A mongolok minden év július 11-13 között tartják meg nagy nemzeti ünnepüket, a nádamot, amelynek jelentése a férfiak három játéka.
Ennek eredete több évszázados múltra tekint vissza. A források tanúsága szerint egy évben több alkalommal is összemérték a férfiak képességeiket a legkülönfélébb sportágakban: a birkózásban, az íjászatban és a lovaglásban. Dzsingisz kán a XIII. század elején a nádamot állami ünneppé tette, a téli középső hónap újhold kilencedikére (amely nálunk a december hónap), és rendelkezett, hogy milyen sportágak vehetnek részt. Azokat választotta ki, amelyek a harcászathoz elengedhetetlenül fontosak voltak. Így a katonák békeidőben is megőrizték harci jártasságukat.
Akkoriban ezek a játékok életszerűek voltak. Az íjászoknak vadállatokra kellett nyilazniuk és sokszor egy-egy birkózó-verseny is élet-halálra ment. Mára már sport jellegűvé szelídült a korábbi harci játék.
A mongol nyelvű népek körében a hivatalos versenyszámokon kívül más sportokat is beiktattak. A mai Mongólia déli részén, Ömnö- Govi megyében rendezik a teveversenyeket. A 3 - 14 éves korú tevékkel vehetnek részt ezeken. 15 kilométeres távot kell megtenniük minél gyorsabban.
A központi versenyeket Ulánbátorban tartják, a Központi Stadionban. Ezen az ünnepségen részt vesznek az állami hivatalok vezetői, s az államfő nyitja meg a háromnapos versenysorozatot. Ezt követően felvonultatják az egyes koronkénti katonai egyenruhákat, Dzsingisz kán korától napjainkig. A felvonulás lezajlása után megkezdődik a mongolok körében legkedveltebb sportág, a birkózás (sorozat). Ennek régi hagyományai vannak.
Már Dzsingisz kán fiáról, Ögödejről is feljegyezték, hogy igen szeretett birkózni (mongolul: böh barildah, azaz egymást fogni). Ezzel a sporttal a mongolok a testi erejüket és erőnlétüket próbálhatják ki.
A birkózóknak erre az alkalomra különleges viseletet kell felvenniük, amely négy részből áll: a fejükön hosszú, csúcsos díszű kalap van. Ezt birkózás közben az edzőjük fogja. A birkózó ruha felső része elől nyitott, hátul zárt, hosszú ujjú, általában bőrből készült mellény, amelyet a hason kötnek össze. A népi monda szerint azért nyitott elől, mert régen egy nő lett a birkózók bajnoka. A ruha ilyen szabásával ezt akarják megakadályozni. Mindezekhez rövid nadrág tartozik. Lábukon bőrből készült mongol csizmát hordanak, amelynek a szárát átkötik és a csizma fejét csúszásgátló kötésekkel látják el. A versenyek alkalmával mindenkinek saját meze van s ezt a versenyzők egymás között nem cserélhetik ki.
A különböző győzelmeknek különböző nevei vannak. A megyei- illetve országos versenyeken ötödik, vagy hatodik menetben veretlent sólyomnak hívják. Aki hetedszer is győz, az az elefánt. A kilencedikszer is győző oroszlán címet kap. Az a versenyző, aki már egyszer elnyerte az oroszlán címet, legközelebb bajnok címet kap. A többszöri országos bajnok címe: verhetetlen bajnok.
Bejegyzések
