevezzük az élet értelmének.
...
Bármilyen nyomorúságban, mentőautóban, börtönben, bajban, kínban, még a gyermeked halálában és a saját halálodban is megtalálhatod az életed értelmét - mert benne van.
Belemehetsz a legsötétebb alagútba - ha ismered az életed értelmét, tudod, hogy nem ,,véletlenül" kerültél ide, s végül kijössz a fényre.
Gazdagabb leszel, mint ahogy belementél.
Az nem lehet, hogy ne jöjj ki - mert egy Értelmes Teremtő gyermeke vagy.
Ez a végső tudás - a Világosság legyőzhetetlensége - adja meg minden pillanatod alapvető hangoltságát.
És ez nem hit kérdése - hanem tudásé.
Aki ezt tudja, mindig derűs - bármilyen nehéz helyzetbe kerül. Nem történhet vele olyan baj, ami kedvét szeghetné, ami lelkesedését, örömét, bizakodását, és erejét elvehetné. Tudja, hogy MINDEN NEM JÓ VALAMIRE JÓ! És minden ,,igazságtalanság" valamiért tanulságos. És mélységes oka van! És minden sebesülése, fájdalma és veresége: a győzelmének záloga.
És bárkivel találkozik, annak oka van...
Aki azonban ezt nem tudja, mindig szorong - bármilyen könnyű és jó helyzetben van. Mosolya kényszeredett, tettei görcsösek. Idegenek között él. Létét beárnyékolja az aggodalom, a szüntelen félelem, nem tud felejteni, és a jövőjétől retteg - mert az egésznek nem látja semmiféle értelmét.
Annak börtön minden világ.
Transzcendencia nélkül élni olyan, mintha nem lenne égbolt a fejünk felett."
Bejegyzések
