Hitvallás
„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”
2008. szeptember 23., kedd
Tabi László: Játék
Úgy hallom, hogy még mindig sok baj van a gyermekjátékokkal: nem várják be, amíg tulajdonosaik annak rendje és módja szerint elrontják őket, hanem elromlanak maguktól, jókora bosszúságot okozva ezáltal a gyermekeknek. Eszembe jutott ez a kérdés tegnapelőtt, amikor egy nagy játéküzlet előtt haladtam el. Odafurakodtam hát a kirakathoz, hogy megszemléljem: mivel játszanak a mai gyerekek tulajdonképpen?
Hallom, hogy a gumilabdák gyakorta leapadnak. Ilyet a rongylabda nem tett. Házilag készült a rongylabda, nem kellett hozzá más, mint néhány rongydarab, egy fuszekli és spárga. Mestere voltam a rongylabdák készítésének. Olyan feszes rongylabdákat tudtam tömni, hogy még ugrottak is, ha a földhöz vertem őket. A ligeti fáskörben csak rongylabdával fociztunk. Azzal aztán el lehetett sajátítani a legmagasabb technikát is. Nem én mondom, labdarúgó edzőtől hallottam, hogy akkor volt a magyar futball a zenitjén, amikor a gyerekek rongylabdával tanulták a futball alapelemeit. Ma már minden hatéves taknyos igazi döngővel játszik; nem is fogjuk megnyerni a világbajnokságot.
A lófelszerelés sem tudott elromlani. Viaszosvászonból készült piros hám volt ez csengőkkel, hozzá ostor. Az egyik gyerek magára vette a hámot, a másik ostorral hajtotta, és a gyeplőt tartotta. Kifogástalanul működött; egyetlen esetre sem emlékszem, hogy vissza kellett volna vinni a gyárba.
A diabolót fiú nemigen vette a kezébe, de a lányok kedvelték. Orsó volt ez, melyet két kis botra kötözött spárgán kellett pörgetni, és időnként fel-feldobva elkapni. Nincs. Pedig elromlani nem tudott. Nem volt baj a színes nádkarikákkal sem, melyeket egy bot segítségével hajigáltunk egymásnak. Ma már ismeretlen. A gombozás kiállta az idők viharát. De hová fajult? Kész gombcsapatokat árulnak, még fényképek is vannak rajtuk. Tulajdonképpen nem is gombok, erre a célra gyártott műanyag-micsodák. Mi még annak idején magunk szerveztük meg a csapatot, igazi gombokból, melyeket télikabátról vágtunk le, többnyire titokban. (Én másodikos gimnazista koromban egyszer negyven osztálytársam kabátjáról vágtam le valamennyi gombot, egyetlen tízperc alatt).
Facsiga, golyó, karika, rongylabda... Hol vagytok, ti régi játékok?
És hol vagytok, ti régi játszótársak?