CARPE DIEM

Ангел

По небу полуночи ангел летел,
И тихую песню он пел,
И месяц, и звезды, и тучи толпой
Внимали той песне святой.

Oн пел о блаженстве безгрешных духов
Под кущами райских садов,
О Боге великом он пел, и хвала
Его непритворна была.

Он душу младую в объятиях нес
Для мира печали и слез;
И звук его песни в душе молодой
Остался - без слов, но живой.

И долго на свете томилась она,
Желанием чудным полна,
И звуков небес заменить не могли
Ей скучные песни земли.

1831

Angyal

Éjfélkor az égen a csendből elő
Angyal szállt, zengedező.
Felhőseregek, csillag-miriád,
A hold hallgatta dalát.

Mily boldog a lélek - ilyen szava kelt –
Amíg hona édeni kert.
Jóságos az Úr! - öntötte szelíd,
Hű szíve dicséreteit.

Csecsemő-lelket vitt - átölelé –
A könnyvek völgye felé.
Elszállhat a dalból a szó idelenn:
A dallam, a hang sohasem!

Szennyezte, gyötörte soká a világ,
De emelte a lelket a vágy.
S nem adta az égi zenét amíg élt
A földi üres dalokért.

(Lator László fordítása)