Húsvéti Ünnepkör
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadásának napja, akit két nappal korábban, pénteken, az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján feszítették keresztre. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt bort. Ebből ered, hogy nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pősk(svéd), Pőske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi, a természet megújhodásának szentelt ünnepet a nem keresztények is. A tojás, mint szimbólum, a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Érdekesség, hogy a díszes, "hímes" tojás, nem korunk terméke: már az ősi Babilonban is készítettek hasonlókat, és később az egyiptomi templomok tavaszi díszítéseként is alkalmazták.
Virágvasárnap.
Húsvét előtti vasárnap. Az iskolás gyermekek ilyenkor barkát mennek gyűjtani, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elő-zi a jégesőt, megóv a villámcsapástó.
Virágvasárnap tarják több palóc községben a kiszehajtást. Fiatal lányok telet jelképező, me-nyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A téltemetés az ébredő természet ősi ünnepét, a húsvétot vezeti be. Virágvasárnap után követ-kező hét a Nagyhét.
Nagypéntek.
Jézus kereszthalálának emléknapján tarják a legszigorúbb böjtöt.
Általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarí-tanak, nagymosást tartanak a patakban és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen Nagypénteken nem gyújtanak tüzet.
Nagyszombat.
Este tartják Jézus feltámadásának ünnepét. A tüzet ősi módon - dörzsöléssel, csiho-lással - újra meggyújtják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti.
Húsvétvasárnap.
A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe a pogány tavaszkezdő ünnepekből származik. Ezen a napon tartják a húsvéti ha-tárjárást. Ilyenkor az egész falu népe körbejárja a földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen bált rendeznek.
Húsvéthétfő.
A legnépszerűbb húsvéti népszo-kások: locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra utal. A tojás - eredetileg halotti kultusz kelléke - Jézus újjászületését jelképezi.
Bejegyzések
