Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. június 4., csütörtök


1977 Június 4. (32 éve történt)
Meghalt Kovács Margit keramikus, szobrász, a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtője






Kovács Margit

Győr, 1902. november 30. - Budapest, 1977. június 4.

Keramikus, szobrász. A Győri Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskolában (ma Kazinczy Ferenc Gimnázium) tanult 1913-21 között. Rajztanára Valker Ágnes, Münchent is megjárt festő volt.
Többször szerepelt az iskolai kiállításokon. Társai között volt Anhalzer Olga, valamint Kende Judit, akivel életre szóló barátságot kötött. Érettségi után Budapesten Jaschik Álmos magániskolájába iratkozott, ahol grafikusnak készült, és megpróbálkozott a porcelánfestéssel is (1922-1926). Bécsben Hertha Bucher műhelyébe került, itt ismerkedett meg közelebbről a kerámia technikai fogásaival. 1928-29-ben Münchenben tanult Karl Killernél szobrászatot, Adalbert Niemeyernél pedig kerámiát.
1928-ban a Tamás Galériában mutatkozott be. 1929-ben végleg Budapestre költözött. 1935-ben nagy gyűjteményes kiállítást rendezett. A milánói triennálén 1933-ban ezüst-, 1936-ban aranyérmet nyert. Sorba rendezte kiállításait. A sikert a művei iránti fokozott kereslet és az állami megrendelések jelzik.
1940-ben elkészült a Szent Imre-templom modern épületének kapudísze, a korszak legnagyobb épületkerámiája. A háború után munkakedve, népszerűsége növekedett. 1950-ben Hegyeshalom vasútállomására hazánk térképét készítette el. Elsők között vehette át a Kossuth-díjat 1948-ban. Érdemes (1953), majd Kiváló művész címmel tüntették ki (1959). A brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert (1958). Kiállított a velencei biennálén, Londonban, Rómában.
1971-ben nagy kiállításával nyitott újra a győri Múzeumi Képtár. Szülővárosa díszpolgárává avatta. 1973-ban állandó kiállítása nyílt Szentendrén. 1974-ben a győri Kreszta-ház padlásterében megnyílt a "második" állandó kiállítása. 1982-ben a bővítésére is sor került. Utolsó domborműsorozata a 700 éves Győr történetét ábrázolja a Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban.
Emlékét ápolja szülővárosa. Lakóházát emléktáblával jelölték meg. Évfordulóiról rendszeresen megemlékeznek, nevét iskola és utca viseli.

M.: A 700 éves Győr története (reliefsorozat) - Anyám (szobor, 1948) - Európa elrablása (szobor, 1958) - Falusi mulatság (falikép, 1958) - A győri Szent Imre templom kapubejáratát díszítő falikép (1939) - Ölelkezők (relief, 1964) - Szoptató (szobor, 1948) - Szüret (relief, 1955)