Hitvallás

„Ha nincs arcunkon érzés,
olyan, mintha a halotti maszkunkat mutatnánk.”

2009. október 6., kedd




Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán


1926 Október 6. (83 éve történt)
Budapesten felavatták a Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett.

Valaha itt volt a hírhedt Újépület árka, s mellette helyezkedett el a legsötétebb börtönök egyike. 1849 októberében itt őrizték, majd az árokban lőtték főbe gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. - 1905-ben vetették fel a fővárosi vezetésben, hogy a kivégzés helyén örökké égő lámpát állítsanak fel. A kiírt pályázatot Pogány Móricz építész nyerte, aki obeliszket tervezett, felső részében, rács mögött égő örökméccsel. A megvalósítás az I. világháború miatt elmaradt. 1925-ben újra felmerült az emlékmű létesítésének ötlete. Pogány Mórictól új tervjavaslatot kértek, s az általa készített változatok közül a klasszicizáló, egyszerű talapzatra helyezett lámpa mellett döntöttek. Az emlékművet a Báthori utca és a Hold utca kereszteződésénél, egy kis tér közepén az utolsó, még élő 48-as honvéd, Lebó István jelenlétében avatták fel az állam vezetői.



A Batthyány-örökmécses Budapest V. kerületében, a Báthory utca és a Hold utca kereszteződése által alkotott téren álló emlékmű. E helyen – az egykori Újépület udvarán – végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost (1807–1849), Magyarország első független miniszterelnökét. Az emlékmű többször (1941, 1943, 1988) volt utcai demonstráció helyszíne.

Az emlékművet Pogány Móric tervei alapján készítették, 1926-ban avatták fel.