Vankóné Dudás Juli: Pünkösdi májusfa állítás

Nagy László: MÁJUSFÁK

Hajnalban állnak már vitézül, szökik az égről a felhő,
haragos fejükön vigyázva szalagot ingat a szellő.

Ünnepi ruhádat vedd elő, danolhatsz, fütyülhetsz békén,
rögökön kapavas ne csengjen, gyáron se füstöl a kémény.

Mióta a mezők nyugodtak, s nem ragyog fű között töltény,
azóta viruló ünnep ez, minekünk eleven törvény.

Pernyévé égett a papiros, amire tilalmat írtak,
májusfát magasat állítunk, szegfűink szabadon nyílnak.

Májusfák suhogják magasan az ember szabadult kedvét,
tövükben a táncot ne járják sarkantyús csizmájú medvék.

Fazekas Anna: KÖSZÖNTŐ

Hajnaltájban napra vártam,
hűs harmatban térdig jártam,
szellő szárnyát bontogatta,
szöghajamat fölborzolta.
Hajnaltájban rétre mentem,
harmatcseppet szedegettem,
pohárkába gyűjtögettem,
nefelejcset beletettem.
Hazamentem, elpirultam,
édesanyám mellé bújtam,
egy szó sem jött a nyelvemre,
könnyem hullt a nefelejcsre.
Édesanyám megértette,
kicsi lányát ölbe vette,
sűrű könnyem lecsókolta,
kedves szóval, lágyan mondta:
„Be szép verset mondtál, lelkem,
be jó is vagy, kicsi szentem!"
S nyakam köré fonva karját
ünnepeltük anyák napját.

1882 Május 1. (127 éve történt)
A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja.

Az 1890-es évektől a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja.

1817-ben, Robert Owen gyártulajdonos megfogalmazta és közzétette a munkások követeléseit, köztük az addig 10-14 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. Több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, hatására 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain.

1856. április 21-én sztrájkba léptek az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, s a parlament elé vonulva követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését. Akciójuk sikerrel zárult, a rövidebb munkaidő ellenére még a fizetésük sem lett kevesebb.

Angliában a 10 órás munkaidő az 1870-es évekre vált általánossá.

1866-ban az I. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek első nemzetközi egyesülése) genfi kongresszusán alapelvként fogadták el: "A kongresszus a nyolcórás munkanap bevezetését az első lépésnek tekinti a munkásosztály felszabadulása felé".

1884-ben az Amerikai Munkásszövetség (AFL) chicagói kongresszusán azt ajánlotta a törvényhozóknak, hogy 1886. május 1-jétől az országban mindenütt vezessék be a nyolcórás munkanapot. Sztrájkot és felvonulást hirdettek erre a napra, melyben 350 ezren vettek részt. Milwaukee-ben a rendőrök a tömegbe lőttek, kilencen haltak meg.
Az állami alkalmazottak számára bevezették a nyolcórás munkanapot.

A munkások, valamint a sztrájktörőket védő rendőrök közti konfliktusban május 3-án 4-en, másnap egy rendőrtiszt halt meg. Megtorlásul nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, s bizonyítatlan vádak alapján el is ítélték őket, közülük négyet 1887-ben kivégeztek. 1888-ban az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i kongresszusán elhatározták, hogy május elsején emléktüntetéseket rendeznek, s ezeket nemzetközi szintre emelik.

II. Internacionálé alakuló kongresszusa 1889-ben Párizsban úgy határozott, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében.

Magyarországon is először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.

A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep lett. A volt szocialista országokban ezen a napon nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték.

A szocialista rendszerek bukása után - a munkavállalók szolidaritási napjának nevezik. A világ számos nagyvárosban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, céljuk főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj elérése, a munkahelyek megőrzése.

Május

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét egy római istennőről, Maiaról kapta, akit egyébként Bona Deanak is hívtak; ő volt a termékenység istennője a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik. A Julián naptárban ez a hónap a harmadik.
Japánban létezik egy úgynevezett "Májusi-kór" (angolul: May sickness) kifejezés, amit akkor használnak ha egy új diák vagy dolgozó már a kezdőnapon fáradtan és kialvatlanul érkezik az iskolába vagy a munkahelyére.
---
PÜNKÖSD HAVA
IKREK

TAVASZUTÓ HÓ
(V.21.-VI.20)



Május eseményei: 1-én – a munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja. De ebben a hónapban van a nemzetközi sajtószabadság napja. 4-én Szent Flórián napja – a magyar tűzoltók napja; 5-én esélyegyenlőségi nap és Európa nap; 6-án Jászok napja és a magyar Sport napja; 9-én az Európai Únió Ünnepe és a győzelem napja; különböző egészségügyi világnapok; 10-én madarak és fák napja; 15-én állat-és növényszeretet napja; Távközlési, - Internet világnapok; Múzeumi világnap; honvédelmi és Hősök napja. Május első vasárnapján ünnepeljük az Anyák napját, Pünkösdöt, és május utolsó vasárnapján a gyermeknapot.
A horoszkóp csillagjegyei: a Bika és az Ikrek .

Május elseje. ősi tavaszünnep, a majálisok napja.

1889 óta a munkásság nemzetközi ünnepe.

4. Flórián.

Ezen a napon az ország nyugati felében sok helyen ősi módon gyújtottak "új tüzet". Flórián a tűzoltók, a kéményseprők, a kovácsok és a serfőzők patrónusa.

6. János.

"Babevő János" napjának is nevezik, ekkor vetik a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét.

Május 12-13-14.
Pongrác, Szervác és Bonifác, ókeresztény vértanúk napja. Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek). Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen hűvösre fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok. Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot csak a fagyosszentek után ültették el.

15. Zsófia.

Erre a napra esőt jósolnak.

Május 16.
Nepomuki Szent János napja, vagy népiesen "neszepuszi" János, a vízen járók patrónusa. Cseh vértanú szent, akinek szobrait általában víz közelében állítják fel. A hajósok, vízimolnárok védőszentje. Baján a szent szobrát zöld ágakkal, gyertyákkal feldíszítették, hajóra vitték és vízi körmenetet, tűzijátékos felvonulást tartottak a tiszteletére. Ez volt az ún. Jánoska-eresztés.

25. Orbán.

Orbán Donát mellett a vincellérek, szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Sajnos ezen a napon is gyakori a hideg éjszaka, ami a szőlőnek különösen ártalmas, ezért a szőlőben szobrokat emeltek neki, illetve ezen a napon a szőlőtermő vidékeken szentmisét tartottak tiszteletére.

Ekkor kezdenek a méhek rajzani, ezért a méhek "Orbán bogarai". Ha Orbán jó időt hoz, akkor szobrát felvirágozzák, ha rosszat, akkor besározzák. Sok helyen az utolsó fagyos-szentnek tartják. Ha "kiseprűzik" Orbánt, nem lesz már hideg.


Pünkösd.

Neve arra utal (pentekoszt = ötven), hogy húsvét után ötven nappal következik. A nyárkezdet ünnepén a különféle versenyes sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó "pünkösdi király" -nak választják.
Kislányok ezen a napon tartják a pünkösdkirálynő járást, a pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról házra járnak köszönteni.

1400 Május 1. (609 éve történt)
Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.

A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt.
A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül.
Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások.




Májusfa

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.

Története

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Májusfaállítás

Ez a szokás falvakban még napjainkban is komolyan jelen van. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

Májusfa kitáncolása [szerkesztés]

A májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. A legények gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.