A naptárreform évfordulóján

A naptárreform évfordulóján


Az Alba de Liste kolostorban 1582. október 4-én éjszaka hunyt el Avilai Teréz (Teresa de Cepeda) kasztíliai katolikus szűz, egyháztanító. Nem sokkal korábban döntött Rómában XIII. Gergely pápa a naptári időszámítás reformjáról, mert Julius Caesar naptárjának pontatlansága már bántó volt.
Az Alba de Liste kolostorban 1582. október 4-én éjszaka hunyt el Avilai Teréz (Teresa de Cepeda) kasztíliai katolikus szűz, egyháztanító. 1533-ban apja akarata ellenére karmelita kolostorba lépett, s egy évre rá letette a fogadalmat. 1562-ben IV. Pius pápa felhatalmazásával hozzáfogott a karmelita női rend megreformálásához, visszaállítva a régi szigorú szabályokat. Az első ilyen kolostor az avilai volt, amelynek főnöknője lett. A nővérek sarutlan karmelitáknak nevezték magukat (cipő helyett szandált viseltek). Teréz még 16 női és 15 férfikolostort alapított a megreformált (azaz a régi) rend szerint.

A vallásháborúktól szenvedő német – s később az egész Alpoktól északra fekvő – XVI. századi Európában a katolikus hit a Pireneusi-félszigeten és Itáliában maradt erős. A kor katolikusságának legerősebb vonulatát jelentették a spanyol misztikusok, akik közül Avilai Teréz volt az egyik legnagyobb hatású. Kortársai közül ugyancsak irodalmi kiválóság volt Keresztes Szent János, és ne feledkezzünk meg a spanyol szentek sorában Loyolai Szent Ignácról (a jezsuita rendalapítóról), valamint Kalazanci Szent Józsefről (a piaristák alapítójáról) sem.

Teréz messze földön híres misztikus volt. Számos könyvet is írt, amelyek a misztikus teológia legjobbjai közé tartoznak. Lelki várkastély című művében szisztematikusan összefoglalta misztikus élményeit.

XV. Gergely pápa avatta szentté 1622-ben. VI. Pál pápa pedig 1970-ben egyháztanítónak nyilvánította, amely megtiszteltetésben rajta kívül csak Sienai Szt. Katalin és Lisieux-i Szt. Teréz részesült a szent életű nők között. Ünnepét a katolikus egyház október 15-án tartja. Ő a spanyol katolikus írók, a spanyol hadsereg és hadbiztosság, valamint a fejfájástól szenvedők védőszentje.

S hogy mindennek mi köze a naptárreformhoz?

A legenda szerint Avilai Nagy Szent Teréz halála után, reggel, a kolostori naptár október 15-ét mutatott.

A történet prózaibb része: XIII. Gergely pápa 1582. február 14-én kelt rendelete nyomán hajtották végre a naptárreformot, amely azért vált szükségessé, mert az addig alkalmazott Julianus-naptár szerint a XVI. században már 10 napos késés mutatkozott a Föld Nap körüli forgása és a naptár között. Ezért 1582. október 4-e után közvetlenül október 15-e következett.

A változást a katolikus Európa viszonylag gyorsan, a protestánsok kicsit később vették át, a Magyar Királyságban például 1588-ban vezették be. Az ortodox keresztény országok még később alkalmazkodtak, utolsónak Szovjet-Oroszország, a bolsevik forradalom idején. Az idősebb nemzedékek még emlékeznek a „nagy októberi” forradalomra – november 7-én.

A megújított julianusi naptárt – amely igazi elrendelőjének Julius Caesarnak a nevét őrzi – a tivábbiakban gregorián naptárnak hívják, XIII. Gergely pápáról.

A gregorián naptárt a gyarmatosító európaiak mindenütt bevezették, ahol átvették a hatalmat. Ezért ez ma a világon leginkább elterjedt időszámítási módszer. Nem vezették be a moszlim világban (ők Mohamed futásától, Kr. u. 622-től számítják az időt), valamint Kínában sem. A zsidóság kettős naptárrendben él, a klasszikus zsidó időszámítást is használják, Izraelben és a zsidó kultúrában éppen nemrégiben volt a rós hásána, s kezdődött el az 5770. zsinagógai év.