Erkel Ferenc
(1810, Gyula -1893)
A XIX. századi magyar zenekultúra vezetõ egyénisége, a verbunkos muzsikára épülõ magyar nemzeti opera megteremtõje. Zeneszerzõ, karmester, zongoramûvész és pedagógus egyszemélyben, a sokoldalú romantikus mûvész megtestesítõje.
Muzsikus családból származott, apja tanító és templomi karnagy volt szülõvárosában, Gyulán. Tíz testvérével együtt nevelkedett a kis mûemlék városban, s itt kezdte meg zenei tanulmányait, itt végezte iskoláit. Mûvészi kialakulását három városnak köszönheti. Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei mûveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedett meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedûssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklõdését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következõ állomása a mûemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol elõadói gyakorlatot szerez, mint zongoramûvész és karnagy.
A történelmi múlthoz vonzódó Erkel most a régi magyar kultúra központjába érkezett, ahol már magyar folyóirat, zenei egyesület, állandó színház mûködött. Itt hallotta az elsõ magyar operát (Ruzitska: Béla futása). Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is fölcsendült benne. Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatások ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétû mesterségének fortélyait. Itt élte le huszonöt éves korától fogva mûvészi tettekben gazdag munkás életét.
Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet nehezen kibontakozó fejlõdésével. 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, melynek karmestere Erkel Ferenc lett, s három évvel késõbb az új névvel ellátott Magyar Nemzeti Színház bemutatta elsõ operáját, a Bátori Máriát. Az opera feltûnést keltett szélesen mintázott történelmi tablóival. Kezdettõl fogva kereste és megtalálta a módját, hogy az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal, mint nemzeti stílussal egyesítse, s épp ezen a réven teremtsen számára széles körû nyilvánosságot, visszhangot, “tömegbázist”.
Ifjúkorának fõ mûvét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutaták be. A Hunyadi évében készült el a Himnusz, Kölcsey versére, majd több népszínmûhöz írt kísérõzenét. A szabadságharc bukását követõen megcsappan alkotókedve. Hallgatása tiltakozás az önkényuralom ellen. Amikor ismét jelentkezik a Bánk bán címû operával 1861-ben - a közönség csodálattal adózik mûvészete gazdagodásának. Magyarsága erõteljesebbé vált, jellemábrázolása finomodott az évek során.
Késõbbi mûveiben: Dózsa György, Brankovics György a magyar énekbeszéd és kórusdráma kialakítására tesz kísérletet. Újító törekvéseit azonban a közönség nem érti meg, témáit idõszerûtlennek érzi. A mester öregkorára magára marad.
Erkel Ferenc: Hunyadi László mp3.
Ifjúkorának fõ mûve, 1844-ben mutatták be. Az elsõ maradandó értékû magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország “politikai dalmûve” lett. A “Meghalt a cselszövõ” címû kórusrészlet a forradalom tömegdala lett, s az operához készült nyitány egyben az elsõ magyar szimfonikus költemény. Hõsi hangja a forradalom felé haladó reformkor nagyszerû lendületét tükrözi. Fõ érdeme - a jó szerkezeten, a jellemek sokrétû ábrázolásán kívül -, hogy az idegen zenei elemekkel szemben biztosítja a magyaros motívumok túlsúlyát. A drámai csúcspontokon többnyire verbunkos zene vagy csárdás hangzik fel.
Az opera Hunyadi János nándorfehérvári gyõzelmétõl és halálától László lefejeztetéséig beszéli el az eseményeket. A fiatal és gyenge kezû uralkodó, V. László tanácsadója Czilley Ulrik cselszövést szervez László megöletésére. A hûséges Rozgonyi felfedi a király - László megöletésére hozott - titkos ítéletét. Hunyadi hívei László védelmében megölik Czilleyt. Temesvárott a király hívei jelenlétében ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy Hunyadi fiain soha bosszút nem áll. Eközben Gara nádor mindent elkövet, hogy leánya Lászlóval tervezett házasságát meghiúsítsa, s helyette a király hitvesévé tegye Máriát, hogy ezzel saját hatalmát erõsítse. A budai királyi palota kertjében László és Gara Mária lakodalmukat ülik. A vidám ünnepség kellõs közepén Gara nádor fegyvereseivel a király nevében elfogatja Lászlót. A budai Szent György téren felállított vérpadon Lászlót tomboló vihar közepette lefejezik.
Bejegyzések
