Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2010. január 24., vasárnap

Ősi bazilika a szent hegyen


CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE - hirdeti az aranyozott felirat Magyarország Főtemplomának, az Esztergomi Bazilikának a homlokzatán. A Szent István királyunk által alapított esztergomi főszékesegyház a Feje, az Anyja és a Tanítómestere Magyarország minden templomának.

A Szép Templom-nak nevezett ősi bazilika több mint ötszáz évig a Magyar Királyság és egyben Európa szellemi és művészeti központja volt. 1543-ban a mohamedán török birodalom elfoglalta, és 150 évig uralma alatt tartotta. 1683-ban, a diadalmas Párkányi győzelem után, Esztergom szent hegyén, a romok között, Bakócz Tamás bíboros, prímás török dzsámivá alakított, reneszánsz kápolnájában tartották a hálaadó Te Deum-ot. Az ország főpapja, azonban, még 140 évig nem térhetett vissza székhelyére, mert a Várhegy az osztrák katonaság állomáshelye lett.

Mindezek ismeretében nem nehéz elképzelnünk a Magyar Királyság, a Kárpát- medence lakóinak lelkesedését, amellyel az 1819-ben kinevezett Rudnay Sándor prímás első szózatát fogadták: a székhelyem Esztergom! A Szent Hegy, háromszáz év után, ismét a Magyar Sion lesz! 1821. februárban már meg is bízta Kühnel Pál magyar építészt, az általa készített terv alapján, az építkezés vezetésével. 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén, Rudnay prímás elhelyezte az új Magyar Sion alapkövét, amely mindmáig Európa egyik legnagyobb temploma.

Az építkezés hihetetlen gyorsasággal és nagy igényességgel folyt. Kühnel Pál 1824. évi halála után, Packh János, fiatal magyar építész lett az építésvezető. Az ő terve szerint épült a viadukt az egykori várárok felett, a Visegrád felől érkező országút tengelyében, és vezet a székesegyház szívébe, a főoltárhoz.

1823. nyarán megtörtént a Bakócz-kápolna áthelyezése az új templomba. Elkészült a Székesegyház remekművű altemploma is, amely háromhajós ünnepélyes csarnokon át vezet az érsekek bíbor mauzóleumába.

Rudnay prímás nagy gondot fordított a székesegyház berendezésére. Hazafiúi és lelkipásztori programja középpontjában Szent István apostoli királyunk életpéldája állt. A főoltár-kép tárgyául Szent István megkeresztelését, a nemzetünk számára döntő jelentőségű eseményét kívánta állítani, hogy hirdesse a jelen és a jövő magyarsága felé: fennmaradásunk és boldogulásunk legfőbb biztosítéka a keresztény hit.

A hatalmas, 7,5 x 4,4 méter nagyságú főoltárképre az egri születésű jeles festőművész, Hess János Mihály kapott megbízást. A kép 1828-ra készült el, de ekkor még nem állíthatták fel, mivel a szentély nem volt beboltozva. Rudnay érsek 1831.évi halála után, Kopácsy József prímás, 1846-ban, a templom védőszentjét, a Mennybe felvett Nagyboldogasszonyt kívánta a főhelyre állítani. Hess János Mihály képét 1919-ben két részre vágták. Az alsó rész, ma az Esztergomi Vármúzeum nagytermének ékessége.

1822-től Ferenczy István, a reformkor jeles magyar szobrásza is kapott megbízásokat Rudnay prímástól. Ezek közül a Szent István vértanú-oltára áll az északi oldalkápolnában, és őrzi a várhegy X. századi, első templomának emlékét, ahol Szent Istvánt megkeresztelték, és ahol az esküvőjét tartotta.

1831 nyarán, a Szt. István kápolnában felállították Rudnay prímás elődjének, Károly Ambrusnak remekművű klasszicista síremlékét, a modenai művészeti akadémia igazgatója, Giuseppe Pisani (1757-1839) szobrász alkotását.

1838-ban Kopácsy József lett az új prímás. Művészi kérdésekben az egri érsekre, Pyrker János Lászlóra, a korábbi velencei pátriárkára támaszkodott. Az ő ajánlatára érkezett Esztergomba Hild József építész 1840-ben, miután Packh Jánost meggyilkolták. Marco Casagrande velencei szobrász, 1841-ben, a Bazilika nyugati, Duna-felőli homlokzatának díszítésére kapott megbízást. Kilenc hatalmas szobrot faragott, többek között Szent István és Szent László királyaink, valamint Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrait, amelyeket a XX. század elején távolítottak el. Az ő művészetét dicsérik ma is a párkányzat alatti domborművek, Szent István országfelajánlása és Szent Lászlót az első keresztes háború nemzetközi fővezérévé választják, valamint a két géniusz a kapu diadalívének két oldalán.

1845. augusztus 18-án a székesegyház pompás kupolájának tetejére, ünnepélyesen felhelyezték a hét méter magas aranyozott keresztet.

1846-ban bízta meg a prímás Michelangelo Grigoletti festőművészt, a velencei művészeti Akadémia tanárát, a Mária mennybevitele új főoltárkép elkészítésével.

Az 1850-ben, a szabadságharc leverése után hivatalba lépett Scitovszky János prímás hazafias és egyházi kötelességének tekintette a Magyar Sion mielőbbi felszentelését, használatbavételét. Az önkényuralom nehéz éveiben következetesen és sikeresen küzdött a magyar egyház Ausztriától való önállóságának megőrzéséért. Ezt a gondolatot testesíti meg az esztergomi prímási központ monumentális, európai jelentőségű építészeti-művészeti kialakítása!

Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletének elmélyítése központi szerepet kapott főpásztori tevékenységében. 1854-ben, mint bíboros, részt vett Rómában az Immaculata Conceptio - Mária Szeplőtelen Fogantatása - dogmájának ünnepélyes kihirdetésén. Erre az évre készült el a főoltárkép. Grigolettit Európa első festőjének nevezték a tudósítások.

(Prokopp Mária)


2010. január 19., kedd

II. Erzsébet, korunk legismertebb uralkodója

Korunk egyik legismertebb személyisége a 81 esztendős II. Erzsébet brit uralkodónő, februárban fogja ünnepelni uralkodásának 56. évfordulóját. Személyisége a világ mai monarchiáinak is jelképe. Trónbeszédei, nyilvános szereplései, külföldi utazásai a világsajtóban mindig vezető hírként szerepelnek.

Nagy-Britannia és Észak-Írország, valamint „egyéb birtokoknak és területeknek” (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Barbados, Salamon-szigetek stb.) a mostani királynője neve előtt a római kettes szám áll, ő ugyanis a Tudor-házból származó I. Erzsébetnek, (a híres VIII. Henrik és Boleyn Anna lányának) a késői utóda. I. Erzsébet uralkodása alatt (1558-1603) vált Anglia nagyhatalommá.

A királynő amellett, hogy 16 szuverén ország államfője és a hadseregek főparancsnoka, egyben a Brit Nemzetközösség feje is. A szervezet ma 53 független állam közel 1,8 milliárd lakosát, a Föld lakóinak 30 százalékát foglalja magában.

II. Erzsébet eddig közel 56 évet tölthetett az Egyesült Királyság élén











II. Erzsébet a csodálatos zafírkoronával


























Egy felvétel a királynőről az 1970-es évekből























II. Erzsébet, mint a hadsereg főparancsnoka szemlét tart csapatai felett













A királynő egyik címe: "a Hit Védelmezője". A királynő ugyanis egyben az anglikán egyháznak - az államvallásnak - az egyházfője is. Az anglikán egyházat és az uralkodó egyházzal való viszonyát az 1530-as években a parlament által hozott törvények sora alapozta meg. VIII. Henrik szakított a római katolikus egyházzal (pontosabban személy szerint a pápával), amikor elutasította Róma fennhatóságát az egyház vagy bármilyen más törvénykezés fölött, és amikor magát a pápa helyett az anglikán egyház legfelsőbb vezetőjének nyilvánította. Az egyház és az állam kapcsolatát jelképezi az is, hogy a brit felsőházban ülnek az egyházi főrendek is - angolul: "Lords Spiritual" -, akik Canterbury és York érsekeiből valamint 24 megyéspüspökből állnak. Az érseket és a püspököket a királynő nevezi ki a miniszterelnök tanácsa alapján. A főpapok kinevezésükkor hűségesküt tesznek a királynőre, és az uralkodó engedélye nélkül nem mondhatnak le.

Két egyházfő találkozása, II. Erzsébet és a néhai II. János Pál















Aki eddig még nem tudta, az most megtudhatja, hogy a brit vizekben lubickoló összes bálna, delfin, bukódelfin és közönséges tokhal a királynő kizárólagos tulajdonában áll. II. Erzsébet ugyan nem él a királyi halakról II. Edward által 1324-ben kibocsátott törvény nyújtotta jogokkal, de megtehetné, ha akarná, ugyanis a törvény még ma is hatályos!

II. Erzsébet királynő az Angliát 1714 óta uraló Windsor-ház tagjaként 1926-ban született Londonban, Albert yorki herceg és Elizabeth Bowes-Lyon skót grófnő (1900-2002) elsőszülött gyermekeként. Akkor még senki sem sejtette, hogy egyszer az ország királynője lesz, hiszen apja, a későbbi VI. György (1895-1952) az akkor aktuális uralkodónak, V. Györgynek a második fia volt, így a trónörökös az idősebbik fiú, David walesi herceg, a későbbi VIII. Edward volt, aki apja halála után ugyan hivatalosan is trónra lépett, de 10 hónapos uralkodás után - az ünnepélyes koronázás előtt - még ugyanabban az évben le is mondott királyi méltóságáról egy kétszeresen elvált amerikai asszony, Mrs. Wallis Warfield Simpson kedvéért. A trón helyett a király inkább a szerelmet választotta. Megfelelő járandósággal és a Windsor hercege címmel kárpótolták. Soha nem tért haza Angliába. Önkéntes párizsi száműzetésében 1972-ben halt meg.

Apjának, VI. Györgynek viszonylag fiatalon bekövetkezett halála (a király 56 évesen hunyt el gyomorrákban) a mai királynő 1952 februárjában lépett trónra. Koronázási ünnepsége volt a világon az első olyan nagy esemény, amelyet az akkori új média, a televízió a világ minden tájára élő adásban közvetített.

A 26 évesen trónra lépett II. Erzsébet királynő























A királynő kezdetektől fogva mindig következetesen és hivatástudattal végezte uralkodói feladatait. A brit lakosság többsége ugyan ma már sokkal jobb anyagi körülmények között él, mint amikor II. Erzsébet trónra lépett, de a királynő hosszú uralkodása olyan időszakra esett, amikor Nagy-Britannia világbirodalomból gyorsan közepes jelentőségű európai állammá hanyatlott vissza.

Egy 1964-ben készült felvétel a királynőről két kisebbik fia társaságában











A királynő 70. születésnapján készült felvétel



















Uralkodásának 56 éve alatt a királynő világ minden részében hagyott hátra nyomokat. Még a Holdon is található üzenete, amelyet az Apollo-11 űrhajósaihoz intézett 1969-ben, amit mikrofilmre vettek és a legénység tagjai fémtokban hátrahagyták a Holdon. A világűrkutatás iránt a királynő ugyanis mindig különös vonzalommal viseltetett. A Buckingham Palotában nemcsak a Holdra leszállt amerikai Neil Armstrongot, hanem Tyereskova és Gagarin szovjet űrhajósokat is fogadta.

A palota közleménye szerint a királynő nagy türelemről tett tanúbizonyságot, amikor eddig már 139 portréhoz ült modellt. Összesen 23 hajót keresztelt meg és 15 hidat avatott fel. Autóvezetői jogosítványt 1945-ben szerzett, amikor a fegyveres erőknél szolgált.

Nagy-Britannia számos rocksztárjához hasonlóan a királynőnek is van aranylemeze: a kedvenc számait megszólaltató "Party at the Palace" című CD annak idején megjelenésének első hetében több mint százezer példányban kelt el. II. Erzsébet eddig "megélt" hat Canterbury-i érseket, tizenegy brit miniszterelnököt és tíz amerikai elnököt. Nemcsak jó nevű szabók és ékszerészek örülnek, hogy kuncsaftjaik közé sorolhatják a királynőt, hanem a királyi posta is: II. Erzsébet eddig már több mint százezer táviratot küldött Nagy-Britanniában és a Brit Nemzetközösség más országaiban századik születésnapjukat ünneplőknek, s további 280 ezret gyémántlakodalmukat ünneplő házaspároknak - áll a Buckingham palota közleményében.

Tavaly áprilisban elképesztő pompával ünnepelték a szigetország lakói II. Erzsébet nyolcvanadik születésnapját. Csak a gyermekek kedvéért közel 8 millió euróba kerülő egész fantáziavilágot építettek fel a Buckingham-palotának a parkjában, ahová a jeles alkalomra több ezres gyereksereg nyert bebocsátást, akiket több millió jelentkező közül sorsolással választottak ki.


A királynő születésnapi ünnepségeinek főszereplői mindig a gyerekek

Annak idején, a 26 évesen trónra lépő ifjú és tapasztalatlan királynőnek édesanyja lett a legfőbb tanácsadója és egyben bizalmas barátja is. Habár az özvegy királyné korábbi uralkodói és politikai szerepétől megfosztatott, de helyette felvehette az anyakirálynő ösztönző és példaadó szerepkörét, melyben ő állíthatta fel a gondoskodás, a viselkedés és az erkölcs íratlan normáit. Ő lett a bájos „Queen-Mum” egyszemélyes intézménye, aki feledhetetlen mosolyával, sziporkázó humorával, csillogó, mégis ízléses ruháival, szemrevaló kalapjaival, visszafogott, fiatalos pasztellszíneivel, elegáns ékszereivel mindig is az események központjába került, bárhol is képviselte a Windsorokat.

II. Erzsébet legfőbb tanácsadója az édesanyja, Erzsébet anyakirálynő (1900-2002) volt



















A királynő későbbi férjébe már 16 évesen beleszeretett, a Királyi Tengerészeti Akadémián tett látogatása alkalmából. Az 1947 novemberében tartott esküvő kedvéért Mountbatten Fülöp herceg lemondott görög és dán trónöröklési jogairól és az ortodoxról áttért az anglikán vallásra. A háború kitörése óta ez a királyi esküvő volt az első nyilvános ceremónia a brit birodalomban. Az esküvőn Erzsébet nagyanyjának, a magyar származású Mary királynének az esküvői fátylát viselte, míg a ruhához a selymet Chang Kai-sek kínai elnöknek a felesége küldte ajándékba.


Az idős királyi pár: II. Erzsébet 81 éves múlott, míg Fülöp herceg közel 87 esztendős

A jelenleg közel 87 esztendős Fülöp hercegnek hivatalosan semmi köze az államügyekhez, azt azonban nem tudjuk, hogy a felesége nem hivatalosan elfogadja-e tanácsait. Míg a királynő, II. Erzsébet személye hagyományosan érinthetetlennek számít, férjével, Fülöp herceggel a sajtó már kevésbé bánik kesztyűs kézzel. Fülöp "az örök második": felesége megkoronázásakor térdre ereszkedve kellett hűségesküt tennie a koronára, ezekkel a szavakkal: "Én, Fülöp, Edinburgh hercege, megfogadom, hogy az Ön hű szolgája leszek…" Fülöp a brit sajtó szerint meglehetősen féktelenül igyekszik ellensúlyozni a másodhegedűs szerepét. Bizonyára okkal mondott köszönetet feleségének Fülöp herceg 1997-ben, az aranylakodalmukon elhangzott beszédében iránta tanúsított "türelméért" (az idén novemberben már a gyémántlakodalmukat ünnepelték).


Több, mint 60 éve együtt: II. Erzsébet és Fülöp, Edinburgh hercege

A királynőnek négy gyermeke van. Károly 1948-ban született, ő a trónörökös, a hagyomány szerint egyszersmind a walesi herceg. „Hűbérbirtokai” ugyanis Walesben vannak. Károly 33 éves korában, 1981-ben – hála a televíziónak – „világraszóló” esküvőt kötött a londoni Szent Pál-katedrálisban a sugárzóan szép Lady Diana Spencer grófkisasszonnyal (1961 – 1997), aki csakhamar két fiúval ajándékozta meg. Diana hercegnő 1997. augusztus 31-i végzetes párizsi autóbalesetéről, félresikerült házasságáról éveken át cikkezett (sőt a mai napig is cikkezik) a világsajtó, a bulvárlapok pedig tobzódtak az eseményeken. Hasonlóan „hálás” téma volt számukra Károly hercegnek gyermekkori szerelmével, Camilla Parker Bowles-szal folytatott viszonya, majd tavalyelőtti házasságkötése is.


Károly walesi herceg és jelenlegi felesége, Camilla cornwalli hercegnő

Nem volt sokkal nagyobb sikere András yorki herceg (1960), a fess tengerésztiszt és a bohém, vörös hajú Sarah Ferguson kisasszony házasságának sem (Sarah a trónörökös lovaspóló-menedzserének a lánya). E királyi ara sem tudta elfogadni az udvar merevnek vélt szabályait, úgyhogy az 1986-ban kötött házasságnak 6 év után szintén válás lett a vége. Két gyermekük, Beatrice és Eugenie hercegnők neveléséről közösen gondoskodnak.

Andrew yorki herceg, a királynő középső fia


























A jelenleg 57 éves Anna királyi hercegnő („első a birodalom hercegnői között”) Mark Phillips tüzérkapitánnyal 1973-ban kötött házassága szintén zátonyra futott, pedig ez nem összeboronált házasság volt, hanem szerelem a javából. Annak idején Anna hosszas csatákat vívott a királyi családdal, míg elfogadták választottját. Gyermekeik, Péter és Zara (édesanyjuk kérésére semmilyen királyi rangot és címet nem viselnek) a királynő legidősebb unokái. A hercegnő még válása évében, 1992–ben, másodszor is férjhez ment. 1994-ben közvéleménykutatást tartottak Angliában arról, hogy ki tudná a legjobban betölteni a köztársasági elnök tisztét abban az esetben, ha a monarchiát eltörölnék. A felmérésen toronymagasan Anna hercegnő győzött. Úgy néz ki, Angliában még a köztársaságot is csak egy királyi fenség vezethetné…


Anna királyi hercegnő, a királynő temperamentumos lánya

A legfiatalabb királyfi, a 43 esztendős Edward herceg 1999. júniusában, éppen Göncz Árpád akkori magyar köztársasági elnök hivatalos állami látogatásának idején vette feleségül a menő üzletasszonyt (egy public relations cég elnöke), a polgári származású Sophie Rhys-Jones-t, aki a házasság révén Wessex grófnőjévé avanzsált. A dolog érdekessége, hogy az ünnepi alkalomra feldíszített Windsor utcáin a brit zászlók között minden második oszlopon éppen a magyar trikolor lengedezett. Sophie sem hagyta botrány nélkül a Windsor-házat: bahraini tartózkodásuk alatt Sophie „kötetlen” beszélgetést folytatott egy álruhás riporterrel, aki arab sejknek adta ki magát. A beszélgetést a riporter titokban szalagra vette, és már másnap tele volt vele a világsajtó. A beszélgetés során a grófnő egyszerűen „anyókának” nevezte a királynőt, és több vezető brit politikusról is elmondta kendőzetlen magánvéleményét.

Trónra lépése óta a királynőnek szinte minden napja hivatalos kötelezettségekkel van tele, melyeket a protokoll többnyire már hónapokkal előre pontosan rögzít. Ezek között nemcsak a nagyon hivatalos alkalmak szerepelnek, mint amikor a külföldi államfőket fogadja felülmúlhatatlanul díszes külsőségek között, hanem kötelezettségei közé tartozik az is, hogy egész évben, és az ország minden csücskén nemzetközi konferenciákat nyisson meg, alapköveket rakjon le, árvaházakat, kórházakat avasson, fákat ültessen. Őfelsége jelenléte mindenhol különleges megtiszteltetésnek számít. A királynő rengeteget utazik, eddig több mint száz országban járt. Külföldi útjaira lakájok, öltöztetőnők, fodrásznők egész hada, és több tucat bőröndnyi poggyász követi. Sokszor még az ivóvizet is magával viszi. Általában tartózkodik a helyi ételkülönlegességektől, helyettük főként bárány- és baromfihúst eszik. Jellemző rá, hogy nyilvános szereplésein sohasem viseli kétszer ugyanazt a ruhát.

A hivatalos állami kötelezettségek közül kiemelkedik a parlament őszi ülésszakának a megnyitása. Egyik királyi ház sem képes (de még a hollywoodi filmstúdiók sem!) ekkora, a hagyományokból táplálkozó pompára. Először is egy kizárólag erre a célra szolgáló hintóban, az ún. „ír állami hintóban” viszik a Buckingham-palotából a Westminsterbe, a parlament épületébe, aranysujtásokkal díszített vörös kabátot, csipkés szegélyű fehér inget, fekete sapkát és vörös térdnadrágot viselő lovászok és lakájok, csillogó mellvértet viselő, pompás paripákon lovagló testőrszázadok kíséretében. A felsőházba, a Lordok Házába a királynő hermelinpalástban, fején a birodalmi koronával lép be, melyet a sok egyéb drágakő mellett 2783 darab gyémánt is ékesít. A királynő a lépcsős emelvényen elhelyezett aranytrónuson ülve olvassa fel trónbeszédét, melyet a lordok ülve, a miniszterelnök, a kormánytagok és a nép által választott alsóházi képviselők állva hallgatnak végig. Az idevonatkozó törvények szerint a két ház nem kezdheti meg nyilvános munkáját, amíg ez a beszéd el nem hangzik.


Az Ír Állami Hintó


A birodalmi korona, melyet közel háromezer gyémánt díszít

A királynő a Lordok Házában a trónbeszédét olvassa






























A másik pompás esemény a Trooping the Colour, a zászlós díszszemle, a királynő hivatalos születésnapi ünnepsége, melyet az időjárás miatt minden év júniusának első szombatján rendeznek meg, mert áprilisban, az igazi születésnap idején az időjárás Angliában kimondottan szeszélyes. A királynő több évtizeden át lóháton ülve fogadta a vörös zubbonyos, medveszőr-kucsmás díszezredek köszöntését. Mostanában viszont már nyitott hintón hajtat a Szent Jakab-palota előtti térre.

A királyi pár a Zászlós Díszszemlére kocsikázva

























A születésnapi parádé szombatját követő hétfőn ünneplik a Térdszalagrend napját. E napon a néhány éve teljes pompájában restaurált windsori kastélyban (1992-ben tűzvész pusztította el az épületegyüttes egyik szárnyát) gyűlnek össze a Térdszalagrend Lovagjai: ők a legrégibb (a rendet még 1348-ban alapították) és legmagasabb királyi kitüntetésnek a birtokosai. Még a királyi családtagok közül is csak néhányan tagjai az említett lovagrendnek. Középkori díszes öltözékükben, földig érő palástban, tollas kalapban való gyalogos utcai felvonulásuk (élükön a királynővel) igazi attrakciónak számít.

Egy nappal később kezdődik a Royal Ascot, azaz az ascoti derbi, a kedvelt lóverseny, amelyet I. Anna királynő rendezett meg először 1711-ben. Az ascoti derbin szigorú szabályok vonatkoznak a megjelent hölgyek és urak viseletére. A királyi páholyba, azaz a Royal Enclosure-be kizárólag fekete, vagy szürke zsakettben és cilinderben léphetnek be a meghívott férfiak, míg a hölgyek a ruházati előírásoknak megfelelően kosztümöt vagy koktélruhát viselnek, ahhoz illő, díszes kalappal. Természetesen az öltözködésben a páholyon kívül a nagytribünön is az elegancia a mérvadó: a látogatók között csak öltönyös férfiakat, és kosztümöt viselő, kalapos hölgyeket láthatunk, hiszen a lóversenypálya területére tilos fedetlen vállal, vagy akár rövidnadrágban, lezseren megjelenni.

A lóversenyekre mégsem illik koronában és hermelinpalástban kivonulni...






















Fejkendőben is királyi Őfelsége: a Királynő





















Egyedi angol királyi sajátosság a kerti fogadások megszervezése is az edinburghi Holyrood House-ban, vagy a londoni Buckingham palotában többezer ember számára, minden társadalmi rangból. A vendéglátás inkább takarékosnak nevezhető. A tea mellé vajas kenyeret és aprósüteményt szolgálnak fel.

A királynő minden kedden délután kihallgatáson fogadja az aktuális miniszerelnököt, aki minden fontos államügyről köteles őt tájékoztatni. Trónra léptekor Winston Churchill volt a miniszterelnök, azóta viszont 10 másik kormányfővel volt már dolga. Nyílt titok, hogy legjobban a munkáspárti Harold Wilsonnal értették meg egymást, míg a Vasladyvel, a később bárónői rangra emelt Margaret Thatcherrel kevésbé szimpatizált. A közelmúltban lemondott miniszterelnök, a munkáspárti Tony Blair, úgy tűnik, szintén közel került hozzá.
A királynő elé kerül a kabinet minden dokumentuma, valamint a kormány- és a kormánybizottsági értekezletek összes jegyzőkönyve. A brit külügyminisztérium fontos táviratait is megkapja, valamint napi összegzést kap a parlament ügymenetéről és eseményeiről.

Mindennapi életében a királynő szigorúan távolságtartó, ugyanis olyan korban nevelkedett fel, amikor az angol társadalomban mindenkitől elvárták, hogy a nyilvánosság előtt viselkedjen kellő illendőséggel, és hogy sztoikus beletörődéssel fogadja el a nehézségeket. A királynő sosem vette át az utóbbi idők feltűnést kereső, érzelmileg túlfűtött viselkedésnormáit. Számára elképzelhetetlen, hogy reggelizés vagy teázás közben fényképezzék. Nemcsak a magánélet védelmének érdekében van ez így, hanem a brit királyi család önmagáról alkotott, szinte misztikus képe miatt is. Ezek után az is magától értetődik, hogy Őfelsége sohasem ad interjút.

De bármilyen szigorú közéleti személyiségnek látják is az emberek, az uralkodó asszony szájából gyakran hallani szellemes és – időnként – csípős beszédfordulatokat is. Kedveli a tréfát, nem ellensége egy pohárka jó bornak sem; hobbija a lóversenyek és versenylótartás (régebben rendszeresen lovagolt is), a corgi kutyák tartása (a palota parkjában külön temetőjük van a kimúlt kedvenceknek) és a naplóírás. Sokat sétál, és gondosan ügyel 59 kg-os testsúlyára.

Erzsébet az első corgiját, egy Suzan nevű szukát 18. születésnapjára édesapjától kapta ajándéka. A királynő mai corgijai - Phoenix, Pharos, Kelpe és Swift - mind Susan leszármazottai. A királynőnek van négy "dorgi" kutyája is (ezek corgi- és tacskó-keverékek): Harris, Brandy, Cider és Berry. Amikor csak lehet, a királynő maga gondoskodik kutyáiról, és vele költöznek egyik rezidenciáról a másikba, ahol ők is a királynő magánlakosztályában élnek.

A brit uralkodó igen jól tájékozott, "mindent tud, tényleg mindent. Nem is tudom, hogy csinálja ezt" - mondta fia, András herceg tavaly a Time magazinnak nyilatkozva. András humorérzéke miatt is dicsérte a királynőt, aki saját balszerencséjén is tud nevetni. Erre példaként a herceg elmesélt egy esetet, amely egy családi vacsoránál történt: Erzsébet felállt, egy szolga pedig hátrább húzta a székét. A királynő azonban váratlanul visszaült (volna) a helyére, de természetesen nem a széken kötött ki. "Mindenki csak nevetett, nevetett, beleértve a királynőt is" - emlékezett vissza András herceg.

A róla szóló írások, ismertetők elengedhetetlen „tartozéka” a királynő mesés vagyonáról való találgatás. A becslésekben milliárdokról esik szó, egy dolog azonban bizonyos: a királynő a földtulajdon és a részvénytőke összes nyereségét azonnali haszonnal befektetheti, mert abban a kedvezményben részesül, hogy sem jövedelem-, sem tőkehozadék-, sem vagyonadót nem kell fizetnie. Természetesen vagyonának legnagyobb része (kastélyok, festmények és egyéb műremekek) nem hoz hasznot. Mivel a királyi család 1760 óta lemondott a koronabirtokok összes jövedelméről, így ennek fejében az állami költségvetésből ún. civillistán kapnak juttatásokat. Legutóbb a királynő évi 7,9 millió fontot kapott, melynek nagy részét a kastélyok fenntartására, a személyzet fizetésére, utazásokra és reprezentációs költségekre fordítják.

Röviden felvázolva az angol uralkodócsalád tagjainak személyiségét, a kép ellentmondásosnak tűnhet: egyik oldalon a megközelíthetetlen királyi fenség és a királyi hagyományok szigorú fenntartása, a másik oldalon viszont időnként egy-egy kis botrány a bulvársajtóban. Ám még a kritikusok is elismerik a királyi ház érdemeit. Először is a királyi korona egyelőre hatásosan összetartja a Brit Nemzetközösséget, másodszor a „pompa és a ceremónia” látványossága máig is vonzza a turistákat, és az sem lebecsülendő, hogy a királyi család külföldi utazásai növelik a brit exportot. Ezt a pozitív szerepet igazolja az is, hogy amikor 1996-ban a királyi család népszerűsége a trónörökös pár, valamint a yorki hercegi pár válása miatt a mélypontján volt, a BBC által szervezett nagyszabású közvéleménykutatás szerint akkor is több mint 70 százalékos támogatottságot kaptak alattvalóiktól.

A brit monarchia úgy maradhatott fenn, hogy fokozatosan alkalmazkodott az adott kor szokásaihoz és attitűdjeihez. Korai lenne viszont még azt képzelni, hogy a királynő vagy Károly herceg feladná palotáit és vidéki birtokait egy városi manzárd lakásért.

A királynő és családtagjai soha semmilyen választott pozícióra nem jelöltetik magukat - sem politikai sem más pozícióra. A királynő szerepe, hogy biztosítsa a folytonosságot, és hogy támpontot nyújtson a nemzeti egységhez. A királyi család nyilvános szerepe azon alapul, hogy azonosítja magát a társadalom minden rétegével, amibe beletartoznak a kisebbségi és a speciális érdekű csoportok is. Választott pozíció betöltése nem lenne összeegyeztethető ezekkel a semlegességi és egyesítő szerepkörökkel. A királyi család tagjainak joguk lenne szavazni helyi választásokon, jelöltethetnék magukat megválasztásra a parlament alsóházába és az önkormányzatokba, de a gyakorlatban nem élnek ezzel a jogukkal az előbbi okok miatt.

A 81 éves Erzsébet utódjának kérdése egyre gyakrabban merül fel, habár ha annyi ideig fog élni, mint a 102 esztendősen jobblétre szenderült édesanyja, akkor ez még ugyancsak korai. Sokan a bizonyos szempontból botrányhősnek tartott Károly helyett annak idősebbik fiát, az anyjára igen hasonlító Vilmos herceget szeretnék az angol trónon látni.


Harry herceg (a katonák között a mosolygós), a néhai Diana hercegnő kisebb fia, 2006. április 12-én lett hadnaggyá avatva


Vilmos herceg, az unoka és Edward herceg, a legkisebb fiú



























A WINDSOR KASTÉLY

A Londontól nyugatra fekvő Windsor Kastély ezer esztendeje az uralkodók rezidenciája. A kastély története egészen Hódító Vilmos koráig nyúlik vissza, aki a jelenlegi Round Tower (Körbástya) helyén favárat építtetett.



Hódító Vilmos legkisebb fia, I. Henrik volt az első uralkodó, aki a kastélyban élt. Adela nevű (második) feleségével is itt tartották esküvőjüket 1121-ben. Az 1154-ben trónra lépő II. Henrik korából származnak a ma még (maradványaiban) fellelhető legkorábbi épületek.
A kastélyhoz közel fekvő, Runnymede-ben írta alá I. (Földnélküli) János 1215-ben a Magna Chartát. III. Edward (1327-1377) a kastélyban született 1312. november 13-án, és gyakran „Windsor-i Edwar"-nak is nevezték. William of Wykeham-et bízta meg egy 24 éven keresztül tartó újjáépítési programmal, melynek során a kastély erődből kényelmes rezidenciává alakult. Ő alapított a térdszalagrendet is, mely éves ceremóniáját a mai napig itt, a Szt. György kápolnában tartja. IV. Edward (1461-1483) kezdte meg 1475-ben a jelenlegi Szt. György kápolna építését, mely sokkal inkább egy miniatűr székesegyház és királyi mauzóleum, semmint kápolna. I. Erzsébet (1558-1603) sok időt töltött a kastélyban, melyet birodalma legnyugalmasabb helyének tartotta. Oliver Cromwell csapatai az 1642-es Edgehill-i csata után elfoglalták a kastélyt, ami ezt követően főhadiszállásként és börtönként funkcionált. Kivégzése előtt rövid ideig itt raboskodott I. Károly (1625-1649), akinek holttestét éjnek évadján, hóvihar közepette csempészték ide vissza, és ceremónia nélkül temették VIII. Henrik és Jane Seymour mellé a Szt. György kápolnában.

A polgárháború pusztítása és a restauráció után II. György Versailles-hez kívánta hasonlatossá tenni a kastélyt. Megépíttette az 5 km hosszú, 75 méter széles Long Walk-t (Hosszú sétányt), és Hugo May építésszel átépíttette a királyi lakosztályokat (Royal Apartments) és a St. George's Hall-t (Szt. György Terem). A kastély belsejét http://lovecats.freeblog.hu/Files/qv.jpgAntonio Verrio mennyezeti képeivel és Grinling Gibbons fafaragásaival díszítették. A király halálát követően sokáig lakatlan volt a kastély, mivel az uralkodók más rezidenciákat jobban kedveltek. (Pl. Vilmos és Mária a Hampton Court Palace-t.) 1804-ben III. György, tizenhárom gyermekével viszont pont egy ilyen tágas kastélyt keresett. Uralkodása utolsó kilenc évében a király már el sem hagyta a kastélyt, mert folyamatos zavartsága miatt, saját biztonsága érdekében ide zárták be. A művészeteket és szép dekorációt kedvelő IV. György (1820-1830) idejében ismét teljes átalakításon esett át a kastély, melyre a parlament 300.000 fontot szavazott meg. A munkákat 1824-ben kezdték Sir Jeffry Wyatville irányításával, aki gótikus stílusban, párkány-csipkézettel, tornyokkal építette újjá a kastélyt. Ekkor készült el a Waterloo terem (Watero Chamber), mely Napóleon csatavesztésének állít emléket, bemutatva az ebben valamiben szerepet játszó uralkodók, katonák, politikusok portréit. Viktória királynő uralkodása idején, 1845-ben az állami lakosztályokat megnyitották a nagyközönség előtt. Albert herceg Windsorban halt meg tífuszban 1861-ben, és itt Frogmore-ban, a Windsor Home Park-ban temették el. A második világháború idején a fiatal Erzsébet és Margit hercegnő itt lakott, míg szüleiket a háborús feladatok Londonba szólították. II. Erzsébet a mai napig hétvégéinek többségét itt tölti. A kastélyban pusztító 1992-es tűzvész után, az újjáépítést követően, 1997. november 20-án itt tartották a királyi pár aranylakodalmát.

A térdszalagrend legendája

1348 óta minden év júniusában Windsor kastélyában rendezik meg az úgynevezett Garter ceremóniát, amely III. Edvárd franciákkal szembeni győzelmére emlékeztet. Az „Order of the Garter” a térdszalagrend átadásának ünnepe, amely a csatában hősiesen helytálló bátor harcosokat illette meg. A „garter” szó, a legendák szerint egy női harisnyakötőről kapta a nevét. A híres harisnyakötőt, amely világoskék színével akkoriban igencsak intim ruhadarab látszatát keltette, a szép Joan, Salisbury grófnője viselte a Calais elfoglalásának tiszteletére tartott bálon. Tánc közben azonban történt egy kis kellemetlenség, a harisnyakötő kioldódott, és a sok kíváncsi szemlélődő előtt a földre esett. Az udvari intrikusok azonnal tárgyalni kezdték a felháborító eseményt, a király azonban védelmébe vette a hölgyet. Kijelentette, hogy ezentúl a harisnyakötő magas rangú kitüntetéssé válik, majd egy háborúban érdemeket elérő férfiú nyakába akasztotta. A térdszalagrend kitüntetései azóta is értékes elismerésnek számítanak. A windsori ünnepség keretében az angol királynő adta át a nagy megtiszteltésnek számító kitüntetéseket a kastély Kékszalagrend termében, ahova csak azok léphetnek be, akik a legtöbbet tették az országért.

judit

2010. január 16., szombat

Berill



2010. január 9., szombat



2010. január 4., hétfő

Ősi ir áldás


"Legyen időd a munkára - ez a siker ára.
Legyen időd a játékra - ez az örök ifjúság titka.
Legyen időd a nevetésre - ez a Lélek muzsikája.
Legyen időd a gondolkodásra - ez az erő forrása.
Legyen időd az olvasásra - ez a bölcsesség alapja.
Legyen időd, hogy kedves légy - ez a boldogsághoz vezető út.
Legyen időd az álmodozásra - kocsidat majd egy csillaghoz vezeti.
Legyen időd, hogy körülnézz - túl rövid a nap ahhoz, hogy önző légy.
Legyen időd, hogy szeress és Téged is szeressenek - ez isteni kiváltság."

Akvamarin 2.