Hitvallás
„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”
2009. június 29., hétfő
1400 Június 29. (609 éve történt)
Péter-Pál nap, az aratás kezdete.
Ezen a napon megszentelték az aratóeszközöket.
Szent Péter apostol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje.
Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, "Actio Cattolica Cursillo" - mozgalmának védőszentje.
Péter-Pál napja
június 29.
Péter-Pál napja: aratás kezdeteAz aratás kezdetéhez kevés néphiedelem tartozik, az ünnepi kalendárium inkább az aratás befejezését tartotta számon.
Június 29-e, Péter-Pál napja az egyik leggyakoribb időpontja az aratás kezdetének, noha Vid (június 15.) és István napja (június 24.) ugyancsak elterjedt dátumok voltak. Kevés népszokás fűződik a naphoz, az aratás vagy más néven a takarás befejezését sokkal jelentősebb eseményként tartották számon. Péter-Pálkor a Dunántúlon a gazda kezdte meg jelképesen a betakarítást, a Csallóközben pedig gyümölcsevési tilalom lépett érvénybe.
Az aratás hagyományos eszköze a sarló volt, amelyet csak a 19. század végén váltott fel a kasza. A két aratószerszám egészen más munkamegosztást igényelt: sarlóval a nők és a férfiak egyaránt kivették részüket a munkából, erre utal a három nappal később ünnepelt Sarlós Boldogasszony ünnepe is. Napjainkban hagyományőrző rendezvények elevenítik fel a sarlós és a kaszás aratást, és eleinkkel ellentétben aratóbálokat is rendeznek június végén, július elején.
Sarlós Boldogasszony
Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. A Sarlós Boldogasszony Mária látogatását eleveníti fel a várandós Erzsébetnél, Keresztelő Szent János anyjánál.
A négy evangélista közül Lukács írja le a ma Sarlós Boldogasszony ünnepeként ismert eseményt. Erzsébetnek, Mária idős rokonának és férjének, Zakariásnak nem volt gyermekük. Amikor a papként szolgáló Zakariás illatáldozatot mutatott be, megjelent előtte Gábor angyal és megjósolta, hogy fiúgyermekük fog születni.
Fél év múlva Gábor angyal Szűz Mária előtt is megjelent, hírül adta, hogy Isten fiával várandós, s hogy idős rokona is fiúgyermeknek fog életet adni. Mária elindult, hogy meglátogassa Erzsébetet, három hónapig maradt náluk.
A Sarlós Boldogasszony ünnepén ezt a látogatást ünnepeljük. Az ünnep elnevezése a kereszténység előtti időre utal, a Boldogasszony kifejezés valószínűleg egy ősi istennő neve. Gellért püspök tanácsára kezdhették el használni Szűz Mária szinonimájaként a 11. században. Az egyházi ünnep viszonylag későn, csak a 14. században terjedt el, s mivel egybeesett az aratás kezdetével, a népnyelv sarlós jelzővel illette. Nemcsak a név, hanem az ünnep is pogány eredetű, eredetileg a betakarítás, a nyári munkálatok jeles napja volt.