CARPE DIEM

Szepes Mária: A kozmikus morálról

A morálnál éppúgy, mint a lét minden jelenségénél, a karakterológia számol a planéták háborújával. A nagy eszmék az emberiség tizenkét alaptípusának prizmáján tizenkétszeres törést szenvednek. A kozmikus morál is a zodiákus tizenkét árnyalatában tükröződik.

Mind a maga sajátos karakterének megfelelő színt vonja ki belőle, azt hangsúlyozza a többi rovására, és annak fegyvereivel harcol a másik ellen. A morál tizenkét színben jelenik meg a zodiákuskörön. A jelen egymás utáni sorrendjében határozott célirányosság mutatkozik. Az egész sorozat, a Kostól a Halakig nemcsak az ekliptikán, hanem a morál kivetülésében is kört képez. A kör a Kosnál az életigenlő akarás piros színével kezdődik, majd az összes árnyalaton át az Unió Misztika színeket egyesítő fehér ragyogásában zárul a Halak végén. A kör első felét a Kostól a Szűzig a különálló én egocentrikus iránya fogja egybe. A Mérlegnél ez az alaphangoltság megváltozik: a személyiség lassan feladja önmagát a spirituális orientációkban, s végül egyesül a Világlélekkel. E kifejezés a többi csillaghatástól nem befolyásolt, ideális zodiákusjelentésekre vonatkozik.

A Kos jegyében még nincsenek múltbeli tapasztalatok. Az én gátlástalan, nem tűr korlátokat. Ideálja a hatalom, de saját hatalmának érvényesítése. Nietzsche Übermensche, felsőbbrendű embere. Született diktátor. Morális elképzelése a diktatúra, de csak amíg saját hatalmát nem korlátozza.

A Bika nyájember. Nem mintha kevésbé volna egocentrikus az előző jel karakterénél, hanem mert önzésének kielégülését az anyagi javak zavartalan birtoklásában találja meg. Mivel saját nyugalmas életét mások szociális jólétében látja biztosítva, bizonyos kollektív társadalmi szervezetet tart szükségesnek. Morálja: az anyag birtoklása jó, mivel a népet boldoggá teszik.

Az Ikrek érzelmekben csapongó Merkúrja sokoldalú, de éppen ezért egy irányban sosem mélyül el. Önzése már enyhébb, mint az előbbi két típusé, de ez nem felszabadultságának, hanem inkább felületességének a következménye. Könnyedsége kétes kalandokba sodorja. Erkölcsi világképét pontosan körvonalazni nem lehet, mert szerinte jó az, ami kellemes.

A Rák szülöttje tipikus nyárspolgár. Benne már kialakulóban van az önzetlenség kezdeti állapota, amely azonban nem haladja meg a birtokolva gyámkodó szeretetet. Fontos számára, hogy az emberek mit gondolnak róla. Szigorú erényőr, de szempontjai kicsinyesek. Bizonyos szellemi távlatok hatnak rá, de ezekből hamarosan a maga szűkebb területére vonul vissza. Morálja az előítéletekkel átszőtt puritán becsületesség.

Az Oroszlán nagyvonalú, melegszívű és bőkezű, de csak az önzés hétköznapi értelemben vett, egészséges határáig. A Kos hatalmi túltengése nála öntudatos méltósággá finomul. Énközpontú szemlélete még hangsúlyos, de a jóért áldozatokra is képes. Világszemléletének napközpontjában az isteni törvény ideálja világít. Magatartása arisztokratikus. Az Oroszlán az uralkodók jele, akik Istentől valónak érzik hatalmukat. Morálja a saját tekintélyt tisztelő hatalomra épül.

A Szűz mint az első félkör záró jele a magasabb rendű Merkúr-hatásnak megfelelően értelemmel átszőtt belső élményekre hajlamosít. Benne tisztázódik a társadalmi morál követelménye, az ugyanis, hogy önként engedjen saját érdekeiből, s áldozatot hozzon a közösségért. Egója még ragaszkodik az anyaghoz, de keresi annak mélyebb értelmét. Morálja, jó az, amiben rend van.

A Mérleg jelével kezdődik a belső ethosz kibontakozása. A középpontban állva, kiegyenlítő szerepe van a két félkör között. Benne rejlik az első morális tapasztalatok esszenciája és a kialakulás folyamatának csírája. Saját világa és a külvilág között egyensúlyt igyekszik létrehozni. Ennek lehetőségét egyedül a harmóniában találja meg. A Mérleg morális elve: jó az, ami szép. Ez volt az ógörög filozófia hitvallása is, amely bármilyen vonzó, mégiscsak egyetlen sugara a prizma által szétszórt fénynek.

A víz jelű, de tüzes, marsi Skorpió a szellemi végletek jele. Benne játszódik le a testiség és a magasröptű szárnyalás viaskodása, a személyiség halálküzdelme, amelynek hátterében a sértődött és féltékeny nemiség száműzöttje lappang. Színpadjának görcsös kézzel összevont függönye mögött nagy győzelmek és sorstragédiák bonyolódnak. A Skorpió-szülött moralitása a Mérleghez viszonyítva mintha visszaesést mutatna, de csak látszólag, mert értékes tapasztalatokkal gazdagodik belső küzdelmei során. Nem maga a morál érdekli, hanem az igazság, ami mögötte van. A Kauzalitás fanatikusa. Elve szerint jó az, ami igaz. Ezért még az úgynevezett jó Skorpióban is van valami romboló elem.

A Nyilas könnyedsége és sokoldalúsága emlékeztet a vele szemben álló Ikrekre, de megszerzett ismeretei elmélyültebbé teszik. Finom és előkelő, kerüli a súrlódást. Az etika kérdése nem probléma számára, lelki nagyvonalúságának természetes folyománya. Transzcendens tanulmányok nélkül is vallásos, mint okkultista pedig határtalan távlatokig képes elhatolni. Meggyőződése, hogy jó az, aminek a hatása is jó. Ezért törekszik a békére.

A Bak az utolsó erőfeszítések gyűjtőállomása, az anyag feletti uralom végső koncentrációja. Éles értelmével felboncolja nemcsak a testi, hanem a lelki és a szellemi idegszálakat is. Kérlelhetetlen szigorral készül a dolgok mögötti rejtelmek felszámolására. Szívós és kitartó kutatásainak eredménye az, hogy felfedezi a mindenütt uralkodó törvényt, s ezért az a vélemény alakul ki benne, hogy a legfőbb jó a törvény. Ebből olyan merev szabályt csinál - ami törvényes, az jó, mert minden törvény morális - hogy nem ismer kivételt. Éppen ezért, még ha jó is a Bak-szülött rendszere, akkor is életellenes. Szigorúsága önmagával szemben kíméletlen.

A Vízöntő birtokában van mindannak, amiért a Bak olyan kegyetlenül küzdött. Közel van a célhoz. Mindenféle merevséget és kötöttséget levetkőzve, szabadnak érzi magát, és ezt a szabadságot szeretné megszerezni az egész világnak. Elve az, hogy jó az, ami szabaddá tesz. Végletes formáiban ez vagy anarchiához, vagy - szellemi vonalon - megváltáshoz vezet.

A Halakban a kör bezárul. A ciklus befejeződik. A Kosból kiindult egyén, személyiségét feladva, oceanikussá válik. Egyesül a mindenséggel. A morál köznapi értelmezése erre az állapotra már nem alkalmazható.

Végighaladva a zodiákuskör összes jelén, megfigyelhetjük, hogy váltakozva hol az individualitás, hol a kollektív eszme hangsúlyos. E hullámzásban azonban állandó fokozódás érvényesül. A Kos és a Vízöntő individualizmusa, valamint a Bika és a Halak kollektivizmusa oly távol esik egymástól, mint ég a földtől.

A zodiákusjelek a morál minden irányelvét képviselik. Nyilvánvaló, hogy a teljes megoldást egyik sem tartalmazhatja. A tévedéseket a prizma okozza, amelyben az eredet teljessége megtörik, és elemeire bomlik. Az egyéniség teljes feladatát jelentő Únió Misztika tulajdonképpen már a csillaghatások fölött áll.

(Forrás: astronet - a cikk, Szepes Mária: A nevek mágiája c. könyve alapján íródott)

MAYA50