1800 December 1. (208 éve történt)
Kápolnásnyéken megszületett Vörösmarty Mihály költő és drámaíró, akinek fő művei a "Szózat" című hazafias költemény, a "Zalán futása" című eposz, a "Csongor és Tünde" mesedráma, valamint a "Vén cigány", amely öregkori remekműve volt.
A nemzeti romantika egyik kiemelkedő alakja a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Hazafias költeménye, a "Szózat" - Kölcsey Ferenc "Himnusz" című műve mellett - kiemelkedő jelentőségű a magyar nemzettudatban. A szabadságharc leverése után búskomorság lett úrrá rajta, azonban a "Vén cigány" utolsó soraival ismét az elnyomás ellen buzdított, a nemzeti újjászületésre. 1855.10.21-én halt meg, temetése Pesten az első tömegtüntetéssé vált az önkényuralom ellen.
Vörösmarty Mihály
(1800, Puszta-Nyék - 1855, Pest)
Vörösmarty 1800. december 1-jén született Puszta-Nyéken. Elszegényedett katolikus nemesi család sarja. 7 évesen elkezd az evangélikus iskolába járni. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétõl 1816 júliusáig a ciszterciták székesfehérvári iskolájában végezte el. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapa 1817-ben bekövetkezett váratlan halála. Vörösmartynak ekkor kenyérkeresõ foglalkozás után kellett néznie, s gyámja révén már 1817 novemberében a Perczel családhoz került: Perczel Sándor három kisebb fiának nevelõje lett. Magánúton elvégezte a jogi tanulmányokat.
1821-22-ben kezdõdött a reménytelen szerelem, mely Perczel Sándor legidõsebb leánya, Perczel Adél iránt lobbant fel a fiatal és szegény házitanító szívében. Áthidalhatatlan volt köztük a társadalmi különbség. Görbõre ment Csehfalvay Ferenchez joggyakorlatra. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmaival. A nemzeti függetlenség kivívásának reménye és az Etelka-szerelem kínzó reménytelensége ihlette Vörösmartyt nagy „eposzának”, a Zalán futásának írására.
1824. december 20: letette az ügyvédi vizsgát. A Zalán futása nagy sikere arra késztette, hogy csak az irodalomból éljen. 1830. nov. 17-én az Akadémia Vörösmartyt taggá választotta. Elismert író lett. Rendezett kiegyensúlyozott életét 1841-ben az alig húszéves Csajághy Laura iránti fellángolt szerelem dúlta fel. Ez a szerelem házassággal végzõdött, a menyegzõt 1843. május 9-én tartották Pesten. A 40-es évek második felében már kevesebbet írt, s Petõfi mellett halványodni kezdett népszerûsége. A világosi katasztrófa testileg, lelkileg összetörte. Bujdosott 1849-ben Bajzával együtt majd 1850-ben Pesten feljelentette magát a katonai törvényszéken. De Haynau kegyelemben részesítette. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt. Dolgozni, írni szeretett volna, de erre már alig futotta erejébõl. Betegsége 1853 õszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az egész család Pestre költözött, hogy a költõ állandó orvosi felügyelet alatt lehessen, de 1855. november 19-én váratlanul meghalt.
Ízelítõ mûveibõl:
Szózat
Elõszó
Zalán futása
A vén cigány
Csongor és Tünde
A rom
Bejegyzések
